---

Tartalom

Előszó. Írta: Gárdos Alfréd, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Orsz. Egyesületének elnöke
Elnökség és tisztikar
Tagváltozások 1928. december 31-ig
Félszázad a magyar könyv szolgálatában. Írta : Dr. Révay József, az Egyesület v. főtitkára
Tagnévsor 1927. november 1-én
Beszámoló az Egyesület tagjainak multjáról és jelenéről

---

Előszó

Ötven év még egy egyesület életében is oly határidő, mikor meg kell állani egy percre és visszapillantani az elmult időszak tevékenységére. Nyugodt lelkiismerettel teszi meg ezt Egyesületünk, mert e vázlatos alapvető egyesületi történetből is megállapítható, hogy Egyesületünk és annak minden egyes tagja mindenkor leghívebben teljesítette a vállalt kötelességeket.

Kötelességeket vállaltunk és vállalunk, hogy minden lehetőt elkövessünk, hogy a könyvnek, elsősorban a magyar könyvnek minél több olvasót szerezzünk. Kiadóink egymással nemesen versenyezve arra törekszenek, hogy kiadványaik úgy tartalom, mint kiállítás tekintetében a nyugati államok kiadványaival azonos értékűek legyenek. Ezzel Egyesületünk és az Egyesület minden tagja hozzájárult jogosan hangoztatott kultúrfölényünkhöz.

Pontos statisztikai adatok nem állanak rendelkezésünkre. Csak egyes adatokat van módomban közreadni bizonyítékául annak, hogy mily hatalmas módon fejlődött az utolsó ötven év alatt a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem és ezzel kapcsolatosan mily óriási arányban haladt a magyar könyvtermelés, dacára, hogy a háborús és az azt követő forradalmi évek alatt, a termelés csaknem szünetelt.

Egyesületünk alapításakor Egyesületünknek 43 tagja volt, 1913-ban 369 és 1929-ben Csonka-Magyarországon 459.

A megjelent magyar könyvek száma Egyesületünk megalakulása évében 1878-ban 1040 könyv 15.600 ív, 1914-ben 2607 könyv 39.105 ív és 1927-ben 3077 könyv 46.155 ív. Ez utóbbi termelés már 18.08%-kal nagyobb, mint az utolsó évi béketermelése Nagy-Magyarországnak.

Amilyen örvendetesek ezek az adatok, nem hallgathatjuk el azt a fájdalmas tényt, hogy a magyar könyv kivitele legalább egyelőre csökkenőben van.

Nagy és fontos feladat vár Egyesületünkre és Egyesületünk minden egyes tagjára. Kiadónak és szortimenternek egyesült erővel, egymást megértve, kölcsönösen támogatva, mint a kultúra napszámosának minden rendelkezésére álló eszközzel részt kell vennie az ország kultúrájának fokozatos és állandó fejlesztésében. Ezt a feladatot szívesen vállaljuk már azért is, mert mindannyiunk énjének legjobban megfelel. A könyvkiadó és kereskedő ideálista, inkább kultúrtényező, mint iparos vagy kereskedő. Egy jó könyv megjelenése és megfelelő terjesztése még akkor is örömet szerez neki, ha anyagi haszonnal egyáltalában nem jár. Csak így volt lehetséges, hogy könyvkiadói és kereskedelmi tevékenységünk révén ennyire be tudtunk kapcsolódni a magyar kulturális életbe. S most jóleső érzéssel tekinthetünk vissza minden egyes ténykedésünkre, abban a tudatban, hogy tényezői voltunk annak a fáradságos munkának, melynek révén kultúrfölényünk a szomszédos országokkal szemben jogosan megállapítható.

Egyesületünk mindig őrködött afelett, hogy tagjai ily irányban működjenek. Emellett Egyesületünk mindenkor törekedett, hogy a kiadói tevékenységet összhangba hozza a kereskedői tevékenységgel és ha e téren voltak is néha kisebb nehézségek, végeredményben állandóan együttműködtünk, bár kevés anyagi eredménnyel, annál több erkölcsi sikerrel.

Minden szerénységünk mellett megállapíthatjuk, hogy a kultúrával szemben mindenkor híven teljesítettük kötelességünket mi, az Egyesület és Egyesületünk minden egyes tagja.

Ezek az elvek vezérelnek bennünket most is és reméljük, hogy majdan újabb ötven év mulva utódaink is hasonló értelemben fognak beszámolni tevékenységükről.

---