Biró Endre
A népi és polgári építészet Békés megyében
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
Lectori salutem
Bevezető
A kezdetek
Középkori építészet
Építési szabályok a középkorban
Falak
Téglák
Homlokzatok
Oromzatok
Paraszt-barokk
Parasztkapuk
Polgári házak kapui
Mesélő kapuk
Figurális ablakok és kapuk
Ablakok
Sertéskereskedő háza
Tornácok
A tető
Tetődíszek
Gazdasági udvar
Rombolás
Helytörténeti
Polgárosodás a családunkban
Irodalomjegyzék
Magamról
Resumé
Zusammenfassung
Rèsumè
Rezumat
Tartalom
Fülszöveg
A magyar építészet gyökereit valahol a népi építészet világában kell keresni. Az alapok mindenképpen ezen a területen találhatók. Miért is gondolom ezt? A kezdetek első próbálkozásai a honfoglalás utáni időszakban alakultak ki. A vándorlásos, nomád életmód után a letelepedés megkövetelte egy olyan szállás kialakítását, amely már hosszú évtizedekre, sőt évszázadokra szólt.
Békés megye építészeti változatosságára ismét a történelmi múlt ad hasznos információt.
Johann Georg Freiherr von Harruckern, vagyis Harruckern János György báró szervezőképességének köszönhetően a törökök által felprédált megye néhány évtized alatt felvirágzott gazdaságilag és látványában is.
A báró, - a gazdaság felvirágoztatása érdekében - betelepített az ország északi részéből szlovákokat, Németországból pedig svábokat. Adókedvezményben részesítette az új lakókat, s ezért tömegesen érkeztek jobb sorsra vágyó jobbágyok Békés megyébe.
Ami építészeti szempontból fontos számunkra ennek a múltnak a történéseiből, az éppen a telepesek származási helyének s annak az építészeti kultúrájának az áttelepedése és továbbfejlesztése. A szlovák, a sváb, illetve a magyar őslakosság építészeti megoldásai az évszázadok során egységgé kovácsolódtak, egymásra hatással voltak.
Békés megye területén található épületek híven tükrözik a jellegzetes látványelemeket, amelyek talán még életstílusnak is el lehet fogadni. A díszítőelemek, a homlokzatok változatos kialakítása egyedi hangulatot áraszt az itt élők, vagy az éppen átutazók felé.
A kor változásai, a polgárosodás kialakulása újabb igényeket helyezett előtérbe. Az épületeknek egyik meghatározója ebben az esetben is a lakhatás célszerűsége volt, de a külsőségek már erőteljesebben jelentkeztek. Ez talán meghökkentő volt a kezdetekben, de az egyre nagyobb mértékben fejlődő közösségek felé egyben üzenet is. Ez a jólétről, a szépség változatosságáról, a díszítőelemek alkalmazhatóságáról s nem utolsó sorban a tulajdonos bemutatkozásáról szólt.
Építészeti kultúránkat csakis a megörökölt és évtizedeken, vagy éppen évszázadokon át alkalmazott külsőségek alkalmazásával lehet megújítani. Ennek jegyében mutatok be Békés megye építészeti remekeiből egy csokrot.