Madách Imre összes művei
TARTALOM, ISMERTETÉS
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Halász Gábor: Madách
SZÍNMŰVEK
Férfi és nő
Csak tréfa
Mária királynő
Csák végnapjai
A civilizátor
Az ember tragédiája
Mózes
ELSŐ DRÁMAI KÍSÉRLETEK
Commodus
Nápolyi Endre
DRÁMATÖREDÉKEK
Jó név s erény
II. Lajos
Tündérálom
MÁSODIK KÖTET
KÖLTEMÉNYEK
Első rész
Sárga lomb
1. Szerelem
2. Románc és ballada
3. Legenda és Rege
4. Tábori képek
Második rész
1. Benyomások
2. Jellemzések
3. Kedvcsapongások
4. Benső küzdés
5. Elmélkedések
6. Levelek
7. Epigrammák
Emléklapokra
Egy őrült naplójából 1-29.
Vegyesek
Útravaló verseimmel
ELBESZÉLÉSEK
Duló Zebedeus kalandjai
Az Ecce Homo
Krónika két pénzdarab sorsáról
Hétköznapi történet
A Kolozsiak
TANULMÁNYOK
Művészeti értekezés
Eszmék Léliáról
Az aesthetika és társadalom viszonyos befolyása
A nőről, különösen aesthetikai szempontból
CIKKEK
I. Törvényhatósági dolgok 1-9.
II. Vitacikkek
III. Szabadelvűség és táblabíró politika
BESZÉDEK
Megyei élet
1. Lemondás a jegyzőségről
2. Védegylet alakítása
3. A vallás tárgyában érkezett (1844 márc.) rezolúcióra
4. A megye politikai szerepéről
5. Az esküdtszékek mellett
6. A halálbüntetésről
7. Választási rendszer. Népképviselet
8. Szabad kereskedés
9. Gazdasági Egyesület alakítása
10. Üdvözlő beszéd
Országgyűlés
1. Politikai hitvallomás
2. A választás után
3. A felirat vagy határozat kérdésében
4. A nemzetiségek ügyében
5. A választókhoz az 1861. országgyűlés után
6. A helyzethez
VEGYES FELJEGYZÉSEK
Színpad
Novellatárgyak
Különféle jegyzetek
ELSŐ KÍSÉRLETEK
Lantvirágok
Üdvözlő beszéd
Trencsini, másként teplici fürdők
LEVELEZÉS
Madách Imre levelei
Madách Imréhez irt levelek
Hivatalos írások. Okiratok
JEGYZETEK
Ismertetés
Az idei könyvnap egyik legnagyobb eseménye kétségtelenül Madách Imre műveinek régóta várt teljes kiadása volt, A könyvbarát talán fanyalogva nézi a kezébe sehogysem simuló, jogi döntvénytárak küllemére emlékeztető otromba két kötetet, az olvasóközönséget pedig a mai ízléstől annyira távolálló alkotások csüggesztő tömege hozza zavarba. Annál nagyobb azonban az irodalomtudomány híveinek öröme: nemzeti szégyennek is beillő hiányt pótol a Révai Irodalmi Intézet nemes vállalkozása. Mert a Gyulai Pál gondozásában 1880-ban, majd újra lenyomtatva 1894-ben kiadott három kötet ma már antiquáríusi forgalomban sem kapható, meg azután csak címében képviseli Madách összes műveit. Gyulai ugyanis nem a filologus alázatával, hanem a kritikus veres irónjával, meg a tisztelő barát csinosítgató gondoskodásával nyúlt a költő hagyatékához: a gyöngének ítélt alkotásokat elhagyta, a szövegen pedig számos nyelvi-ritmikai változtatást eszközölt.
Már pedig a tudományos kutatás eszményképe a teljesség és a hűség, még akkor is, ha esetleg az esztétikai hatás rovására mennek. Ennek az egyedül helyes elvnek alapján készült a mostani kiadás. A két kötet 7 drámán, 2 "drámai kísérleten", 3 drámatöredéken, kb. 300 versen, 5 elbeszélésen kívül magában foglalja a költő 4 tanulmányát, 5 cikkét, megyei és országgyűlési beszédeit, azonkívül különböző feljegyzéseit, meg levelezését is. Igaz, hogy ez a kiadás sem kritikai, mert nem adja a törléseket és a változatokat, de a ma ismeretes anyagot a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti kéziratok, illetőleg a Madách életében megjelent nyomtatott szövegek alapján teljes egészében hozza. Így most már valóban együtt van Madách Imre hiteles szellemi hagyatéka, s az irodalomtörténeti értékelés és értelmezés az eddigieknél szélesebb és biztosabb alapokra építhet. Végleg tisztázódik majd az a kérdés, vajjon Az ember tragédiája magányos orom Madách életművében, vagy utolsó láncszeme egy hosszabb írói fejlődésnek. Annyi bizonyos, hogy összes művei alapján jobban bepillanthatunk Madách írói műhelyébe, s egyéniségét is összetettebbnek, bonyolultabbnak fogjuk látni.
A sajtó alá rendezés fáradságos és felelősségteljes munkája Halász Gábor szakértelmét dícséri. A kommentálás, minthogy a kiadás a nagyközönség számára készült, ezúttal elmaradt; a művek élén mindössze egy rövid - de rövidségében is magvas - bevezetés áll, a jegyzetek pedig az eddigi kiadások és a kéziratok sorsáról tájékoztatnak, A II. kötet 1170. lapján összeállított adatok kiegészítéseképen megjegyzem, hogy a Fővárosi Lapok 1864-i évfolyama még költőnk életében a következő verseket közölte tőle: A költő és kedvese, Emlékkönyvbe (Halásznál: A galambok, II. 57. l.), Csalódás (Halásznál; Egy őrült naplójából 17. vers, II. 382. l.), Egy nőhöz (Halásznál: Atlas, II. 72. l.) és Bölcsesség van, nő, a szerelemben (Halásznál; Szív és ész, II. 82. l.). Ez a kis adalék is mutatja, hogy Madách Imre még korántsem lezárt fejezete irodalomtörténetírásunknak.
Solt Andor
Forrás: Irodalomtörténeti Közlemények 1942. 4. sz.
https://epa.oszk.hu/00000/00001/00185/pdf/