---

Tartalom

IMPRESSZUM
BEVEZETÉS
MAGYAR VITAINDÍTÓ
TIZENKÉT RÖVID TÉNY EURÓPA ENERGIÁJÁRÓL

ÁTTEKINTÉS: A SZÉNTŐL AZ ÉGHAJLATIG
  Az EU-n belül, az Energia Unió jogszabály-csomagok, szakpolitikák, projektek és javaslatok széles tárházából jött létre. Az energiapiacot ötvöző aggodalmakból indultak ki, de ma már a megújuló energiák elősegítése és az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése irányában tesznek erőfeszítéseket.
VÍZIÓ: ÚTON A VEZETŐ SZEREP FELÉ
  Tíz évvel ezelőtt csak kevesen gondolták volna, hogy Európa ilyen rohamosan halad majd az energiaátmenetben. Még hosszú az út, de a kontinensnek jelenleg minden esélye megvan, hogy a zöld energia globális vezetőjévé váljon. Ehhez azonban olyan döntéseket kell hoznia, amelyekkel képes lesz kiaknázni az adott lehetőségeket.
GAZDASÁG: A FEJLŐDÉSÉRT KEMÉNYEN MEG KELL DOGOZNI
  Európa energia színházában, korai mellékszerepeik után, a megújulók ma már főszerepet kapnak. Korábban ez a kormányzati támogatásoknak volt köszönhető, de a megújulók ma már egyre inkább megállnak a saját lábukon.
ÁLLAMPOLGÁROK - KÖZÖSSÉGI ENERGIA: SOK KICSI SOKRA MEGY
  A konvencionális energia kisszámú, nagy és erős cégtől származik. Viszont a megújuló energia esetében értelemet nyer, hogy azt az egyének és közösségek birtokolják. Az ezeket ösztönző szakpolitikák helyi támogatásként szolgálnak a megújuló infrastruktúra kialakításában.
VÁROSOK: AZ ENEGETIKAI INNOVÁCIÓ KÍSÉRLETI TEREPE
  A nemzeti törvények és szakpolitikák megváltoztatása nehézkes, időigényes és kockázatos: mi történik akkor, ha az adott törvény vagy szakpolitika nem megfelelő? A városok lehetnek az innováció melegágyai, tekintve, hogy elég nagyok ahhoz, hogy az új ötleteket nagyléptékben lehessen kipróbálni, másrészt pedig elég kicsik, hogy félresöpörhessék azokat, ha nem működnek - a legjobb ötletek pedig nemzetközi szintre terjeszthetők.
ENERGIASZEGÉNYSÉG: HIDEGBEN ÉS SÖTÉTBEN VÁRAKOZVA
  Képzeljük el, hogy megfelelő fűtés, áram és melegvíz nélkül élünk. Ezek a körülmények ismerősek lehetnek a fejlődő országokban, de meglepően gyakoriak az EU-n belül is. A problémára részben megoldásként szolgálhatnak a megújuló energiák.
KAPCSOLÓDÓ SZEKTOROK: ÁRAM, KÖZLEKEDÉS, HŐ EGYESÍTVE
  A villamosenergia csak egy része a megújulók teljes tárházának. A hűtés-fűtés és a közlekedés nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot fogyaszt. E szektorok megújulóvá alakítása kihívásokkal jár, de megoldásokat kínál az ingadozó nap- és szélenergiából való áramtermelés problémájára is.
VILLAMOS ENERGIA: FESZÜLTSÉG ALATT
  A megújuló energiára való áttérés nem csak arról szól, hogy néhány hektárt napelemekkel, szélturbinákkal fedünk le és már csatlakozhatunk is a hálózatra. A villamosenergia hálózatokat úgy kell kezelni, hogy azok képesek legyenek pontosan kiegyensúlyozni az áramkeresletet a kínálattal. Ez nem egyszerű feladat.
MOBILITÁS: ÚTON EGY TISZTÁBB JÖVŐ FELÉ
  Azok az ingázók, akik órákig állnak a füstös dugókban, tisztán látják, mennyire szükséges és sürgős a tisztább és hatékonyabb közlekedés. Egy észszerű közlekedési politikának kombinálnia kell az új technológiákat a már bizonyított megközelítésekkel.
FŰTÉS ÉS HŰTÉS: EGY BIZONYOS FOKIG
