---

Tartalom/Contents

Bevezetés
Az Arany-hagyomány
Nagyfalusi Arany, szalontai hajdú. A helyi hagyomány
Én is éltem... Az életrajzi hagyomány
Én is lantot pengeték. A kultikus hagyomány
Hogy itt éltem. A személyes tér muzealizációja
Honnan és hová? Arany János és a modernitás
Kivezetés

Irodalomjegyzék
Személynévmutató
Summary

...

Preface
Arany Tradition
Local Tradition
Biographical Tradition
Cult Tradition
Musealization of Personal Space
János Arany and Modernity
Conclusion

Bibliography
Index of Names
Summary

---

Fülszöveg

Miként lett a hagyomány a 19. századi nemzeti és helyi emlékezetpolitika modern eszköze?

Nagyszalonta viharverte település: a Toldiak birtoka a török dúláskor, a hajdúk betelepülésével lett fontos erődítmény, évtizedekre háborús helyszín; a török kiűzése után a helyiek évszázados, a 19. századba mélyen benyúló perbe keveredtek kiváltságaik megtartásáért. Arany János születésekor így a népi és történeti hagyomány folyamatos fenntartása és újramondása konkrét politikai célokat szolgált. Ez a könyv amellett érvel, hogy a tradíció ápolásának módja Szalontán szorosan összefügg Arany irodalmi törekvéseivel, a költő karrierje pedig felfogható a lokális hagyomány traumatikus tapasztalataiból való kitörésként. Arany János azáltal újította meg a helyi hagyományt, hogy modernizálta azt költészetében, s az emlékezés új módozatait hozta létre. Amikor Nagyszalonta a költő elköltözése után szinte azonnal elkezdte építeni nagy szülötte helyi kultuszát, akkor voltaképpen egy modern emlékezetpolitikai gesztust tett: a traumatikus történelmi tapasztalatok emlékezetének helyére annak az embernek az emlékezetét állította, aki a nemzet számára beszélte el a helyi hagyományokat. Arany János egyszerre mutatta meg, hogy a Nagyszalontáról induló értelmiségi meghódíthatja a 19. századi nemzeti intézményrendszer csúcsait, s azt, hogy a traumatikus történeti hagyomány modernizálható. Amikor az emlékezetpolitika helyi szinten is intézményesült, akkor az emlékezés fókusza a traumatikus történelemről magára az emlékezésre került át.

Keresztury Dezső írja szép Arany-életrajzában: "Minden költő sokat merít ifjúkorának benyomásaiból. Aranynak szinte sorsává lett szülőföldje: »kis hazája a nagy hazában.«" Ez így igaz - és a fordítottja is. Nagyszalontának szinte sorsává lett Arany János.

Vaderna Gábor (1979) irodalomtörténész, az ELTE BTK oktatója, az ELKH BTK Irodalomtudományi Intézet kutatója, a 2017-es Arany János-emlékévben a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum új állandó kiállításának kurátora.

*

A VITÆ sorozatban olyan monográfiák kapnak helyet, amelyek értelmiségi pályaképeket mutatnak be vagy értelmeznek újra. Céljuk, hogy megvizsgálják a szövegek és életművek egykorú életrajzi, történelmi és szellemi kontextusát. Megítélésünk szerint az irodalmi szövegelemzés mellett elsőrendűen érdekes a művek létrejöttének és befogadásának feltételrendszere, akárcsak az ezt befolyásoló társadalmi, retorikai és történeti tényezők, a nyilvánosság terei, az értelmiségi hálózatok.

A sorozatot a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reciti Kiadója alapította 2020-ban.

---