---

Tartalom

Bevezető

REFORMKORI KIADVÁNYOK
  Bódi Katalin: "Hasson e' név most is a' szép Nem' szivébe". A Hébe almanach nőképe
  Bodrogi Ferenc Máté: Az Aurora (és az Uránia) nőideáljáról. Honleányok és polgárleányok, hitvesek és Fannik
  Fazekas Júlia: Olvasó honleányok, bajuszos írónők. Nők a reformkori divatlapokban

MESÉK ÉS PERIODIKÁK
  Gulyás Judit: Andersen meséinek korai magyar recepciója (1840-1858)
  Domokos Mariann: Vachott Sándorné és a 19. századi gyermekirodalom. Magyar nyelvű Grimm- és Andersen-mesefordítások az 1860-as években

LAPSZERKESZTŐK
  Bozsoki Petra: A nőreprezentáció mint piaci tényező: A Családi Kör sikere és megszűnése
  Török Zsuzsa: Női szerepek és lapszerkesztés. Vachott Sándorné dilemmái
  Mészáros Zsolt: "Lapom lesz, jövőm meg lesz alapozva." A Magyar Bazár (1866-1904) szerkesztői és kiadói hátteréről az Athenaeum iratanyaga alapján

ÚJSÁGÍRÁS, KALENDÁRIUM, SAJTÓHASZNÁLAT
  Kerpics Judit: Elmevirágkertet növelni. Jósika Júlia és a normatív igényű újságírás
  Mikos Éva: Egy nemesasszony esete a popularitással. Kuliffayné Beniczky Irma útja a regényírástól a kalendáriumszerkesztésig
  Mlakár Zsófia: Herman Ottóné Borosnyay Kamilla ollója. Publikációs gyakorlat és lapkivágatok

NŐK, SAJTÓ ÉS TÁRSADALOM A 20. SZÁZAD ELEJÉN
  Sárai Szabó Katalin: "Mellékize van a kenyerünknek." A női munkavállalásról szóló diskurzus a 19. század második felében és a 20. század elején
  Czeferner Dóra: Schwimmer Rózsa lapszerkesztői tevékenysége 1907-1913 között

Névmutató
A kötet szerzői

---

Fülszöveg

Az időszaki kiadványokban publikálás általános gyakorlat volt a 19. században. A szövegek periodikákban való megjelentetése az írónők korabeli hírnevének alakulásához járult hozzá, és lehetővé tette számukra, hogy később kötetpublikációval jelentkezzenek a nyomtatott nyilvánosságban. A sajtótermékek differenciálódása ugyanakkor változatos szerepek megjelenéséhez vezetett: a szépírói aktivitás mellett a nők a korabeli irodalmi élet színterein fordítóként, újságíróként, lap- és kalendáriumszerkesztőként működtek. Olvasókként, a kiadványok fogyasztóiként pedig gazdasági szempontból váltak az intézményrendszer fontos szereplőivé. A kötet a reformkori almanachok klasszicizáló nőképétől és az 1840-es évek divatlapjainak még jórészt passzív nőideáljától a 19-20. század fordulójának aktív nőképéig tekinti át ezt a folyamatot. A tanulmányok amellett érvelnek, hogy a női írás és a periodikák kapcsolatának vizsgálata nemcsak a korabeli olvasóközönség megismeréséhez, hanem e kiadványok kulturális erejének és más publikációs fórumokkal való összefüggésének megértéséhez is hozzájárul.

*

A Reciti konferenciakötetek (Rekonf) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének könyvsorozata. Az Intézet által szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások anyagát jelenteti meg szerkesztett tanulmánykötetek formájában. Legfőbb célja, hogy a szövegértelmezés módszertanának különböző korszakokat érintő változatait szemléltesse.

---