---

Tartalom

Bevezető
Levél az Igazságügyi bizottság részére
1. Törlesztési karakterisztika és következménye
2. Bankszövetségi tájékoztatás 2006-ban
3. A társadalom ítélete és a jóerkölcs
4. A deviza alapúság megítélése
5. A bankok pénzteremtése
6 . Értékállósági kikötés
7. Kezelési költség
8. A perek kilövése, a szerződések meggyógyítása és a kegyelemdöfés
9. A bankkölcsön szerződés által tartozás vagy adósság keletkezik?
10. devizahitel Magyarországon az 1920-as és 1930-as években
11. devizahitel és fogyasztóvédelmi helyzet a 2000-es évek elején
12. A szerző javaslatai a hazai szabályzás továbbfejlesztésére
13. A hitelről és zárszó
Csatolt mellékletek

---

Bevezető

1970-ben, amikor kis gyermek voltam, egy svájci frank (CHF) 7 forint volt. 30 éve 50 forintot kellett adni egy CHF-ért. 20 éve, amikor a devizahitelezés indult jellemzően 150 forint volt a CHF árfolyama. Hét éve, 2015 elején a forintosításkor a CHF árfolyama 250 felett volt. 2022 elején, napjainkban a CHF árfolyama 350 környékén van.

Nézzük csak:
1972 7
1992 50
2002 150
2015 250
2022 350

Feltetted már magadnak azt a kérdést, hogy miért emelkedik hosszú évtizedek óta a CHF árfolyama?

Több évtizede, évszázada figyelik közgazdászok, elemzők, hogy különböző országok pénzeinek árfolyama mikor, miért változik. Több elméletet is kidolgoztak. Ezeket nevezhetjük pénzügyi - gazdasági törvényszerűségeknek. Ezeket tanítják a közgazdasági iskolákban, tartalmazzák az egyetemi jegyzetek, ismerteti ezeket MNB oktatási füzet. Rengeteg tanulmány kutatja, hogy mikor, milyen mértékben érvényesülnek a törvényszerűségek. Ezek a törvényszerűségek meghatározzák egy forinthitel, illetve egy devizahitel alapvető tulajdonságát. A Bankszövetség számára is ismert, hogy ezek a tulajdonságok miben térnek el egymástól.

Devizahiteled van és ezekről még semmit sem hallottál? Nem vagy sajnos egyedül.

A legmagasabb szintű magyar bírói szint, a Kúria kimondta, hogy a devizahiteleknél (pl. CHF) nem lehet meghatározni előre, hogy merre fog változni és mennyivel fog változni az árfolyam. Így erről aztán szerződéskötéskor az embereket (valamint vállalkozókat, önkormányzatokat, egyházakat stb) nem kellett a bankoknak tájékoztatni. Az, hogy kimondta mindezt, az nem csupán egy vélemény a Kúria részéről, hanem olyan megállapítás, amit minden bíróságnak figyelembe kell vennie.

Jogosan merül fel benned is a kérdés, hogy a Kúria ismerte-e a devizaárfolyamokkal kapcsolatos pénzügyi - gazdasági törvényszerűségeket?

Mi alapján hozott döntést a Kúria?

Annyit lehet tudni, hogy a Kúria nem a lefolytatott perek tanulságait összegezte, nem a bankok és az adósok álláspontjait vetette össze, nem a benyújtott bizonyítékok valóságtartalmát vizsgálta. A döntésében szerepet játszott:

1. Az MNB tanulmánya
2. A PSZÁF válaszlevele, amit a Kúriának írt
3. A Kúria főtanácsadójának javaslatai

A MNB tanulmánya nem ismerhető meg, nem adja ki sem az MNB, sem a Kúria. A PSZÁF válaszlevele elérhető, megismerhető. Tele van csúsztatásokkal, valótlan állításokkal. Olyanokkal is, amiket a Kúria is felismert és nem fogadott el. Sajnos a Kúria az árfolyamváltozással kapcsolatos állításokat mindenféle vizsgálat nélkül elfogadta. Indokoltnak találtam és ezért javasoltam a Kúriánál, az MNB-nél és a Legfőbb ügyésznél a Kúria korábbi (6/2013 PJE) döntésének a felülvizsgálatát. A PSZÁF több megtévesztésére is felhívtam a figyelmet. Ezt az anyagomat könyvben már összegeztem. A javaslatomat minden címzett elutasította.

Mik voltak a Kúria főtanácsadójának javaslatai 2013-ban? Ezt pontosan nem tudjuk, azonban a Kúrián akkor folyó munkát megismerhetjük - utólag. A Kúria főtanácsadója 2020-ban írta meg doktori értekezését, és ezt 2021-ben védte meg. A több mint 500 oldalas értekezés rávilágit a döntések hátterére. Egyértelműen megállapítható, hogy több fontos kérdésben homlok egyenest más véleményen van most, mint korábban. Ennek az a legfőbb oka, hogy a Kúria főtanácsadója időközben megismerte a pénzügyi - gazdasági törvényszerűségeket.

Sajnos tízezrek veszítik el hazánkban azért otthonukat, süllyednek kilátástalan nyomorba, mert a Kúria 2013-as határozata megköti a bírókat és a bíróságok nem hozhatnak más döntést, mint amit a Kúria előírt számukra. Egyértelmű, hogy a Kúria megalapozatlan döntéseket hozott.

A Parlament Igazságügyi bizottságának foglaltam össze mindezt, és egy megoldási utat is felvázoltam a parlamenti képviselők számára. Ezt tartalmazza ez az összesítés, ez a könyv.

---