Szeles György
Magasugrás
ezer limerick
TARTALOM, ELŐSZÓTartalom
Előszó
Darabok
Vegyes mindenféle
Mondd a neved!
Elmélkedünk
Szerelem ó!
Vegyes vegyes
Politikus dolgok
Varietas delectat
Politikus ügyeink
Hát csak gondolkodjunk
Egy kiállítás margójára
Zene, család és vidéke
Vírusos ügyek
Még egy kis vegyes
Utazgatunk, utazgatunk
Többstrófás darabok
Kétsoroskák
Egysoros szóvariációk 1. (-)
Egysoros szóvariációk 2. (+)
Egysoros szóvariációk 3. (=)
Rövid agymenések
Előszó
Kedves Olvasó!
Már a megszólításoddal is bajban vagyok, hiszen nem tudhatom, hogy milyen kedvedben vagy, van-e kedved egyáltalán ebben a mai világban, ahol minden mindennel összekeveredett, és a kedvünket annyi minden veszi el, nap mint nap. Tehát kedves olvasó vagy-e, vagy már átléptél a kedvetlen olvasók közé, bár az is szép, hogy még olvasol. Ne is hagyd ezt a jó szokásodat abba, legfeljebb digitálisan teszed, hiszen a Gutenberg Galaxis fél évezrednyi tündöklés után pislákolni kezdett és, bár megszűnni nem fog, de egyre többen fogják a digitális teret használni írásműveik közléséhez.
Magam se jártam különbül, de bízom benne, hogy ez a tény nem fogja vissza az olvasót abban, hogy élvezze ezt a könyvet, és örömét fogja benne lelni.
Mindig nehéz egy új könyvet bevezetni, mivel az előző könyveimben már sokszor, sok mindent elmondtam részint magamról, részint a limerick világáról, a könyveim szerkesztéséről, de mindig vannak új olvasók, akiknek ez nem világos, így tetszik, nem tetszik, ezeket újra kell ismételni.
Tehát: a limerick egy ötsoros versike, eredetileg Angliából származik, ahol nagyon szigorú szabályok szerint születtek, az első két sor kilenc szótagú, a következő kettő az hat szótagú és az ötödik sor, újra kilenc szótag, és ez tartalmazza a legtöbb esetben a csattanót is. Ehhez igazodik a rímképlete is, a-a-b-b-a.
Ez az angol világban működik is, és a magyar limerick szerzők is átvették ezt a hagyományt, amivel én nem értek egyet, mivel unalmas és nem magyaros. Természetesen nekem is van klasszikus formátumú limerickem jónéhány, de én nagyon sok változtatást is eszközöltem a limerickek írása során, ezekre mindre van bőségesen példa a könyvben. Az egyetlen, amit változtatás nélkül átvettem, az a rímképlet, annak igyekszem tökéletesen megfelelni. Több olyan forma van, amit én találtam ki, az egyik a mini limerick, ez azt jelenti, hogy az egyes sorok maximum négy szótagosak lehetnek, de ennél kevesebb is lehet. Ezekkel kezdődik a könyv szerkezete. Azokban az esetekben, amikor egy sor túl hosszúra sikeredik, 14 -15 szótagnyi, akkor elválasztom a sorokat középen, és itt van egy kis csavar, mert középen is igyekszem rímeltetni őket. Ilyenkor el kell tolni minden második sor kezdetét, és így lehet érzékelni, hogy itt egy kettétört sorról van szó. Ez nem szokott sikerülni akkor, amikor a sokunk által használt Facebook-ra teszek fel belőlük, mert kirántja a sor elejére a második sorokat és így egy tízsoros verset produkál egy rémes kavalkáddal.
Ezek előző könyveimben is így szerepeltek már. Ha visszanézek, 2004-ben jelent meg az első kötetem, Bakugrások címszó alatt. Ezt követte 2006-ban a Békaugrás, 2008-ban a Rúdugrás, majd négy év távlatában a Távolugrás 2012-ben. És most, praktikusan majdnem 10 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy újabb, terjedelmes kötettel álljak eléd, Kedves Olvasó.
Ebben a kötetben is van ezer limerick, sokféle témában, sokféle formában. Az a javaslatom, hogy ne kezd el úgy olvasni ezt a könyvet, mint egy regényt, hanem nézz bele, olvass néhány verset, és nézz utána valami más formát, vagy tartalmat a könyvből, mazsolázz, ahogy tetszik.
A fejezet címek segítenek eligazodni ebben a rengetegben. Két külön fejezet van a végén, erre egyszer azt a meghatározást adtam, hogy olyanok ezek, mint az asztalos műhelyében a szétszórt szegek, lécdarabok, csavarok, tehát alkatrészek, amikből vagy lesz valami, vagy sem. Tehát kétsoros versikék sorozata vár rád, és utána pedig beindul a legutolsó fejezetben az agymenéseim gazdag tárháza, legtöbbször egy sorban van valami szellemesség, szóvicc, félremagyarázás, szépséges anyanyelvünk erre bőségesen ad lehetőséget.
Még egy fejezet igényel némi magyarázatot, a nevekről szóló. Valamikor réges-rég, úgy 2006 és 2008 táján megkerestek ELTÉ-s egyetemisták, hogy szálljak be abba a kötetükbe, aminek az lesz a címe, hogy „Jó pár pajzán limerick, Lányok, Fiúk s neveik” és a feladat az volt, hogy fiú és lánynevekre olyan pajzán limerickeket kellett írni, hogy még viselje el őket a nyomdafesték. Megtisztelő volt túlkoros egyetemistaként beszállni, csináltam is vagy 100 darabot, amikből kb. 30 darab meg is jelent a könyvben. A többi a Távolugrás c. kötetben megtalálható, de hát majd 10 év telt el, születtek még újabb darabok, és ezek kaptak helyet a mostani kötetben.
E mellett még számos téma szerepel itt, a szerelemtől kezdve az utazáson át még egy kicsit a politika is felüti a fejét, de nem sokat, mert igyekeztem kerülni, de a család,a környezet, számos téma van, ami érdeklődére tarthat számot.
Szórakozz jól Kedves Olvasó, legalább úgy, mint én, amikor írtam őket.
Budapest, 2021. 11. 28.
Szeles György