---

Tartalom

A LÁTHATÓ EMBER AVAGY A FILMKULTÚRA
Előszó, mely három felhívásból áll
A látható ember
Vázlatok a film dramaturgiájához
Típus és fiziognómia
Az arcjáték
A közelkép
A tárgyak arca
Természet és természetesség
A képvezetés
Töredékes utóhang
Világnézet
Két arckép

A FILM SZELLEME
I. Hét esztendő
II. Az alkotó kamera
III. A beállítás
IV. A vágás [Montage]
V. Montázs vágás nélkül
VI. Menekülés a mesétől
VII. Az abszolút film
VIII. A színesfilm és egyéb lehetőségek
IX. A hangosfilm
X. Ideológiai megjegyzések

A mozgókép mint költészet (Nemeskürty István)
Jegyzetek
Névmutató
Címmutató

---

Utószó

...

Ha "A látható ember"-ben említett filmeket szemügyre vesszük, világossá válik: Balázs Béla a Der Tag kritikusaként Bécsben látott filmek alapján írta meg esztétikáját. A látható emberben alig két tucatnyi, 1916-1923 között készült, Bécsben 1922-1923-ban bemutatott filmet említ! Tíz német, négy amerikai, két francia, egy angol és egy szovjet rendező által forgatott mozgóképeket elemez; legtöbbször Griffith (3 filmmel), majd Lubitsch, May, Murnau (két-két filmmel) említtetik. Illetve nem is mindig ők, hanem inkább csak filmjeik címe szerepel.

A mai napig nincs rá példa, hogy valaki ilyen kevés és ennyire szűken behatárolt időszakban látott film alapján dolgozott volna ki tartós érvényű filmesztétikát. Balázs Béla lényegében 1922-1923 folyamán, alig egy év során látott, nem egyszer elfeledett és nem különösebben jelentős mozgóképek alapján dolgozta ki híres filmesztétikájának első változatát!

Az is feltűnő, hogy szemmel láthatólag nem ismeri az addigra, 1922-1923-ra már jelentős filmirodalmat. Sem a magyart, költőtársainak nagy jelentőségű írásait (Karinthy, Somlyó, Tóth Árpád, Babits, Kosztolányi) sem a magyar szakirodalom eredményeit (Bognár Cecil, Sztrakoniczky Károly, Török Jenő, Korda Sándor); sem a külföldit: német, olasz, francia, amerikai, orosz írásokat. Ezt nem szemrehányásként állapítjuk meg; egyszerű tényrögzítés. Balázs nem hivatkozik senkire, úgy tűnik, mély meggyőződése, hogy neki jutott először eszébe filmről esztétikailag írni.

Mindezt azért fontos szem előtt tartani, mert ha ez így van - márpedig így van! - akkor nyilvánvaló, hogy Balázs Béla esztétikai "háttere" másutt keresendő. Az ugyanis kétségtelen, hogy "A látható ember" esztétikai lényege máig érvényes és nagy jelentőségű.

...

"A film szelleme" "A látható ember"-nek folytatása, tudatos továbbgondolása. Hivatkozik is első könyvére, felméri az újabb eredményeket, összehasonlítja azokat korábbi megállapításaival. Jóval több filmre hivatkozik, mint a Bécsben írott előző kötetben; Berlinben - noha nem publikált filmkritikákat - alkalma nyílott a legfontosabb művek megtekintésére. A legtöbb, Balázs által említett film 1928-1929 között készült, néhány 1925 táján és után; csak elvétve szerepelnek 1918-1919-ben készült alkotások. (Chaplin; a Caligari-film.) Amit azért fontos észrevennünk, mert Balázs nem filmtörténeti áttekintést nyújt, hanem szándékosan "A látható ember" óta készült, újabb filmeken méri le elméletének igazát és azt, hogy a film valóban új művészet-e? Tizennégy német, tizenkét amerikai, tizenegy szovjet, hat francia, két angol, egy holland, egy japán rendező filmjét említi. Nyilvánvaló tehát, hogy a nagy, az új élmény: a szovjet filmművészet. Főleg Eizenstein, akit 1929 szeptemberében személyesen is megismert: és Pudovkin, akinek könyve akkor jelent meg német nyelven Berlinben. A francia filmek között elsősorban a La Sarrazban megismert rendezők (Cavalcanti) és az avantgarde filmek szerepelnek. A legtöbbet szereplő rendezők: Lubitsch, May, Chaplin, Griffith, Eizenstein, Pudovkin, továbbá két-két filmmel Cavalcanti, Flaherty, Ivens, Lang, Murnau, Pabst. Megemlít hat hangosfilmet is, négy német és két amerikai produkciót, és elvileg is állást foglal a hang szerepét illetően. Vagyis míg "A látható ember" csak az éppen akkor, 1922-1923-ban, Bécsben látható filmeket veszi például, addig most, "A film szelleme" egy máig érvényes filmtörténeti rangsort ad, a példák máig becsült filmekből kerülnek ki.

...

Jelen könyv a két alapvető Balázs-filmesztétika első, teljes szövegű, magyar nyelvű kiadása. A Bibliotheca kiadó 1958-ban 1900 példányban (!) kiadta ugyan "A látható ember"-t, de a hozzákötött "A film szellemé"-ből hat fejezet kimaradt. Jegyzetanyaga is hézagos.

...

1984-ben, hatvan esztendővel a mű első német nyelvű megjelenése után, végre a magyar olvasó is megismerheti Balázs Béla alapvető esztétikájának gondolatait.

Nemeskürty István

---