---

Tartalom

Bucsatelep 1901-1940. október 1

1. EGYESÜLETEK
Egyesületek Bucsatelepen
Bucsai Földművelő és Munkásegylet
Bucsatelepi Római Katolikus Olvasókör
Bucsatelepi Protestánskör
Czinka Panna
Bucsatelepi Torna Club
Bucsatelepi Levente Egyesület
Bucsatelepi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Bucsatelepi Munkáskör
Polgári Lövész Egyesület
Hadirokkantak, Hadiözvegyek, Hadiárvák
Országos Frontharcos Szövetség
Bucsatelepi Iparosok és Kereskedők Egyesülete
Légoltalmi Liga Bucsatelepi Csoportja
Nemzeti Munkaközpont
Gazdasági Népház (Kultúrház)
Bucsai Hangya Szövetkezet
Bucsatelepi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet
Bucsatelepi Hitelszövetkezet

2. EMBEREK
A bucsai uradalom tulajdonosai
A Springer család
Springer Mária
A Fould-Springer és a Wooster birtok
1930. február 28. - Kisújság
Egyed Ignác jegyző
Dr. Dezsényi (Hordonka) Mihály orvos
Spurnik-Szívós Emília
Tenyei Gyula
Zimányi Róbert
Bucsay László

3. ÚJSÁGOKBAN
Lelkész és tanító
1929 - Fould Jenő halála
1932 - Éhezés
1932 - Isten háta mögött
1934 - Hadifogság
1934 - Ismeretlen világ
1936 - A bucsatelepi pokol
1936 - Vöröskereszt
1936 - Földmunkásfalu
1936 - HONSZ
1953 - Találkozás egy jelképpel
1953 - Egy falusi bolt
Érdekes cikkek
Gyilkosságok

4. KÖZIGAZGATÁS
Artézikutak
Földéhség, szegénység Bucsatelepen
A bucsai szegénység ügye a Parlamentben
"A jövő alkotásai a múlt hibáit helyrehozzák"
Telefon Bucsatelepre
Újsághírek Bucsatelepről
Útviszonyok a bucsai pusztán
Útépítés Nagybucsa és Pusztaecseg között
Bucsai útügyek a Parlamentben
Útépítés Bucsán

5. ISKOLA
Iskolaügyek újságokban
Bucsatelepi tanítók

6. ÖNÁLLÓSODÁS
Önállósodási törekvések hivatalos iratai
Az önállóvá válás nehézségei
Adófizetők ABC szerint
Bucsatelep lakossága
Bucsatelepből ismét Bucsa lesz

7. VISSZAEMLÉKEZÉS
Farkas József írása

Néhány szó magamról

---

Fülszöveg

Évszázadokon keresztül csak Bucsa néven ismert települést a hozzá tartozó pusztákkal együtt az 1700-as években bérbe vette Füzesgyarmat község.

Az 1860-tól a lecsapolások következtében egyre nagyobb földterület vált művelhetővé. Ez még inkább ide vonzotta az embereket a megélhetés miatt. A bucsai puszta egyre népesebb lett. Az uradalmak vonzásában több major, és gazdasági központ nő ki szinte a semmiből. Az udvarházak ellátása és a hozzá tartozó földek művelése munkáskezeket igényelnek.

Talán éppen az önállósodási törekvés miatt minősítették vissza a községet egyszerű teleppé, hogy a kiválást megnehezítsék, esetleg lehetetlenné tegyék. Az elképzelés kivitelezése sikeres volt, hiszen az önállósodásra való törekvés évtizedekig elnyúlt. Ennek a 39 évnek szinte minden napja az elszakadás jegyében telt el.

A közel négy évtized eseményekben igencsak gazdag volt. A falu - annak ellenére, hogy csak telepnek nevezték - hatalmas fejlődést mutatott be. Nemcsak a lakosság növekedése volt látványos, hanem a gazdasági és kulturális fejlődés is.

A küzdelem, hogy a nagyközség végül önállóvá váljon, 1940-ben ért véget. Békés megye alispánja az adott év szeptember 18-án tartott közgyűlésén végül úgy határozott, hogy Bucsatelep végül elnyerheti önállóságát és újra Bucsa néven folytathatja további működését.

---