---

Tartalom

Bevezető

Kecskeméti Gábor: Tarnai Andor a tudománytörténetben: a magyar irodalomtörténeti gondolkodás szintézistől szintézisig

"SZÓBELISÉG ÉS ÍRÁSBELISÉG A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON"
Korompay Klára: Tarnai Andor és a magyar nyelvtörténet
Bartók Zsófia Ágnes: A másodlagos szóbeliség elsődleges forrásai. Latinul tudók magyar nyelvű egyházi szövegei a reformáció előtt
Vizkelety András: Egy krónikacsoport szaporodó szövegemlékei
Konrád Eszter: "...quidam devotissimus frater, qui XXX. annis in Vicaria Boznae laboraverat". Giovanni Ristori, Sienai Bernardin lelki vezetője

"...A MAGYARORSZÁGHOZ VALÓ TARTOZÁST KIFEJEZŐ [...] ESZMÉK TÖRTÉNETE"
Szilágyi Márton: Filológiából eszmetörténet. Tarnai Andor Extra Hungariam... című monográfiájának tudománytörténeti helyéről
Tóth Gergely: Őslakos-vita vagy közös őstörténet? Perlekedő és megegyezést kereső néperedet-narratívák Magyarországon a 17-18. században
Papp Ingrid: Felső-magyarországi német és szláv nemzeti ideológiák egy 17. századi biblikus cseh nyelvű alkalmi prédikációban
Tüskés Gábor: Önéletrajzi Magyarország-képek a száműzetésben: Rákóczi és Mikes
Tóth Kálmán: Tarnai Andor Hungarus-hazafiság koncepciójának politikai gondolkodástörténeti vonatkozásai

"...FORMULÁK ÉS ALKALOM [...] FOLYAMATOS TOVÁBBHAGYOMÁNYOZÓDÁSA"
Szörényi László: Magyar vonatkozások Tito Strozzi Borsias című eposzában
Szentmártoni Szabó Géza: Egy kétes hitelű Janus Pannonius-epigramma 16. században nyomtatott variánsa
Imre Mihály: Doctrina és eloquentia egysége. Johann Sturm: De amissa dicendi ratione
Bartók István: Adalék a 18. századi magyar egyházi retorika történetéhez: Gombási István prédikációelméleti munkássága
Szilágyi András: Clipeus sive propugnaculum christianitatis. Egy európai szállóige időszerűsége és képi megjelenítésének változatai a 17. század második felében
Lénárt Orsolya: "Extra Hungariam non est vita...". A fertilitas-toposz megjelenési formái a 19. század eleji magyarországi német nyelvű irodalomban

"...A MODERN SZERZŐ [...] KIALAKULÓBAN VOLT"
Lengyel Réka: Írói és tudóslevelezések: Révai Miklós
Fekete Norbert: A szerzői névhasználat mint a kritikai vélemények megismerésének eszköze a klasszikus századforduló magyar irodalmában
Penke Olga: A francia nyelvű idézetek szerepe Batsányi vitázó és értekező prózájában. Voltaire esztétikai gondolatainak magyar visszhangja
Patonai Anikó Ágnes: Egy "középszerű história". Tompa Mihály Szécsi Máriájáról

Névmutató
A kötet szerzői

---

Fülszöveg

A kötet Tarnai Andor (1925-1994) akadémikus, az Irodalomtudományi Intézet egykori főosztályvezetője és az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető professzora halálának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencia előadásainak továbbfejlesztett és tematikusan elrendezett tanulmányait tartalmazza. Tarnai Andor a források széleskörű és elmélyült ismeretén alapuló munkássága felöleli a multietnikus Magyarországon létrejött többnyelvű írásbeliség, különösen az irodalmi alkotások mögött feltárható elvek, hagyományok, hatások, korabeli kihívások, feladatok és célok viszonyrendszerét a középkortól a 19. század végéig, tudománytörténeti tárgyaiban pedig azon is túl. A tanulmányok szorosan kapcsolódnak Tarnai Andor munkásságához és kutatási területeihez, tanúsítják az életmű aktív használatát és kísérletet tesznek a Tarnai által feltárt adatok újraértékelésére, új adatokkal való kiegészítésére, megállapításainak és következtetéseinek vizsgálatára, szemléleti és módszertani felvetéseinek érvényesítésére vagy felülvizsgálatára.

*

A Reciti konferenciakötetek (Rekonf) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének könyvsorozata. Az Intézet által szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások anyagát jelenteti meg szerkesztett tanulmánykötetek formájában. Legfőbb célja, hogy a szövegértelmezés módszertanának különböző korszakokat érintő változatait szemléltesse.

---