---

Tartalom

I. KÖTET

Bevezetés
A szövegek gondozásához használt művek bibliográfiája

Balásfi Tamás: Apologia pro clero et aliis Catholicis Hungariae / Védirat a papság és Magyarország más katolikusai mellett
[Alvinczi Péter]: Machiavellizatio, qua unitorum animos Iesuaster quidam dissociare nititur / Machiavellizatio, amelyben egy jezsuistáskodó meg akarja bomlasztani a szövetsegesek lelkét
Balásfi Tamás: Castigatio libelli Calvinistici, cui titulus est Machiavellizatio / Egy kálvinista könyvecske megfeddése, amelynek a címe: Machiavellizatio
Alvinczi Péter: Resultatio plagarum castigatoris autorem Machiavellizationis reverberata / A Machiavellizatio szerzőjét megfeddő rágalmainak visszaverése, visszahárítva
Pázmány Péter: Vindiciae Ecclesiasticae quibus edita a principe Bethlen in clerum Hungariae Decreta Divinis humanisque legibus contraria, ipso jure nulla esse demonstrantur / Az egyház jogainak védelme, amellyel bebizonyítjuk, hogy a Bethlen fejedelem által Magyarország klérusa ellen kiadott, az emberi és isteni joggal ellentétes határozatok jogilag semmisek
[Esterházy Miklós]: Magyarországnak mostani állapotáról egy hazája szerető, igaz, magyar embernek tanácslása

II. KÖTET

Bevezetés

A szövegek eredeti megjelenési helye
A szövegek gondozásához használt művek bibliográfiája

1. Naprágyi Demeter beszéde a linzi egyetemes gyűlésre (1614. aug. 19.)
2. Bethlen Gábor levele Melchior Kleslnek (1615. febr. 19.)
3. Kovacsóczy István beszéde a lengyel király előtt (1615. okt. 9.)
4. Bethlen Gábor levele a cseh direktoroknak (1619. aug. 18.)
5. Bethlen Gábor körlevele a "Fátrán és Dunán túli" vármegyékhez (1619. szept. 12.)
6. Bethlen Gábor levele nyugat-magyarországi főuraknak (1619. szept. 12.)
7. A kassai gyűlés határozatainak preambuluma (1619. szept. 21.)
8. Bethlen Gábor levele III. Zsigmond lengyel királynak (1619. okt. 7.)
9. A Magyar Királyság rendjeinek válasza / Ordinum responsum (1619. dec. 15.)
10. Bethlen Gábor levele János György szász választófejedelemnek (1620. jan. 29.)
11. A pozsonyi országgyűlés törvényeinek bevezetése (1620. jan. 18.)
12. Bethlen Gábor levele Frigyes cseh királynak (1620. febr. 29.)
13. A birodalmi rendek levele a magyarországi rendeknek (Mühlhausen, 1620. márc. 23.)
14. Péchi Simon beszéde Bethlen Gábor királlyá választása előtt (1620. aug. 22.)
15. A magyar rendek és Bethlen Gábor levelei a cseh rendeknek (1620. aug. 26.)
16. A besztercebányai országgyűlésen hozott törvények bevezetése és preambuluma (1620. aug. 29.)
17. Bethlen Gábor levele a krajnai hercegség rendjeinek (1620. okt. 11.)
18. II. Ferdinánd semmisítő decretuma / Edictalis cassatio (1620. dec. 10.)
19. Bethlen Gábor levele Pfalzi Frigyesnek (1621. ápr. 23.)
20. Bethlen Gábor levele a német-római birodalom rendjeihez (1621. aug. 25.)
21. Bethlen Gábor levele a cseh rendeknek (1621. nov. 5.)
22. Bethlen Gábor levele a magyarországi megyéknek (1623. szept. 21.)
23. Bethlen Gábor meghívólevele az országgyűlésre (1623. okt. 14.)
24. Matthias Quadt, Bethlen Gábor követének előterjesztése György Vilmos brandenburgi választófejedelemnek (1625. okt.)
25. Bethlen Gábor levélváltása II. Ferdinánddal (1626 ősze)
26. Bethlen Gábor levele a vármegyéknek (1626. szept. 17.)
27. Heinrich Meerbott beszéde V. Vilmos hessen-kasseli tartománygróf számára (1637. márc.)
28. I. Rákóczi György levélváltása teológusaival (1643. aug. - szept.)
29. III. Ferdinánd kiáltványa (1644. febr. 23.)
30. Esterházy Miklós levele a vármegyéknek (1644. febr. 24.)
31. I. Rákóczi György kiáltványa (1644. márc. 24.)
32. Esterházy Miklós és I. Rákóczi György levélváltása (1644. márc.)
33. Lippay György memoranduma X. Ince pápának (1645 elején)

Bene Sándor: A láthatatlan könyvtár (Utószó és előszó)

---

Ismertető

Az 1619 és 1621 közötti időszak teljesen új jelenségeket hozott a politikáról folytatott, vagy kifejezetten politizáló közéleti diskurzusok magyarországi történetében. A Bocskaiféle felkelés politikai lépéseinek legitimációja nagyrészt kéziratos formában terjedt, tervszerű nyomtatásban való terjesztésükről nem tudunk, a kiáltvány jellegű szövegek csak véletlenszerűen láthattak napvilágot, ha a korszak hírközpontjaiban egyes magánvállalkozók hozzájutottak egyik vagy másik irathoz, és a piaci kereslet szempontjait figyelembe véve, saját kezdeményezésükből sajtó alá rendezték őket. Az egyetlen bizonyíthatóan Bocskai udvarához, vagy a táborához tartozó értelmiségi csoportokhoz köthető, politikai jellegű nyomtatvány, az Alvinczi Péter által szerkesztett Apologia, annak a vádnak a cáfolatára korlátozódik, hogy a fejedelem ariánus lenne. Ezzel szemben a Bethlen Gábor által vezetett magyarországi mozgalom már megindulásakor, 1619 kora őszén megjelentette a motivációinak tisztázására írott panasziratot, amelyet nem sokkal később követett egy, a magyar rendek nevében írott, II. Ferdinánd uralma legitimitását megkérdőjelező, részletes érvelést nyújtó szöveg. Az újonnan mozgósított médiumot, a nyomtatott sajtóét a király mellett kiálló oldal is felhasználta, így a következő években a kortársak tanúi lehettek a magyar történelem első nyomtatásban folyó politikai disputájának.

A magyar történeti és irodalomtörténeti historiográfia számára a viták létezése régóta ismert tény volt, ám a modern kiadásban magyarul is hozzá férhető néhány szövegen kívül ezek a traktátusok viszonylag kevés figyelmet váltottak ki. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy a 2015 és 2019 között működő "Nemzet, haza, vallás és szabadság - régi és új beszédmódok a Bocskai-felkelés szöveghagyományában és a 17. század magyar politikai gondolkodásában" (NKFIH 113251) kutatócsoport munkálatainak keretében válogatást adjunk közre ezekből az érvelő szövegekből, a második kötetre hagyva a kifejezetten politikai szereplők nevében készült legitimációs írásokat. Kiadásunk remélhetőleg újabb lendületet adhat majd a politikai eszmetörténet magyarországi művelésének, többek között megismertetve a szélesebb szakmai közönséget egy eddig magyar nyelven hozzáférhetetlen szerző, Balásfi Tamás néhány munkájával.

Forrás: https://www.reciti.hu/2020/5694

---