Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Révay József

Zarándokút a szenthelyekre

TARTALOM, UTÓSZÓ


Tartalom


A SZENTÉVEK TÖRTÉNETE

RÉGI ZARÁNDOKLATOK

AZ ÚR JÉZUS NYOMAIN
A Szentföld
Ahol bölcsője ringott (Betlehem)
Borsómező legendája
Az ezüst csillag (Betlehem)
A virágok városa (Názáret)
Az élet vize (A Jordán)
Az élet bora (Kána)
Galilea világossága
Legeltesd az én bárányaimat (Genezáret)
Te vagy Krisztus! (Caesarea)
Boldogok, akik sírnak (Karn Hattin)
Miatyánk
Himnusz a romok felett (Kafarnaum)
Ne sírj! (Naim)
Nevedet zengi a Thabor hegye (Thabor)
Husvét előtt
A pálmák városa (Jericho)
Én vagyok a feltámadás és az élet (Bethania)
A Szentek Szentje (Jeruzsálem)
Négyezer év
Az igéret földje
Hozsánna!
Latrok barlangja
A fényesség hegye
Ez az én testem
Vigyázzatok és imádkozzatok
Megverem a pásztort
Ecce homo!
A keresztfához megyek
Századok legendái
Stabat mater dolorosa
Elsüllyedt harangok
Könnyező kövek
A fehér felhő

AZ ÖRÖK VÁROS
Róma
A szárnyas harang
Szavak és szívek
Quo vadis?!
Castulus
Szent Kelemen (S. Clemente)
Mártírok háza (S. Giovanni e Paolo)
Oltár és bilincs (S. Pietro in Vincoli)
Mennyei rózsák (Santa Cecilia)
A halott Herkules (S. Maria in Cosmedin)
Liliomszál (S. Agnese)
A hét aranycsillag
Az egyház kincsei (S. Lorenzo fuori le mura)
A nyári havazás legendája (S. M. Maggiore)
Szent Ilona palotája (S. Croce in Gerusalemme)
A templomok anyja (S. Giovanni in Laterano)
A véres lépcső (Scala Santa)
Krisztus hős katonája (S. Sebastiano)
Királyi sír (S. Paolo fuori le mura)
A lángoló dóm (S. Pietro)
Nero fáklyái
A néma város (A katakombák)
A császár katonái (Santa Priscilla)
Péter háza (S. Sebastiano)
A fehér bárány (S. Agnese)
Két világ mesgyéjén (S. Callisto)

ANGYALOKNAK NAGYSÁGOS ASSZONYA
Mária
A Szent Grál hegyén (Monsterrat)
A sötét erdő remetéje (Einsiedeln)
Ki szívét hozza Máriának (Maria-Zell)
A zengő babérliget (Loreto)
Jasna Gora fekete Madonnája (Czensztochova)
Szomorúak vígasztalója (Kevelaer)
Én vagyok a szeplőtelen fogantatás (Lourdes)

VIRÁGOS KERT: PANNÓNIA
Magyar imádság Máriához
A Harsányhegy fehér Asszonya (Mária-Gyüd)
A magyar Loreto (Loreto)
Angyaloknak királyné Asszonya (Andocs)
A fájdalmak Anyja (Mária-Sasvár)
A szép szeretet (Mária-Radna)
Könnyek a szent arcon (Mária-Pócs)
Magyarok Nagyasszonya (Búcsúszentlászló)
Betegek gyógyítója (Sümeg)
Boldogasszony tölgyfája (Mária-Remete)
Az élő szobor (Kiscell)
Titkos értelmű rózsa (Boldogasszony)
Igazgyöngy (Mária-Besnyő)
Ó dicsőséges Szent Jobbkéz!

ARANYCSILLAGOK
A királyi szék testőrei
A száz torony városa (Compostella)
A szegénység himnusza (Assisi)
Tüzes lélek (Padova)
A rózsák asszonya (Marburg)
Égő szív (Paray-le-Monial)
A kis fehér virág (Lisieux)

BÚCSÚ AZ OLVASÓTÓL



Utószó

Hadd mondjak még egy szót erről a könyvről is, amely lelkes és könnyes zarándokutunk emlékeit őrzi a forró érzések és színes szavak művészinek tervezett aranyserlegében.