  A legtöbb esetben, Európában az időjárás vagy túl hideg vagy túl meleg a komfortérzetnek. A hűtő és fűtő berendezések rengeteg energiát fogyasztanak. Az új szakpolitikák és technológiák tudnák növelni a hatékonyságot és csökkentenék mind a költségeket, mind az üvegházgáz kibocsátást.
ENERGIAHATÉKONYSÁG: HOGYAN LEHET A KEVESEBB TÖBB
  Rosszul szigetelt épületek, elavult gyári berendezések, háztartási gépek, amelyek nem szürcsölik, hanem nyelik az energiát. Az általunk használt energia nagy része kárba vész. Az EU irányelvei nagy erőkkel dolgoznak ennek megváltoztatásán.
DIGITALIZÁCIÓ: A GYORS BÁJT NYERESÉGE
  A megújuló energia terjedése a nagy erőművekről a kisebb forrásokra való váltást is jelenti. Hogyan tudjuk napelemek és szélturbinák millióit integrálni egy olyan megbízható rendszerbe, ami tökéletesen kiegyensúlyozza a keresletet és a kínálatot? A válasz a digitalizáció.
EURÓPAI UNIÓ: INKÁBB AMBIVALENS, MINT AMBÍCIÓZUS
  A kezdeti nehézségek után, az EU energiaszektora jelenleg óriási átalakuláson megy keresztül. A lelkesedés elvesztése helyett, a tagállamoknak ambiciózusabb hazai célokat kell kitűznie a nemzeti klíma- és energiatervekben és azok elérésére képes szakpolitikákat kell hoznia.
LENGYELORSZÁG: AHOL MÉG MINDIG A SZÉN AZ ÚR
  A kezdeti fejlődést követően Lengyelország jelenleg csak egy helyben vesztegel. A kormányváltás vissza- esést hozott, ez alapján az ország még a korai szerény célkitűzéseit sem fogja tartani a tiszta energia felé.
CSEHORSZÁG: ELINDUL ÉS MEGÁLL
  Masszívan beágyazott szén és nukleáris ipar, párosítva egy gyengén megtervezett megújuló energiatámogatási rendszerrel. Csehország kemény harc előtt áll a megújulókra való áttérésben.
MAGYARORSZÁG: ELAVULT ENERGIAMIX, AMIN ÁTSÜTHET A NAPENERGIA
  Elavult nemzeti energiastratégia nyomán növekedésnek induló elsődleges energiafelhasználás, egyre központosítottabb energiaszerkezet, benne az atom és a szén szerepének túlhangsúlyozása, míg az energiahatékonyság és a megújulók alulhasználata. A magyar energiaátmenetet a napenergia izzíthatja be, ha hagyják.
SPANYOLORSZÁG: GAZDAG NAPSÜTÉSBEN, SZEGÉNY A POLITIKÁBAN
  A napfényes, szeles Spanyolország Európa szögletében ideális a nap és szélenergia hasznosítására. A megújulókba való kezdeti befektetések után a kormány hibás energiapolitikája egyértelművé vált és a hatóságok behúzták a beruházások előtt a féket. Azért vannak enyhülésre mutató jelek.
FRANCIAORSZÁG: ATOMFÜGGŐSÉG
  Franciaország hosszú idő óta az atomenergiára alapoz. Elég trükkös, hogy megszabaduljon ettől a függőségétől és megújulókra váltson. Kérdés, hogy hogyan lépjen túl a bürokratikus akadályokon, és hogy milyen gyorsan tudja leállítani az ország atomerőműveit.
NÉMETORSZÁG: MÁR IRÁNYT VÁLTVA, DE MÉG NEM A PÁLYÁN
  Németország energiaátmenete magában foglalja az atomenergia kivezetését, a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentését, a megújulókba történő nagymértékű beruházásokat. Ez már önmagában nagy kihívás, de ennél még többre lesz szükség: az országnak megújuló energia alapúvá kell átalakítania a fűtési, hűtési és közlekedési szektorát.
SZOMSZÉDOK: HATALMAT MINDENKINEK AKI VELÜNK VAN: KÖVETKEZETLEN SZAKPOLITIKÁK
  Az EU keleti és déli végéhez közeli országok sora nem csak az energiaimport forrását adja, hanem potenciálisan az instabilitást is. Az EU szomszédság- politikája igyekszik hozzájárulni a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, de a nagyléptékű gázvezeték beruházások aláássák ezeket a célokat.

