Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások 4.
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
Csörsz Rumen István: Cseppben a tenger. Nagy János szanyi plébános íróbarátai
Rédey-Keresztény János: Agyich István alkotói pályája a 18. századi historia litteraria fényében
János Szabolcs: Utazó német értelmiségiek a 18-19. századi Erdélyben és Bánságban
Szajbély Mihály: Értelmiségi szerepkörök határán. A Magyar Könyvkiadók Egyletének életre hívása 1878-ban
Boka László: Ady nagyváradi kapcsolathálója. Jellemzők, típusok, korszakok
Papp Ágnes Klára: Ady Baudelaire "hálójában". Baudelaire és Ady szerelemképének összevetése
Borbás Andrea: "Azt se hidd, hogy e levél irodalmi-levél". A levélíró Ady szerepei és redakciókba küldött sorai
Szénási Zoltán: Versek egy szerelem kapcsolati hálójában. Boncza Berta és Babits Mihály, 1919-1920
Major Ágnes: "Ó művész mennyit kell vesződnöd". Babits karrierfordulata és a költői munkafolyamat változása
Széchenyi Ágnes: Újságíró - író - filmíró. Biró Lajos (karrier)útjai
Tverdota György: A tulok. Az értelmiség mozgástere a munkásmozgalmi szubkultúrában
Ablonczy Balázs: "Székely fiúk". Az Erdély-kultusz magyarországi hálózata, 1920-1970
Vallasek Júlia: "Nem a régi napsütés". Értelmiségi és művészi karrierlehetőségek a két világháború közötti erdélyi regényben
Albu-Balogh Andrea: Szövegről szövegre. A szövegvariánsok vizsgálata Karácsony Benő karriertörténetének kontextusában
Varga P. Ildikó: Vikár Béla levelei E. N. Setälähez: Kulturális csere, innováció, legitimáció
Balázs Imre József: A Cobra-modell relevanciája a magyar kultúrában
K. Horváth Zsolt: Politikai és poétikai áthajlások. A Gerilla együttes értelmiségi kapcsolatrendszere Budapesten, 1967-1971
Ladányi István: Nemzedéki fellépés, csoportreprezentáció, egyéni karrierek. Az újvidéki Új Symposion folyóirat első nemzedékének összehasonlító karriervizsgálata
Schein Gábor: Újra a határon: Az irodalmi mező a 90-es években
Biró Annamária: Tudós vagy értelmiségi? Az alkotói lét dilemmái Láng Zsolt Bolyai és Daniel Kehlmann A világ fölmérése című regényeiben
Németh Zoltán: Transzkulturális hálózatok (Csehy Zoltán: Grüezi! Fél év Svájc)
Bevezető
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. A tanácskozásoknak rendszeresen ad otthont a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke, mely még 2013-ban döntött úgy, hogy kétévente vendégül látja az értelmiségtörténet összetett kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, illetve alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A nemzetközi együttműködéssel létrejött, kétévente megtartott nagy sikerű rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont (korábban MTA) Irodalomtudományi Intézete volt. A világ eseményeit felforgató járványhelyzet minket is megakadályozott abban, hogy a korábbi ritmust kövessük. Ragaszkodtunk hozzá, hogy hagyományos, jelenléti formában tartsuk tanácskozásunkat, meggyőződésünk lévén, hogy a tudományos előadások, a felvetett problémák csak kiindulópontjai lehetnek az új eredményeket felmutató együttgondolkodásnak, az előadásokhoz fűzött kommentárok, a szünetekben is zajló, érlelő viták és egyáltalán a különböző korszakok és tárgykörök szakértői közti eszmecserék pedig e konferenciasorozat (és kötetei) lényegét adják, képletesen szólva névjegyét jelentik. Örömmel konstatáltuk, hogy fokozatosan nőtt az érdeklődés a magyar tudományosság körében a rendezvény iránt, amelyet mégis három ízben is el kellett napolnunk, s végül csak 2021. június 16-18. között kerülhetett megrendezésre a sokak által várt újabb konferencia. Erre ezúttal is a Kárpát-medence különböző szegleteiből érkeztek rangos előadók, így a szakértő kollégák révén olyan interdiszciplináris előadásokra és párbeszédekre, érlelő szakmai vitákra és kutatási korszakokat átívelő témakörökre figyelhettek a konferencia hallgatói, amelyek a korábbi években kialakított hármas fő tematika mentén a magyar nyelvterület egészét átfogták.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány kedvelt témája. A magyar értelmiségtörténet kutatása azonban nem fejlődött önálló tudományággá, és leginkább tematikus részkutatásokban merült fel a különböző karriermodellek feltárásának igénye. Az ezzel összefüggő kapcsolatépítési stratégiákkal ugyanakkor a hálózatkutatás foglalkozott, az írói csoportosulásokkal kapcsolatban is új megközelítésmódot eredményezve. A konferenciasorozat a források és forrástípusok feltárásának eredményei mellett a jelzett problémákat tematikusan megjelenítő irodalmi művek értelmezési kérdéseit helyezi előtérbe a kezdetek óta. A szervezők (e kötet szerkesztői) ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítanak arra minden alkalommal, hogy az irodalomtörténeti előadások mellett történészek, nyelvészek, művelődéstörténészek is szerepeljenek az ülésszakokon.
...