---

Tartalom

ELŐSZÓ

01 - BEVEZETŐ
Bolygónk éghajlatának állapota
A klímaváltozás hajtóerei
  Az erőforrás használat és a gazdasági szabályozók
  Pénzügyi rendszerünk működésének fenntarthatatlansága

02 - A SAJÁT PORTA FELÉGETÉSE: MIÉRT NEM KÉPESEK A KLÍMAVÉSZHELYZET KIVÁLTÓ OKÁRA MEGOLDÁST TALÁLNI A PIACVEZÉRELT ESZKÖZÖK
Mik a COVID-19-járvány klímavészhelyzetre vonatkozó tanulságai?
Kinek a boszorkánykonyhájában főzik ki az éghajlati katasztrófákat és azok emberi jogi hatásait?
Hamis megoldások "beáramoltatása"
A nyereség privatizálása és a kockázatok megosztása
Nincs klíma-igazságosság pénzügyi igazságosság nélkül
A fejlődés új sínekre emelése: a gazdaság társadalmi igazságosságra, emberi jogokra és a bolygó egészségére alapozása

03 - A MAGYAR ÁLLAM NEMZETKÖZI FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEINEK ÉGHAJLATVÉDELMI HATÁSAI
A magyar kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési stratégiája
A NEFE elmúlt két évtizede elemzése

04 - A MAGYAR EXPORTFINANSZÍROZÁS
A magyar exportfinanszírozási rendszer
Javaslatok az export finanszírozási rendszer környezeti szempontú javítására
  Szüntessük meg a szén alapú projektek exportfejlesztési támogatását!
  Egyenlítői Alapelvek alkalmazása (Equator Principles)

A MAGYAR TERMÉSZETVÉDŐK SZÖVETSÉGÉRŐL

---

Előszó

A Magyar Természetvédők Szövetsége három évtizede küzd a környezet és természet védelméért. Rá kellett jönnünk, hogy bolygónk pusztulása, a fajok kihalása, a zöldterületek eltűnése, a változó időjárás nem független a világban zajló egyéb folyamatoktól. Sajnos a pénzrendszer, a gazdasági érdekek elsőbbsége minden más szempontot, értéket háttérbe szorít. A gazdaság növekedésétől, a még több pénztől várjuk a környezeti és szociális problémák megoldását is, miközben lehet, hogy pont fordítva van: az anyagi javak előtérbe helyezése jelenti a probléma alapját. A természetet kizsákmányoljuk, hogy kiszolgáljuk a gazdaság igényeit, emellett és a pénzügyi rendszert is úgy alakítottuk ki, hogy kiszolgálja a gazdaság érdekeit, a vagyonosok további gazdagodását.

Problémáink globálisak. Jelenleg az alacsony bevételű országok 47 százaléka adósság-visszafizetési válságban van, vagy nagy a kockázata annak, hogy abba kerül. Folyamatosan növekszik a globális jövedelmi egyenlőtlenség: 2016-ban a nyolc leggazdagabb ember jövedelme egyenlő volt a világ szegényebb felének (3,5 milliárd embernek) a jövedelmével. Az IPCC szerint az éghajlatváltozás bizonyosan növelni fogja a lakosságot, a gazdaságot és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatokat, és nagymértékben veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot.

A globális egyenlőtlenségek elleni küzdelem eszköze, a nemzetközi fejlesztés, és a globális export és tőkebefektetések éghajlatváltozásra gyakorolt hatásairól kevesen tudósítottak eleddig. Pedig nagyon lényeges, hogy a pénzügyi befektetéseink és segélyeink milyen hatást gyakorolnak helyben vagy globálisan az éghajlatunkra, hisz kutatások szerint az éghajlatváltozás jobban sújtja az alacsony jövedelmű országokat.

Tanulmányunkban rá kívánunk mutatni néhány összefüggésre a pénzügyi befektetések, segélyek és az éghajlatváltozás témájában, kitérve a magyarországi helyzetre is. Köszönjük a Christian Aid vezette Citizens for Financial Justice projekt támogatását, amely lehetővé tette a kiadvány létrejöttét az Európai Unió forrási felhasználásával.

Köszönjük Flora Sonkin, Society for International Development (SID) és Heron Belfon, Jubilee Caribbean hozzájárulását "A saját porta felégetése: miért nem képesek a klímavészhelyzet kiváltó okára megoldást találni a piacvezérelt eszközök" fejezet közléséhez, amely a second Spotlight on Financial Justice CFJ Report "Gambling with our lives: confronting global health and climate emergencies in the age of financialization" (2020) kiadvány azonos című fejezetének fordítása.

---