---

Tartalom

ESKÜDÖTTEK NYELVE

A SZÓSZEDET
Homeros
Hekataios
Herodotos
Xenophon
Aristoteles
Diodoros Sikeliotes
Strabon
Curtius Rufus
Periplus Maris Erythraei
Plinius
Arrianos
Ptolemaios
Iustinus
Galenos
Polyainos
Dion o Kassios
Athenaios o Naukratios
Ammianus Marcellinus
Hesykhios
Iordanes
Malalas
Prokopios
Menandros
Gregorius Turonensis
Stephanos Byzantios
Theophylaktos Simokattes
Jászik bizánci és georgiai forrásokban
Kínai források

RENDSZEREZÉS
Jelentés szerint ismert szavak
Nép- és törzsi nevek
Istenségek neve
Földrajzi nevek
Közszavak
Személynevek
Szótövek
Szkíta és magyar

VÉGSŐ SZAVAK
FORRÁSOK
A SZKÍTA SZAVAK MUTATÓJA

---

Előszó

A szkíták összefüggő szöveget, terjedelmesebb feljegyzéseket - leszámítva a Tarim-medencében letelepedett szakaurak iratait - nem hagyományoztak ránk. Elsősorban főembereik, csoportjaik nevét ismerjük, és azt is csak idegenek hallása, lejegyzése nyomán, az esetek többségében kisebb vagy nagyobb mértékben elferdítve. A névjegyzékben, leszámítva a nyilvánvaló ismétlődéseket, és ide sorolva a vélhetően idegen eredetű, de szkítáknak tulajdonított kifejezéseket (hozzávetőleg kétharmaduk görög betűs felirat), durván négyszáz szó szerepel.

E szókészletet, illetve egyes szavait összevetették már iráni (pl. Müllenhoff 1866; Vasmer 1923; Абаев 1949; Zgusta 1955; Harmatta 1970; Трубачёв 1999), törökös (Neumann 1855) stb. nyelvekkel, a magyarral úgyszintén (Fischer 1917a, 1917b), s találtak is kifogástalannak tűnő párhuzamokat. A meggyőző erejű szófejtések száma azonban csekély. Az újabb és újabb próbálkozások is jelzik a tárggyal kapcsolatban felmerülő kétségeket.

Döntő érvként a szkíták iráni származása és nyelve mellett a Tarim-medencében letelepedett szakaurak iratait is szokás említeni. A szakák nevezett csoportja kétségtelenül iráni gyökerű nyelven írt (Bailey 1979), és nyilván beszélt is. A szkíták összességére azonban e megállapítás aligha terjeszthető ki, mivel akadnak jócskán ellenkező érvényű adatok.

Ezen kívül súllyal esik latba a jászik és az oszétok megszólításának hasonlósága (pl. Абаев 1949). Az oszétok magukat történetesen ironnak nevezik, szogd eredetűek, iráni nyelvet beszélnek, és ezen nem változtat az sem, ha egykori hűbéruraik, a jászik nevét aggatják rájuk. Miképpen a jászik sem lesznek pusztán e körülmény okán irániak.

A szkíták iráni eredetének elgondolása a mondottak ellenére alapigazság (pl. Schmitt 1989), az elmúlt évszázadok során belekövült a nyelvtudósok és történészek gondolkodásába. Vitatható, de közmegegyezéssel igaznak tekintik, és elfogadják mint kiindulópontot, melyet csak ellenállhatatlan erejű bizonyítékokkal lehetne sarkaiból kifordítani.

A szkíták - szövetségük neve szerint esküdtek, esküdöttek - vélekedésünk szerint nem iráni eredetűek. Nyelvük, lényegét tekintve, azonos a magyarként ismert nép nyelvével. Elsöprő erejű bizonyítékokat nem tudunk feltevésünk támogatására felsorakoztatni. Állításunkat elsősorban az ó- és középkori forrásokban fennmaradt szkíta személy-, nép- és törzsi elnevezések, jelentés szerint ismert szkíta szavak, földrajzi nevek stb. kifejtésével igyekszünk alátámasztani.

Leszámítva a személynevek stb. egy részét, a szkítáknak tulajdonított kifejezések többsége magyarul is értelmezhető. (Lásd még: Ádám 2015a, 2015b, 2016a, 2016b, 2020, 2021a).

Az adatgyűjtés során nem törekedtünk teljességre. A számtalan névváltozat és rontott szóalak többségét nem vettük figyelembe, ahogyan a szkítaként nem értelmezhető (idegen eredetű) szkíta személyneveket (pl. Taxakis, Tirdad) sem.

Az alább következő felsorolásban összesen 185 szó szerepel, beleértve az ismétlődéseket, az azonos tartalmúnak tekintett szavakat is. Az egyedi szóalakok száma összesen 154, az egyedi szótöveké (lásd: 91. oldal) ennél kevesebb. Ez idő szerint 145 különböző szkíta szót tartunk számon. Többségük névszó, közelebbről főnév és melléknév. Csupán 5 szkíta igét ismerünk.

A kifejezések végső összegzésénél egy tételként vettük számításba az egyező tartalmú szavakat, akkor is, ha különböző alanyra hivatkoznak, vagy alakjuk különböző stb. Példák tartalmi azonosságra: Lykos (folyó), Lykos (uralkodó); getai és skythai (esküdt szövetség), Skythes (Esküdt személynév); Parthoi és Pausikai (avar és avar szaka); Gerrhos és Hyrgis (Körös); sakai (szövetség), sakaia (népünnepély), Sakasene (tartomány).

Szófejtéseink eredményét külhoniak számára is próbáltuk elérhetővé tenni. Rövid magyarázatukat angol nyelven is közöljük.

---