Thüringer Ambró
Elemi géptan
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐZMÉNYEK
1. Géptan
2. Teher. Erő
3. Nyugvás. Mozgás
4. Sebesség
5. Egyensúly
6. Támadási pont. Mozgási kellék
7. Mozgás-nagyság
8. Eredő. Oldalerők
9. Erők összetétele
10. Erőbontás
11. Több pontra ható erők eredője
12. Nyugtani nyomaték
13. Nehézség
14. Súly
15. Súlypont
16. Irányvonal
17. A súlypont meghatározása
18. A szilárd testek állási állapota
18. Állhatóság
I. SZAKASZ. A GÉPEK EGYENSULYÁRÓL
20. Gépek nemei
21. Emeltyű
22. Mérleg
23. Mázsa
24. Mutatós mérleg
25. Összetett emeltyű
26. Tizedes mázsa
27. Csiga
28. Csigasor
29. Hengerkerék
30. Kerékmű
31. Kerékműgépek
32. Lejtő
33. Csavar
34. Végetlen csavar
35. Ék
36. Mozgásakadályok
37. Erősség nemei
38. Átalános erősség
39. Viszonyos erősség
40. Visszaható erősség
41. Csavar- vagy tekererősség
II. SZAKASZ. INDÍTÓ ERŐK
42. Indító erők nemei
I. fejezet. A nehézség
A) Szilárd testeknél
43. Szabad esés
44. Esés közegben
45. Hajított testek mozgása
46. Esés lejtőn
47. Inga-lengés
48. Központi mozgás
B) Híg testeknél
49. Híg testek tulajdonai s egyensúlya
50. Híg testek nyomása
51. Ugró kut
52. Közlekedő edények
53. Közönséges és artézi kut
54. Bramah vizsajtója
55. A viznyomásnak indító ereje
56. Folyás
57. A szilárd testek higakbani egyensulya
58. Sürmérés
59. A mártott testek állása
C) Terjedékenyeknél
60. A levegőnek sulya
61. Légsúlymérő
62. A levegő rúgereje
63. Légsürités és -ritkitás
64. Szivattyúk
65. A kiömlő légnek mennyisége s hatása
66. A gőznek feszereje
67. A levegőbeni testek helyzete
II. fejezet. A testek mozgása
68. A mozgó szilárdok hatása
69. Cölöpözés
70. A híg testek mozgása
71. Malomkerekek nemei
72. A levegő mozgása
73. A rugonyos testek feszereje
III. fejezet. Az állati erő
74. Az állati erők tulajdonai
75. Az állati erők meghatározása
76. Erő- és géperedmény
77. Állati erők alkalmazása
78. Gépi mozgás-közlés és -változás
III. SZAKASZ. ÖSSZETETT GÉPEZETEK
79. Wattféle gőzerőmű
80. Alacsony- s magasnyomásu erőművek
81. A gőzmozdony
82. Malmok
Táblák
Tárgymutató és szótár
Előszó
Az alkalmazás, melyet a gépek napjainkban nyernek, s a haszon, melyet azok a társalomra oly bőven árasztanak, világos tanubizonyságai annak, miszerint a géptan a legszükségesebb s leghasznosabb ismeretek közt illő s méltó helyet foglal. Ily meggyőződésből jött létre e jelen munkácska, melynek szerkezésében több, de különösen Baumgartner és Burg hason tárgyu munkái szolgáltak forrásokul. Gépészeket képezni ily csekély terjedelmű iratnak célja nem lehetett; de igen olyanokat előterjeszteni, miknek alkalmazása az életben oly gyakori, oly mindennapi, s miket a mesterségében haladni kivánó kézmüves haszonnal olvashat, a most serdülő nemzedék pedig hacsak egészen hátra maradni nem akarunk többé nem nélkülözhet. A munkának igen mérsékelt ára s az előforduló tárgyaknak eléggé népszerű előadása remélni engedi, hogy míg az érdekben tárgyavatottabb kezekből jobb munkák jövendnek létre, addig is jelen müvecske mind nép-, mind főelemi- s alreal-iskoláinkban könnyen megszerezhető hasznos kézikönyvül szolgálhatand. Ha irodalmunk e tekintetbeni hiányát némüleg pótolni s az életbe vágó tudományoknak oly igen kivánatos terjesztésére az utat csak résznyire is egyengetnie sikerült, ugy célját elérte
az iró.
Veszprém, nyárhó 16-án 1853.