---

Tartalom

BEVEZETÉS

1. ÁLTALÁNOS ISMERETEK
1.1. Napszakos (circadian) activitas
1.2. Táplálékválasztás, Vadászat, napi táplálékszükséglet
1.2.1. Táplálékválasztás
1.2.2. Vadászat
1.2.3. Napi táplálékszükséglet
1.3. A köpetképződés mechanismusa és a köpetelés
1.3.1. A köpetképződés mechanismusa
1.3.2. A köpetelés

2. A KÖPETVIZSGÁLAT PRACTICUMA
2.1. A köpetek gyűjtése; reprezentatív minta
2.2. A köpetek morphologiai leírása
2.2.1. Megtekintés, tapintás
2.2.2. A méretek felvétele
2.2.3. A köpetek összetétele
2.3. A köpetek szétbontása
2.4. Az azonosítható táplálékmaradványok kigyűjtése

3. A ZSÁKMÁNYÁLLATOK MEGHATÁROZÁSA
3.1. Gerinctelenek - Invertebrata
3.2. Gerincesek - Vertebrata
3.2.1. Halak - Pisces, Kétéltűek - Amphibia, Hüllők - Reptilia
3.2.2. Madarak - Aves
3.2.3. Emlősök - Mammalia

4. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA
4.1. Analóg jegyzőkönyv
4.2. Numerikus jelrendszerű jegyzőkönyv
4.3. Lyukkártya-karton
4.4. Számitógép

5. A BAGOLYKÖPETVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA
5.1. Mezőgazdasági előrejelzés
5.2. Kisemlősfaunistica
5.3. Táplálkozásoecologia; a táplálkozási niche vizsgálata
5.3.1. Oecologiai niche
5.3.2. Niche-szélesség
5.3.3. Niche-átfedés

APPENDIX I.
APPENDIX II.
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

---

Bevezetés

A bagolyköpetvizsgálatok iránt az elmúlt néhány évben jelentősen megnövekedett az érdeklődés, s az idei gyöngybagolyév kapcsán további fokozódásával is számolhatunk. Schmidt Egon "Bagolyköpetvizsgálatok" c. 1967-ben kiadott könyve óta - amely sajnos ma már csak kevesek számára hozzáférhető - hazánkban nem jelent meg e vizsgálatok módszertanát és alkalmazási lehetőségeit ismertető munka. Ez évben a Zalai HCs-nak lehetősége nyílt egy rövid kiadvány megjelentetésére, mely alkalmat szeretnénk felhasználni a hiány enyhítésére. Anyagi és szellemi korlátaink csupán a legszükségesebbnek vélt alapok közreadását teszik lehetővé - elsősorban olyan vezérfonalat szeretnénk nyújtani, amely alapján a rendelkezésre álló egyéb forrásokat is felhasználva Tagtársaink betekintést nyerhetnek a bagolyköpetvizsgálatok elméletébe és gyakorlatába. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy továbbra is szükség van egy részletes, összefoglaló műre, amelynek azonban széleskörű összefogással kell elkészülnie. Addig is ajánlom e füzetet minden érdeklődő szíves figyelmébe.

Néhány szót a nevezéktanról: A magyar szaknyelv jelentős része idegen eredetű. Az idegen szavakat magyar Írásmóddal használni értelmetlen cselekedet, hiszen ettől a kifejezés még nem válik érthetőbbé, csupán nyelvi szépségét veszíti el. így e füzetben - vállalva a helyenként mosolyogtató hatást - inkább az eredeti írásmód mellett döntöttünk.

Végezetül e helyről is köszönetet mondok magam és munkatársaim nevében mindenkinek, aki segítségünkre volt a kiadvány elkészítésében és megjelentetésében.

Zalaegerszeg, 1985. március
Ács Attila

---