---

Tartalom

Bevezetés

Kvantitatív áttekintés a két irodalom ›sikeres‹ szerzőiről
"A fordításnak egyetlenegy rendszabálya". Heltai Jenő francia levelesládájából
François Gachot magyar-francia irodalmi, képzőművészeti és zenei kapcsolataihoz: Két új hagyaték a Petőfi Irodalmi Múzeumban
"Te áldott Antológ". Gara László élete és munkássága
Illyés Gyula francia-magyar kultúrdiplomáciai tevékenysége 1946-1948-ban
"Gyermekei a könyvei voltak." Rab Gusztáv munkássága 1950 és 1963 között
Magyarország képe Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényében
"Vous m'appreniez le nom des arbres". Nemes Nagy Ágnes francia levelesládájából

Összegzés és kitekintés

Bibliográfia
Személynévmutató

---

Fülszöveg

A francia irodalom nem csupán folyamatos ihletője, hanem közvetítője is a magyar kultúrának, amivel erőteljesen hatott a magyarságról alkotott nyugat-európai képre. A tanulmánykötet célja hat, a francia és a magyar kultúra érintkezéseinek szempontjából jelentős 20. századi szerző és műfordító - François Gachot, Gara László, Heltai Jenő, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes és Rab Gusztáv - személyes nemzetközi kapcsolati hálójának feltárása a magán- és közgyűjteményekben őrzött levelezéseik alapján. A vizsgálat öt szerzőnél a francia (illetve magyar) kapcsolataik teljességére kiterjed, Illyés Gyula esetében pedig a kontaktustörténet egyetlen, de kiemelten fontos szakaszára, az 1946-1948 közötti kultúrdiplomáciai tevékenységre fókuszál.

A legfőbb kérdések, amelyekre a kötet választ keres, a következők: milyen előfeltételei voltak a korban egy magyar író francia recepciójának? Kik a legsikeresebb kortárs magyar, magyarországi származású vagy magyar nyelven író szerzők Franciaországban a 20. században? Vajon kik a magyar irodalmi művek legsikeresebb franciára fordítói a 20. században, kik azok a 'csomópontok', akik kapcsolatban vannak a szerzővel és a potenciális kiadóval egyaránt?

---