Bige Szabolcs Csaba
Találkozások és tartozások
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Szaklektori vélemény
Simogató impressziók
Tartozás és tatarozás
Kövér idő
Jó napot!
Felícia
György Borbála
Siess, missz!
Akár a villanófény
Éjjelizene
Ábris Zsiga
Legyél elegáns
Este tíz után
Mint a ma született bárány
Umbriai séta
Nursia (Norcia), Szent Benedek szülővárosa
Marmore vízesések (Cascata delle Marmore)
Sziklahegyre épült város
Clitumno Forrásai
Pax et bonum
Sokadalom Assisiben
I Faoni di Norcia - legendák nyomában
Calendimaggio
Váradi képeslapok
Séta a múltban - Váradon
Nagyváradi emlékforgács
Sétára indulok a Szigligeti utcából
Nem tudok elszakadni
Ma sétáljunk tovább - a Széles utcán
Malom és kerékpár
Találkozás régi önmagammal
Egy újsághír röpített újra Váradra
Az élet mese, de nehézségekkel teli
Előszó
Egy művész életének a csúcspontját kétségtelenül az jelentheti, ha lelkivilágának minden egyes rezdülését, s az álomképeit egyszerre tudja átültetni úgy a valóságba, hogy a befogadó is megmámorosodjon attól az érzéstől, amely őt is ugyanúgy átjárja, mint az alkotót.
Bige Szabolcs Csaba világa többrétegű: egy régi, letűnt világ tradícióit, alakjait úgy hagyományozza ránk, hogy abban mi is otthonunkra találunk.
...
Bige Szabolcs Csaba prózaíróként is a teljes élet költője. Meggyőződése, hogy, ami lényeges, kimondhatatlan, de a szépség mögötti ősérzések mesékké, elbeszélésekké, karcolatokká, útleírásokká állhatnak össze. Ennek a közlésnek a metanyelvét tekinti a teremtés igazi lényegének.
...
A XX. és XXI. század első évtizedének is kritikus pontja az ember, aki beleragadt százarcú önzésébe, önámításának rafinált rendszerébe, s ezt az alkotással akarja pótolni. Néha mindenáron. Vagy naiv és tiszta, s szeretné élményvilágát másokkal is megosztani, szellemi társakat, partnereket keres. Irodalmi-és közösségi portálokon, klubokban, hiszen társas lény. Amit pedig maga körül lát, az az, hogy szinte már veszedelmesen túlértékelődik a külső, s az emberek elfelejtenek szeretni, távlatokban gondolkodni, mert a lélek valahol nagyon magányos maradt. A művészetek életvalóságokból indulnak ki.
...
Mi szükséges mindehhez?
Először is egy személyiség. Mindenféleképpen kreatív, önmegvalósító és önkiteljesítő.
Bige Szabolcs Csaba éppen ilyen, ezért ajánlom minden kedves olvasó figyelmébe a műveit, mert belőlük a humánum gazdagsága terül elénk mezítelenül és kendőzetlenül.
M. Fehérvári Judit
Debrecen, 2013. november 13.