SZÓSZEDET
SZERZŐK, ADAT- ÉS GRAFIKAI FORRÁSOK

---

Bevezető

Az Energia Atlasz Európa energiarendszerének átalakítását mutatja be. A múltat, ahol Európát főleg néhány hatalmas energiatermelő cég látta el energiával, és egy olyan jövőt, amelyben az energiaellátás egyre inkább a városokra, önkormányzatokra és állampolgárok millióira támaszkodik Európa-szerte.

Az energiarendszer átalakítása azaz az energiaátmenet már javában zajlik, bár különböző mértékben a kontinens egyes részein. Az elmúlt 100 évben, a geopolitika ereje a fosszilis tüzelőanyagokhoz való hozzáféréstől függött. A megújuló energiák támogatási rendszerei létrejöttével és a közösségi energia növekedésével az energiarendszer új fordulatot vett, a nagyobb demokratizálás és a decentralizáció felé.

A Párizsi Klímamegállapodással Európa globális felelősséget vállalt, hogy a globális felmelegedést 1,5°C alatt tartsa.

2005 és 2015 között a megújulók kapacitása az EU-ban 71%-kal nőtt, amely nagymértékben hozzájárult a fenntartható fejlődéshez és a helyi munkahelyteremtéshez. Európa legfejlettebb országaiban és régióiban gyakran a helyi önkormányzatok és állampolgárok hajtják az energiaátmenetet. Az Atlasz kiadásának idején az EU új energia jogszabály-csomagja véglegesítés alatt áll. 2030-ra szóló célkitűzései és szabályozásai fogják kialakítani Európa energiarendszerét a következő évtizedre.

"Az energiarendszer már új fordulatot vett a demokratizálás és a decentralizáció irányába."

Ez az egyik utolsó kritikus alkalom, hogy érdemi lépéseket tegyünk a klímaváltozás katasztrofálissá válása megelőzésére.

Ahhoz, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk a megújulókra történő átálláshoz, európai szintű együttműködésre van szükség. 2010-ben az Unió számos országa már nagy mennyiségű megújuló energiát integrált a saját rendszerébe. Ezek az országok stabil és megbízható Uniós kereteket és kötelező, ambiciózus célokat is szorgalmaztak.

Elmondhatjuk, hogy az EU 2030-as Tiszta Energia Csomagja nagyvonalakban már megfogalmazza a helyes irányt a megújuló energiák felé, de az energiaátmenet ütemét és mélységét nem biztosítja. A javasolt megújuló energia és energiahatékonysági célkitűzések túlságosan szerények, különösen a csökkenő technológiai költségek és az újonnan elérhető megújuló technológiák fényében, így e gyenge célok veszélyeztetik a korábbi években végbement fejlődést.

Európa energiaátmenetében a következő nagy kihívást a fűtés és a közlekedés szektorok átalakítása jelentik. Mostanáig a megújuló technológiák nem hatoltak be olyan mértékben a közlekedési, fűtési és hűtési szektorba, mint ahogy azt tették a villamos energia terén. A rohamléptekben fejlődő tárolási és akkumulátor technológiáknak és a költségcsökkenésnek köszönhetően a közlekedésben elkezdődött az elektromos közlekedésre és az elektromos járművekre történő átállás.

Ha összehangoljuk a fűtési-hűtési és a közlekedési szektort az energia szektorral - amelyek jelenleg egymástól elkülönítve működnek - lehetővé tesszük Európa számára, hogy ma elérhető technológiával 100%-ban megújuló rendszere legyen. Ez képessé tesz minket, hogy megoldjuk a megújuló energiák régóta fennálló kihívását, az ingadozó energiaellátást. Ha elektromossá alakítjuk, a hűtési-fűtési és közlekedési szektorok a rugalmas áramtárolás jelentős forrásaivá válnak és tartalékaikkal támogatják a villamos energia szektort.

Amikor a szél- és napenergia bőségesen termelődik, e szektorokat rugalmasan használhatják a fűtési rendszerek és az elektromos járművek akkumulátorai, így fölöslegessé téve a nukleáris és fosszilis kiegyensúlyozó kapacitásokat.

"Az EU energiaügyi kerete jobban összhangban kellene, hogy legyen hosszú távú éghajlatvédelmi kötelezettségvállalásával."

A megújuló energiák előnyei egyértelműek, különösképpen, amikor azokat közösségek birtokolják és irányítják: tisztább levegő, melegebb otthonok, ipari előnyök. Ráadásul a pénz helyben marad, több munkahely jön létre, csökken az energiaszegénység, és ami a legfontosabb: a megújuló energiák hozzá tudnak járulni bolygónk megóvásához.

Az Energia Atlasz segítségével célunk, hogy hozzájáruljunk az európai energiaátmenetről szóló nyílt és tényeken alapuló vitához, miközben előtérbe helyezzük ezt az ambiciózus európai projektet, amely képes egyesíteni az európai állampolgárokat.

Dr. Ellen Ueberschär
Heinrich-Böll-Stiftung

Jagoda Munic
Föld Barátai Európa

Dr. Dörte Fouquet
European Renewable Energies Federation

Susanne Rieger és Lucile Schmid
Green European Foundation

Éger Ákos
Magyar Természetvédők Szövetsége

---