---

Tartalom

ELŐSZÓ

1. AZ ÉRTÉK FOGALMA, A NEMZETI ÉRTÉKEK RENDSZERE, ÉS EMPIRIKUS KUTATÁSUK HAZÁNKBAN
1.1. Érték
1.2. Kultúra, kulturális érték, kulturális örökség
1.3. Társadalom, nemzet, nemzeti kultúra
1.4. Jogszabályi háttér
1.5. A magyar értéktárak rendszere
1.6. Az értéltárak empirikus vizsgálata hazánkban

2. AZ UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG ÉS A NEMZETKÖZI ÉRTÉKRENDSZEREK
2.1. Az UNESCO világörökség
2.2. Nemzetközi jó gyakorlatok az értékgyűjtés területéről
2.3. A holland kulturális örökségvédelem

3. ÉRZELEM, ÖRÖKSÉGINTERPRETÁCIÓ, KULTURÁLIS EMLÉKEZET
3.1. Hagyomány és érzelem
3.2. Értékek ismerete és viselkedés
3.3. Örökséginterpretáció
3.4. A közösség
3.5. A látogató és a látogatókutatás
3.6. Emlékezet és kulturális emlékezet
3.7. Érzelmek, értékek és kulturális elvárások
3.8. Érzelmek és örökségi helyszínek, fogyasztói etnocentrizmus
3.9. Kulturális értékek: rettegéskezelés versus pozítív érzelmek

4. A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEK JELLEGZETESSÉGEI, A KÖZMŰVELŐDÉS HELYI SZÍNTEREI
4.1. A települések általános jellemzői
4.2. A települések rövid bemutatása
4.2.1. Fót: történelmi és kulturális háttér, közművelődési intézmények
4.2.2. Göd: történelmi és kulturális háttér, közművelődési intézmények
4.2.3. Vác: történelmi és kulturális háttér, közművelődési intézmények
4.3. Helyi értékek megjelenése a megyei értéktárakban

5. AZ EMPIRIKUS KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS IDŐBELI ÜTEMEZÉSE
5.1. A félig strukturált interjúk kutatási szakasza
5.2. A fókuszcsoportos vizsgálat
5.3. Az online kérdőíves kutatás szakasza

6. SZAKÉRTŐI INTERJÚK ÉS FÓKUSZCSOPORT VIZSGÁLAT
6.1. Az értéktárak települési szintű működési modelljei
6.2. Egyéni hozadékok az értéktári munka szolgálatában
6.3. Az értéktárak funkciói és az értéktárakkal kapcsolatos feladatok
6.4. A települési értéktárak jellegzetességei
6.5. A települési értéktárak gyűjteménye
6.6. Az értéktárak fejlesztési tervei
6.7. Kiemelt értékek települési szinten
6.8. Lokálpatrióta civil kezdeményezések és hálózatosodás mérföldkövei
6.9. Az értéktárak kommunikációja

7. A LAKOSSÁGI INTERJÚK ELEMZÉSE
7.1. A lakossági narratívák vizsgálatának háttere
7.2. Lakossági nézetek megjelenése a hungarikumok kapcsán
7.3. Helyi értékek megjelenése a köztudatban
7.4. A fóti értékek megjelenése a lakosság percepciójában
7.5. A gödi értékek megjelenése a lakosság percepciójában
7.6. A váci értékek megjelenése a lakosság percepciójában
7.7. A települések iránti kötődés jelenléte vagy hiánya a személyes narratívákban
7.8. Értéktár-fejlesztési javaslatok és tévedések a lakosság körében
7.9. Összefoglalás

8. A KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI
8.1. Fót
8.2. Göd
8.3. Vác
8.4. A kérdőíves vizsgálat eredményeinek összesítése

UTÓSZÓ
IRODALOMJEGYZÉK
TÁBLÁZATJEGYZÉK
ÁBRAJEGYZÉK
MELLÉKLETEK

---

Fülszöveg

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pedagógia Tanszéke 2020 nyarán elnyerte a Nemzeti Művelődési intézet Kutatócsoportok számára kiírt pályázatát. A kutatóprogram keretein belül három település, Fót, Göd és Vác helyi értéktárainak működését, felépítését, fejlesztési tehetőségeit, kulturális örökségének szerepét tanulmányoztuk, egyrészt az elméleti szakirodalom feldolgozása, másrészt empirikus vizsgálat megvalósítása révén.

Az adatgyűjtésben első körben a lakossági percepciókra támaszkodtunk, ezeket egészítették ki a szakértői interjúk, illetve egy nagy mintás on-line kérdőíves felmérés. Alapvető célunk a kognitív és érzelmi viszonyulások feltárása, a nemzeti értékpiramis imázsának, ismertségének vizsgálata volt. Mindezeken túl pedig a helyi értékek további beazonosítása és megismerése, valamint vonzó és különleges narratívák gyűjtése a helyi értékek viszonylatában.

Úgy véljük, hogy a kutatás és eredményeinek bemutatása nemcsak a szűkebb, szakmai, hanem a szélesebb, a téma iránt érdeklődő közönség számára is hasznos lehet.

---