---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. A STRATÉGIA
  1.1 Miért van szükség stratégiai tervre?
  1.2 A stratégiai menedzsment
  1.3 A stratégia szerepe a szervezetben

2. A STRATÉGIAI TERV ELŐKÉSZÍTÉSE
  2.1 A stratégiai tervezőcsapat összeállítása
    2.1.1 Tervezési iránymutató, ütemterv
  2.2 Az érdekelt felek igényeinek és véleményének beépítése a stratégiába
    2.2.1 Használók
    2.2.2 Munkatársak
    2.2.3 Fenntartó
  2.3 Környezeti vizsgálatok
  2.4 Az adatok és információk elemzése és összegzése
    2.4.1 A stratégiai ciklus hossza

3. A STRATÉGIAI TERV KIALAKÍTÁSA
  3.1 A stratégiai keretrendszer
  3.2 A küldetésnyilatkozat
    3.2.1 Mi a küldetésnyilatkozat?
    3.2.2 Miért fontos a könyvtárak számára a küldetésnyilatkozat?
    3.2.3 Miről szóljon a küldetésnyilatkozat?
    3.2.4 Munkatársak bevonása
    3.2.5 Könyvtárak és küldetés
  3.3 A jövőkép
    3.3.1 A közösségi szempontú jövőkép
    3.3.2 Miről szóljon a jövőkép?
  3.4 A szervezeti értékek
    3.4.1 Mire jók a szervezeti értékek?
    3.4.2 Könyvtár és szervezeti értékek
  3.5 Célok meghatározása
    3.5.1 Stratégiai átfogó célok, célkitűzések
    3.5.2 Hogyan kell megfogalmazni az átfogó célokat?
    3.5.3 Hogyan fogalmazzuk meg a célkitűzéseket?
  3.6 A cselekvési terv elkészítése
  3.7 A mutatószámrendszer kialakítása
  3.8 A mérőszámok
  3.9 A stratégiai terv összeállítása
    3.9.1 Hány oldal legyen?
    3.9.2 A stratégiai terv arculata

4. A STRATÉGIAI TERV KOMMUNIKÁCIÓJA
  4.1 A cím
  4.2 Könyvtárhasználati adatok
  4.3 Könyvtárhasználati pillanatképek, szolgáltatások rövid bemutatása
  4.4 Stratégiai térkép, infografika

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSA
  5.1 Nyomon követés, az eredményesség mérése
  5.2 A stratégiai ciklus lezárása, az új terv előkészítése

6. ÖSSZEGZÉS

IRODALOMJEGYZÉK

ÁBRAJEGYZÉK

---

Bevezetés

Inspirálni - leginkább ezzel a szóval tudom meghatározni a jelen kiadvány legfontosabb célját. Inspirálni azokat a magyarországi könyvtárakat, amelyek még nem készítettek stratégiai tervet, és arra bátorítani őket, hogy fogjanak hozzá. Inspirálni azokat a magyarországi könyvtárakat, amelyek már gyakorlott stratégiakészítők, arra, hogy kicsit másképpen tekintsenek a stratégiai tervre és magára a tervezési folyamatra. A következő fejezetekben meg szeretném mutatni a stratégiai tervezés azon lehetőségeit, amelyeket a hazai könyvtárak még nem, vagy csak kisebb mértékben használnak, gondolok itt többek között az intézmény közösségi beágyazottságának mélyítésére, a fenntartóhoz való tudatosabb igazodásra vagy a stratégiai terv marketingszerepére.

Amikor felkérést kaptam ennek a könyvnek az elkészítésére, sokat gondolkodtam, hogyan pozicionáljam. A stratégiamenedzsment kiterjedt szakirodalommal rendelkezik, melynek sorát semmiképpen sem szerettem volna bővíteni. Ezért arra törekedtem, hogy a stratégiakészítést könyvtári kontextusba helyezzem, mégpedig gyakorlatorientált megközelítésben. Ennek érdekében számos hazai és külföldi könyvtár közzétett stratégiai tervét és ahhoz kapcsolódó dokumentációját néztem át, és arra törekedtem, hogy feltérképezzem a könyvtári terület stratégiakészítéssel kapcsolatos magyar és nemzetközi gyakorlatát. Az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy az általam fellelt sokféle stratégiai tervből az ötletes megoldásokat és jó gyakorlatokat kiválogatva, ezzel a kiadvánnyal hozzájárulhatnék könyvtáraink stratégiai szemléletének megújításához, a stratégiai tervezés kreatívabb megközelítéséhez, a stratégiában rejlő lehetőségek nagyobb mértékű kiaknázásához.

Ezért tehát igyekeztem minél több jó gyakorlatot kiemelni, elsősorban közkönyvtáraktól, ugyanakkor a példák válogatása során nem feledkeztem meg a felsőoktatási, a szak-, illetve a nemzeti könyvtárakról sem. A példákat kisebb részben magyarországi könyvtárak gyakorlatából vettem, nagyobb részben azonban külföldi megoldásokat mutatok be. Különösen építettem a Massachusetts Library System stratégiatervezéssel kapcsolatos ajánlásaira, mivel rendkívül gyakorlatorientált megközelítésben támogatják a térség könyvtárainak stratégiával kapcsolatos tevékenységét.

Tisztában vagyok azzal, hogy a példaként bemutatott könyvtárak jelentős része más társadalmi beágyazottsággal bír, más hagyományokkal rendelkezik, más intézményi keretek között működik, és valószínűsíthetően más erőforrásokra támaszkodik. Ám meggyőződésem, hogy világszerte számos olyan gyakorlatot találhatunk, amelyek átvétele, saját körülményeinkhez történő igazítása eredményesen kivitelezhető, és segítségünkre lehet abban, hogy a gyakorlatban jobban használható stratégiák szülessenek könyvtárainkban.

A felsorolt jó gyakorlatok tehát nem a puszta átvételt kívánják előmozdítani, hanem az inspirációt, a továbbgondolást, az ötletelések ösztönzését. Meggyőződésem, hogy nem létezik olyan stratégia-sablon, amelyet minden könyvtárra alkalmazni lehet, hanem minden intézménynek el kell készítenie a saját környezete igényeihez alkalmazkodó, saját céljait és szervezeti kultúráját tükröző stratégiai tervét.

Reményeim szerint a Könyvtári Intézet által megjelentetett Eszköztár a mindennapi könyvtári minőséghez című elektronikus kiadványsorozat első kötete ebben nyújt majd segítséget és útmutatást, illetve bátorságot ad és kedvet is csinál ehhez az idő- és energiaigényes, ám sok szempontból nagyon kreatív, hitem szerint megtérülő folyamathoz.

...

---