Nem útikönyv, nem Baedeker, amely a száraz adatok ridegségével és pontosságával igyekszik mindenütt beszámolni a történelmi eseményekről, a szereplő személyekről, a templomok, szobrok, szent sírok anyagáról, alkotóiról, költségeiről és méreteiről. Elszórtan, és ott, ahol úgy adódott, vannak benne ilyen adatok is. De ez a könyv nem az anyagi szélességekről és magasságokról akar pontos mérnöki adatokat közölni, hanem lelki távlatokat akar nyitni és a mennyei magasságok szféráiba szeretné lendíteni a szíveket.

Nem útleírás, országok, népek, szokások és viseletek színes és szubjektív ismertetése, érdekességek és furcsaságok gyűjteménye, gondtalan és gondolkodni nem szerető világjárók fantáziájának ösztökéje, hanem csöndes beszélgetés, meghitt összeforrás a szentség fényességében, a sugárzó ormokon, amely csak egy-egy halk szót ejt, megüt egy-egy motívumot, hogy tovább rezegjen a lélekben és megzendítse az emberszív titkos mélységeiben a szent révületek szárnyaló szimfóniáit.

Nem történelem, nem életrajzok gyűjteménye, művészek katalógusa, stílusok bírálata, chronológiai adatok lelkiismeretes összeállítása és felsorolása, bár ahol szüksége van rá, nem riad vissza történelmi adatok közlésétől sem, hanem igyekszik a legendák hímes aranyszövetébe burkolni a történelem rideg évszámait és adatait, keresi a szimbólumokat és a rejtett vonatkozásokat és mindenütt az eleven ember szemével és lelkesedésével iparkodik meglátni a mult titkos szépségeit és lelket lehelni a századok mohos köveibe.

A Baedekerek, az útleírások, a történelem és a legenda anyagát készen kaptam, csak össze kellett szednem, kiválogatnom és ebből az ezernyi tündöklő drágakőből a magam fantáziája szerint összeötvöznöm a forró érzések és a színes szavak művészinek tervezett aranyserlegét.

Munkám nem a bányász csákányos kőfejtése, hanem az ötvös finom és áhítatos munkája volt.

A nyers anyagot más könyvek adták: a lelket én leheltem belé.

Így adom kezedbe ezt a serleget, minden szikrázó drágakövével, ezüstvereteivel, aranyvirágaival, a lélekből fakadt vallomás tüzes borával: vedd és idd belőle a lélek nemes lángolásait!

Nem nyűgöz járomba az adatok roppant tömegével, nem húz földre a tudós magyarázatok nehéz álomporával: hanem felragad a föld szennyéből, tiszta és napsugaras magasságokba lendít, szikrákat gyújt és lángokat lobbant, és fenn lebeg veled az éter zengő hullámain...

Mert szárnynak és nem mankónak szántam ezt a könyvet!

...

Végül hálás köszönetet mondok Gallauner Károly úrnak, P. Erős A. Alajos, P. Forintos Lőrinc, P. Habetler Ipoly dr., P. Horváth Domonkos, P. Jámbor András, P. Kardos Odorik szentferencrendi atyáknak, P. Juhász Irén kapucinus atyának, P. Zsatkovits Dénes szentbazilrendi atyának és Horváth Károly dr. plébános úrnak, akik a magyar szenthelyekre vonatkozó adatokkal és fényképekkel a legnagyobb készséggel és buzgósággal támogattak munkámban.

Baráti meleg köszönetemet küldöm Kosztolányi Dezsőnek a jeligéül választott Prudentius-vers és az "O Roma nobilis" mesteri fordításáért.

És őszinte hálával köszönöm a kiadó Franklin Társulat áldozatkészségét, amellyel munkámban megértőn támogatott és könyvemet ebben a ragyogó köntösben adta a magyar közönség kezébe.

Isten áldjon, olvasóm!

Vedd a drágaköves aranyserleget, amelynek szikrázó tüzében a szívem vére s lázas éjszakáim könnye csillog, vedd és idd belőle a lélek lángoló borát!


×