Balázs-Hajdu Péter
Zsengék, töredékek, kétes hitelűek
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
[I.] BEVEZETÉS
A tok és a látcső
A Madách-Rimay-kódexek Szerelmes énekek című füzetéről készült digitális fotokópia
A szövegközlésről
[II.] TÜZETES RÉSZ
Hypothesis
1. Ne gondold, szerelmem, könnyű indulatnak
2. Nagy példát adhatok énrólam mindennek
3. Ki-ki terhét vállán közülünk viseli
4. Bírja bár akárki nagy jószágú Lévát
5. Szerelemtűl csak kár, hogy tiltunk szép személt
6. Semmi állat nincsen földön nyomorultabb
7. Egy szép rózsaszálat küldtem ajándékon
8. Látod ez gyöngyszemet
9. Oly nehéz nem látnom előttem járnia
10. Hárfa ...at valahova juthat, mindent csendesít
11. Ércnél, kősziklánál keménybnek vallhatnál
12. Szerelmesitől vált valóban nagy kínt lát
13. Én édes jobb kezem, tőled kedven veszem
14. Örüll, immár, lelkem, szép kincset találtál
15. Beborult, fölhőzött, bánat hozó egem
[III.] KONKLÚZIÓ
A Skultéti-paradigma
[IV.] APPENDIX
A Rimay-örökség Madách Gáspár tollán
1. A szöveggondozó Madách Gáspár
2. A versszerző Madách Gáspár
2.1. Madách mint moralizáló versek szerzője
2.2. Madách mint latrikánus versek szerzője
2.2.1. "Kurvák"
2.2.2. "Latrok"
2.3. Konklúzió
Bibliográfia
Fülszöveg
A 17. század első harmadának egyik legjelentősebb magyar irodalmi forrásában, az ún. Madách-Rimay-kódexekben fennmaradt szerelmi tárgyú versgyűjtemény irodalomtörténeti jelentősége a kánonban elfoglalt speciális helyzetéből fakad. Ezek az énekek esztétikai szempontból úgyszólván marginálisak, ugyanakkor a korabeli magyar költészet csúcsteljesítményeként értékelt Balassi-, illetve Rimay-életmű közvetlen ismeretéről adnak számot. A korábbi szakirodalmak erőfeszítései főleg az attribúcióra irányultak, vagyis annak eldöntésére, hogy a szövegcsoport megalkotása Madách Gáspár vagy Rimay János személyének tulajdonítható-e inkább, ám ez a modern szerzőfogalomra hagyatkozó kérdésfeltevés kizárólag negatív eredményeket hozott.
E monográfia vizsgálódásai elsősorban nem a szerzőség meghatározására irányulnak, hanem arra, hogy miféle költészettörténeti előzmények ismeretében és milyen retorikai-poétikai stratégiák alapján jöttek létre a tárgyalt versek. Válasz gyanánt a könyv az udvariasság hangján megszólaló szerelmi költészetünk hatástörténetének egy igen fontos, korai fejezetét írja meg mélyreható részletességgel.