Kiss Lajos - Molnár Gyula Mihály
Szülőfalunk: Egerlövő története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
KISS LAJOS: AZ ÉN FALUM
I. RÉGÉSZETI LELETEK
I.1. Régészeti kutatások, feltárások szülőfalunk határában
I.2. A település temploma
I.3. A lövői malom története
II. A TELEPÜLÉS KIALAKULÁSA, KEZDETEK
III. SZÜLŐFALUNK A HONFOGLALÁS ÉS AZ ÁRPÁD-KOR IDEJÉN
III.1. Az első írásos források
IV. Lövő a középkorban (14. század - 15. század)
IV.1. Földbirtokosok, birtokadományozások, földbirtok-szerzések
V. A TÖRÖK HÓDÍTÁSOK IDŐSZAKÁBAN (16. SZÁZAD - 17. SZÁZAD)
V.1. Élet a hódoltság előtt és idején, adózási adatok
V.2. A Lövei alias Bálinti-család és a Dőryek birtokszerzése
VI. AZ 1700-AS ÉVEKTŐL A DUALIZMUS KORÁIG
VI.1. Az 1700-as évek eleje
VI.2. A település Urbáriuma
VI.3. Az 1800-as évek eleje
VI.4. A településünket érintő 1848-1849-es események
VI.5. Fényes Elek leírása Egerlövőről
VI.6. Az 1800-as évek második fele - Korabeli helynevek
VII. A DUALIZMUS IDŐSZAKA ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ
VII.1. A századforduló érdekességei (Birtokosok, jegyzők, Fogyasztási Szövetkezet, posta, szegényparasztság, kivándorlás)
VII.2. Lövőiek az első világháborúban, a háború utáni időszak
VII.3. Az egerlövői rezesbanda megalakulása 1914-ben
VIII. A HORTHY-KORSZAK ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ
VIII.1. Hivatali elöljáróság, gazdaság, kereskedelem a korszakban
VIII.2. A második világháborúban
IX. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG
IX.1. A korszak gazdasági élete, birtokviszonyok, a tarjáni kitelepülés
IX.2. A Rákosi-korszak
IX.3. Adatok az oktatás történetéhez
X. ADALÉKOK AZ EGERLÖVŐI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETÉHEZ
XI. HÍRESSÉGEINK, AKIKRE BÜSZKÉK LEHETÜNK
XII. EGERLÖVŐ NEMESI CSALÁDJAI
XIII. EGERLÖVŐ FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN
ÖSSZEGZÉS, ZÁRSZÓ
MELLÉKLETEK
FORRÁSANYAGOK
Deák Géza: Van egy hely, ami vonz!
Előszó
"Ismerjük meg múltunkat és gyökereinket, hogy tudjuk honnan jöttünk, kik voltak őseink, elődeink, mitől vagyunk lövőiek. Célunk, hogy legyen mit tovább adnunk az utánunk jövőknek."
Egerlövő, Eger-lövő, Lövő, Lewe, Lewew, Luweu, Luen...
Ezeken a neveken szerepelt szülőfalunk a különböző oklevelekben, dokumentumokban az elmúlt 800 évben, mivel 1221-től a település nevének első írásos említése óta íródik a falu története.
A könyv megalkotói, összeállítói ezzel a kiadvánnyal szeretnének tisztelegni szülőfalujuk történelme, az itt élő elődök, ősök emléke, élete, küzdelme, élni és megmaradni akarása előtt.
A szerzők az általuk fellelt, gyűjtött és összerendezett, szerkesztett dokumentumoknak, valamint a régészeti kutatások eredményeinek felhasználásával igyekeztek ennek a Borsod megyei falunak a történetét minél részletesebben papírra vetni. Elhívatott célunk, hogy a jelen- és az utókor számára minél hívebb képet adjunk a falu történetéről, a gyökereinkről, ami útmutatásként is szolgálhat a jövő nemzedékek számára.
A kiadvány összeállítása során alapvetően a régészeti kutatási eredmények és a ránk maradt írásos emlékek, okmányok felhasználásával kívántunk megalapozott, tényszerű leírást adni a település hiteles történetéről. Ennek megfelelően a forrásokat külön soroljuk fel, hogy egyértelmű legyen a leírtakat bizonyító, alátámasztó adatok, dokumentumok származási helye.
A kiadvány megjelenésének 2021-es időpontját az indokolja, hogy a település neve írásos formában legelőször 1221-ben, a Váradi Regestrum című műben található meg, ami a 800 éves évfordulót jelenti.
Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a kiadvány nyomtatásához anyagi támogatást nyújtóknak, akiknek nevét külön mellékletben tüntettük fel. Nagyon hálásak vagyunk Zubor Károlynak (Nagyvőfély), Kiss Balázsnak, Deáki Lajos Dávidnak, Derdák Évának és Kiss Irénnek, akik anyagokkal, képekkel és számítástechnikai ismereteikkel, tudásukkal segítették a munkánkat.
Egerlövő, 2021 szeptembere