---

Tartalom

Bevezető
Háttér
Miért fektessünk a biológiai sokféleségbe?
Az Európai Unió szerepe a biológiai sokféleséggel
kapcsolatos projektek támogatásában
Javaslataink

ESETTANULMÁNYOK
Botanikus kert a Marszewo-erdőben
A Gaštanica-park felújítása
A madarak és a kétéltűek védelme a Josefovi-réteken
Az Atanaszovszko-tó újra kínálja az "Élet sóját"
Vértesi Natúrpark

---

Bevezető

A biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás napjaink legjelentősebb környezeti fenyegetései, amelyekkel szembe kell néznünk. E válságok kezelése céljából az EU az európai zöld megállapodás részeként egy sor éghajlati és környezetvédelmi célkitűzést határozott meg. Ezek közé tartozik többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55%-os csökkentése, valamint a szárazföldi és a tengeri területek 30%-ának védelem alá helyezése 2030-ig. E célok eléréséhez a következő évtizedben a finanszírozás és a beruházások jelentős növelésére van szükség. A két válság többé nem kezelhető külön, csak együtt, és mindkét fronton cselekvésre van szükség a célok eléréséhez.

Európa járvány utáni gazdasági fellendülése meghatározó lehetőség. A zöld jövőbe való befektetéssel lehetőségünk van változtatni az eddigi gyakorlaton, amely a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetett. Most van itt a döntő pillanat, hogy a szürke infrastruktúrába történő hagyományos beruházások helyett a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához szükséges mélyreható változások finanszírozását válasszuk.

A természet helyreállítására és a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozására vonatkozó célkitűzések mindeddig nem teljesültek. Például az EU 2020-ra 50%-kal kívánta növelni a kedvező besorolású, illetve a javuló tendenciát mutató természetvédelmi státuszú fajok arányát. Ám a fajoknak csupán 6%-a mutat javuló tendenciát, míg egyharmaduk esetében még mindig romlik a helyzet. A leromlott ökoszisztémák 15%-ának 2020-ig történő helyreállítására vonatkozó célt sem sikerült elérni. Ezek a kudarcok súlyosbították a biológiai sokféleség állapotát, és még nagyobb nyomás alá helyezték a 2030-ra kitűzött célok teljesítését. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a következő évtizedben ugyanezt a hibát elkövessük: a biológiai sokféleség csökkenésének és a természet pusztulásának költségei messze meghaladják a helyreállításhoz szükséges befektetéseket.

Bár az éghajlatvédelmi intézkedések finanszírozása - főként az energiaágazatba történő beruházások révén - növekszik, a természetvédelem finanszírozása esetében nem ez a helyzet. Bizonyítékot jelentenek erre a közelmúltban benyújtott nemzeti helyreállítási tervek. Míg a tagállamok a helyreállítási terveikben a kiadások 37%-át fordították az éghajlatvédelmi intézkedésekre, a biológiai sokféleség védelmére kevesebb mint 0,5-ot irányoztak elő.

A természet támogatásában és helyreállításában rejlő jelentős éghajlati, környezeti és gazdasági potenciál tehát jelenleg nincs kihasználva, annak ellenére, hogy az uniós célok eléréséhez szükség lenne rá. Mi több, az éghajlati és a természetvédelmi célokat nem egymástól függetlennek, hanem egymást kiegészítőnek kellene tekinteni.

Jelen tanulmány a biológiai sokféleség helyreállítására és/ vagy megőrzésére irányuló öt sikeres közép- és kelet-európai projektet mutat be, amelyek egyben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez is hozzájárulnak. Emellett e projektek bizonyítottan számos gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnnyel járnak. A projektek felhívják a figyelmet arra, hogy a természet milyen sokféleképpen lehet gazdaságaink újjáépítésének meghatározó része, és a jövőben még több hasonló program megvalósításához vezetnek. E példákat az uniós alapoktól kezdve a nemzeti és regionális kormányokon át a pénzügyi szektorig és a vállalkozásokig a gazdasági szereplők széles köre másolhatja és fejlesztheti tovább.

---