---

Tartalom

BEVEZETÉS

A VÉRENGZÉS FORRÁSAI ÉS NARRATÍVÁI
A kortárs források és narratívák
A Horthy-korszak narratívái
Az 1945 utáni narratívák
A román narratívák

AZ ESEMÉNYEK
Csanád vármegye román megszállása
A lázadás előzményei
A kortárs források eseményleírásai
A legvalószínűbb forgatókönyv: Szigeti János történetelbeszélése
A lázadás leverése

AZ ÁLDOZATOK
A megtorlás kortárs interpretációi
Csoportos kivégzések
Amit még az áldozatokról tudni lehet
Konkrét esetek
Hány áldozat is volt valójában?
A román katonák önbíráskodása
Román áldozatok

A KÖZSÉG KIFOSZTÁSA
Szabadrablás a megtorlás idején
A lázadás utáni rekvirálások
A község lakóit ért veszteségek
A károk értékének meghatározása
A község kifosztásának következményei

AZ ELHURCOLTAK KÁLVÁRIÁJA
Kihallgatások a megtorlás napjaiban
Az elhurcoltak számával kapcsolatos ellentmondások
Az első stáció: a magyarországi fogság
A foglyok kiszabadítására szánt vesztegetési pénzek sorsa
A második stáció: a romániai fogság
Lépések a foglyok kiszabadítása érdekében

A MEGSZÁLLÁS HÉTKÖZNAPJAI A MEGTORLÁS UTÁN
A községben berendezkedő románok
A lakossági kollaboráció erkölcsi határai
Az Apátfalvát megszálló román század további útja

AZ ESEMÉNYEK UTÓÉLETE: "VITÉZ APÁTFALVA"
"Aranybetűs" hőstett vagy "könnyelmű fellobbanás"?
Kísérletek a "Vitéz Apátfalva" cím elnyerésére
Kompenzáció az apátfalviaknak: a Nemzetvédelmi Kereszt adományozása

ROMÁN MEGTORLÁS APÁTFALVÁN - ÖSSZEGZÉS
Mi történt Apátfalván?
Az apátfalvi vérengzés helye a román megszállás rendszerében

DOKUMENTUMOK
Veréb Tamás adóügyi jegyző emlékirata az apátfalvi vérengzésről, 1919. július
Benó József plébános és társai felterjesztése az 1919. júniusi apátfalvi eseményekről, 1920. április 9.
Lukács Béla községi jegyző és Tóth B. Mátyás bíró hivatalos jelentése az apátfalvi vérengzésről, 1921. augusztus 3.
Koller István az apátfalvi lázadásról, 1929
Az apátfalvi lázadás. Szigeti János visszaemlékezése, 1938

TÁBLÁZATOK
1. táblázat. Az áldozatok halálának oka és feltételezett időpontja
2. táblázat. Az áldozatok vagyoni helyzete életkoruk sorrendjében
3. táblázat. Az áldozatok a levéltári és a sajtóforrások, valamint a helyi emlékezetpolitika alapján
4. táblázat. A vérengzés áldozatainak névsora
5. táblázat. A románok által elhurcolt apátfalviakra vonatkozó adatok
6. táblázat. A románok által elhurcolt apátfalviak névsora és szabadulásuk időpontja

FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

---

Fülszöveg

1919. június 23-án reggel mintegy kétszáz elkeseredett apátfalvi parasztember meglepetésszerű rohammal szétkergette a községükben rekviráló román katonákat. Az első összecsapásnak két magyar és három román áldozata volt. Aznap délután román katonai alakulatok vették körbe a Csanád vármegyei községet, és tisztogató akcióba kezdtek. Lázadókat keresve házról házra jártak, és kíméletlenül agyonlőttek mindenkit, akiben ellenséget láttak. A két napon át folyó megtorló katonai műveletnek harminc halálos áldozata lett, további kilenc apátfalvi pedig a vérengzéssel összefüggő okok miatt vesztette életét, közülük ketten később, romániai fogságban. A megtorlás részeként nyolcvanhat embert előbb Békéscsabára hurcoltak, majd többségüket Romániába vitték, ahol katonai bíróság elé állították őket. Az utolsó elítéltek csak 1924-ben térhettek haza.

De mi történt valójában Apátfalván? Mi váltotta ki a románok véres megtorló akcióját? Marosvári Attila történész-levéltáros zömmel eddig ismeretlen források alapján mikrotörténeti alapossággal, szinte óráról órára rekonstruálja az eseményeket. Fény derül az apátfalviak lázadását kiváltó kíméletlen rekvirálás részleteire, a helyiek ellenszegülésére és a községben rekviráló román katonai alegységek megtámadására, majd a brutális kegyetlenséggel végrehajtott megtorlás részleteire. A szerző bemutatja az apátfalvi áldozatok halálának körülményeit, a község totális kifosztását, a helyi lakosság kollaborációját, az elhurcoltak kálváriáját, majd az események utóéletét és máig ható emlékezetét.

A könyv az eseményeket nem önmagukban, hanem a magyarországi román katonai megszállás kontextusába helyezve vizsgálja, kijelölve egyúttal az apátfalvi események helyét a megszállás rendszerében. A kötet számos új és fontos adalékkal egészíti ki e mindmáig kevéssé kutatott és feldolgozott időszakkal kapcsolatos ismereteket.

---