---

Tartalom

Előszó

LEÍRÁS ÉS IRODALOMELMÉLET
  Mekis D. János: Leírhatatlan. Metaforikus és palinodikus leírásalakzatok romantika és modernség határán
  Z. Varga Zoltán: A leírás nulla foka és az irrealitás effektus. Roland Barthes a leírásról
  Fried István: Egy lóverseny "arculatai" - Lukács György felől nézve...
  Hajdu Péter: A leírás jelentősége - a vicctől az utópiáig
  Dobos István: A gondolkodó emlékezet nyelve. Elhangzó beszéd - tünékeny írás

EKPHRASZISZ, TÁJAK ÉS KÉPEK
  Fogarasi György: A "festői": tájleírás és tájkertészet a 18. században
  Szántó F. István: Ekphraszisz és (ön)értelmezés
  Darab Ágnes: "megpróbálom szemed elé tárni az egész villát". Ifjabb Plinius villaleírásai (Plin. Ep. 2. 17; 5. 6.)
  Benda Mihály: "a természet életre kel bennük a hangjával, az illatával, a fény és árnyék játékával". Diderot, Gautier, Baudelaire és Zola műbírálatainak ekphrasziszairól

LÍRAI LEÍRÁSOK
  Burján Ágnes: A leírás intermedialitása. Rilke és Pilinszky arcképversei
  Bókay Antal: A késő modern leírás poétikája - a tárgyias költészet elméleti háttere
  Szávai Dorottya: "S körmölgetve vagy két hónapon át". Leírás és önarckép Szabó Lőrinc Baudelaire-olvasataiban
  Berszán István: Leírás versus költői kísérlet Philip Gross versgyakorlataiban

REGÉNY ÉS LEÍRÁS
  Kálmán C. György: Flaubert leírásai a Bovarynéban
  Milián Orsolya: A "kép titka" Julian Barnes A világ története 10 és 1 fejezetben című regényében
  Sári B. László: A leírás és a posztmodern "Amerika" revíziója Thomas Pynchon Beépített hiba című regényében
  Hetényi Zsuzsa: Vladimir Nabokov tárgyleírásai és az egzisztenciális emigráció. Porcelánmalac és celluloidgyík
  Berkes Tamás: A tudathasadás leírása mint krizeológia

TESTLEÍRÁSOK ÉS KARAKTERKÉPZÉS
  Osztroluczky Sarolta: "A tarkója ismerős volt...". A test(rész)ek olvashatósága Ottlik Géza elbeszélő prózájában
  Jéga-Szabó Krisztina: A leírás és a női szubjektumalkotás összekapcsolódásának vizsgálata Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című művében
  Földes Györgyi: Transzszexualitás/transztextualitás. Transz és inter testleírások, testreprezentációk
  Kovács Gábor: Alakmásképzés a regényben

LEÍRÁS, SZOCIOPRÓZA, TÁRSADALMI TÉR
  Böhm Gábor: Azon is túl... Tar Sándor "világa" és a leíró tekintet
  Cserjés Katalin: Új típusú leírás és kronotoposz. Elméleti kategóriák a műelemzés szolgálatában
  Káli Anita: Leírható-e a szegénység?
  Mayer Lisa: A leírás "káosza". Krasznahorkai László: Sátántangó
  Hovanec Zoltán: A szolgálólány esete a valósággal. A leíró ábrázolásmód mint az elbeszélés másikjának eseménye a Pontos történetek, útközben című regényben

SZÍNHÁZ, FILM, OPERA, MÍTOSZ
  P. Müller Péter: A leírások szerepe a dramatikus szövegek irodalmi emancipálódásában: jellemrajz, helyszínleírás, dialógus nélküli színdarabok
  Major Ágnes: Adaptálatlan leírás, kibillentett értelmezés. Csáth Géza: Anyagyilkosság - Szász János: Witman fiúk
  András Csaba: Tájkép Ikarosz bukásával. A leíró filmnyelv politikai funkciója Tarr Béla életművében
  Mezősi Miklós: Két variáció a Don Giovanni-mítoszra. Faustizálás versus(?) érzéki zsenialitás: Hoffmann és Kierkegaard Mozart-értelmezései
  Michal Kovář: A leírás mint történet

FÜGGELÉK
  Roland Barthes: Valósághatás (Fordította: P. Simon Attila) [Az elektronikus kötetben nem jelent meg]
  Személynévmutató
  A kötet szerzői

---

Fülszöveg

A "Leírás: elmélet, irodalom, kép" című kötet több mint harminc írása egyszerre elméleti és történeti kérdéseket érintve mutat be izgalmas elemzéseket a leírás problémájának változatos megjelenéseiből a modern magyar irodalomból, a világirodalomból, a színházból, a filmből, a képzőművészetből vett művek vizsgálatán keresztül. Kötetünkben nem a leírás jelenségének teljességre törő megmutatására, és nem is a felvetődő elméleti keretek szintézisére törekedtünk, hanem igyekeztünk meghagyni a deskripció tudományágak közötti lehetséges megközelítésmódjainak sokszínűségét.

A Reciti konferenciakötetek (Rekonf) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének könyvsorozata. Az Intézet által szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások anyagát jelenteti meg szerkesztett tanulmánykötetek formájában. Legfőbb célja, hogy a szövegértelmezés módszertanának különböző korszakokat érintő változatait szemléltesse.

---