---

Tartalom

Előszó

CSALÁDI HÁTTÉR
Papp István: Szabó József: A '48-as honvéd, a lecsúszott dzsentri, a kolozsvári polgár?

SZABÓ DEZSŐ ÉS KORTÁRSAI
Bognár Bulcsu: Eltérő nemzedéki perspektívák - Szabó Dezső és a népi szociográfusok kapcsolata
Monostori Imre: Szabó Dezső és Németh László - Néhány párhuzam kitérőkkel
Bartha Ákos: Szabó Dezső és a pénz: esettanulmány

SZABÓ DEZSŐ ÉS AZ IRODALOM
Falusi Márton: A (szobor)csoportszemélyiség tudathasadása, avagy Szabó Dezső, a szépíró
Gróh Gáspár: Szabó Dezső Ady-tanulmányairól

SZABÓ DEZSŐ ÉS A POLITIKA
Eőry Áron: Szabó Dezső politikai gondolkodása regényei és kisregényei tükrében
Farkas Attila: A pamflet retorikája
Kovács Dávid: Az elsodort falu eszmetörténeti jelentősége és helye Szabó Dezső szellemi életútjában
Boros János: A politikai esszé normatív diskurzusa - Szabó Dezső néhány írása

RECEPCIÓTÖRTÉNET
Veszprémy László Bernát: Egy "kitűnő antiszemita" - Új források Szabó Dezső antiszemitizmusáról és annak cionista fogadtatásáról
Papp Ádám: Szabó Dezső munkássága a Horthy-korszak katolikus sajtóirodalmában

---

Előszó

Szabó Dezső kétségtelenül - életművének recepciója is ezt húzza alá - a magyar kultúrtörténet nagy hatású, megkerülhetetlen alakja. Szerepének jelentőségét, hatásának mibenlétét azonban mind a kortársak, mind az utókor értékelői másban látták. Sokan regényeiben mint a magyarság történelmi önmegértésének páratlan, esztétikai formát nyert dokumentumaiban ismerik fel az oeuvre lényegi elemét. Mások számára az expresszionista irodalmi nyelv úttörője, a magyar prózastílus megújítója Szabó Dezső. A kortársak közül Juhász Gyula a fentiektől eltérően az író korai novelláinak "lét és nemlét kérdéseit feszegető", örökérvényű bölcseleti tartalmát méltatta.

Az értelmezők és értékelők között ugyanakkor mindig többségben voltak azok, akik nem az irodalmi műalkotások esztétikai, bölcseleti értékében, hanem politikai- társadalmi üzenetében és azok szellemi hatásában ismerték fel az író történelmi jelentőségét. Szekfű Gyula már az 1920-as évek végén Szabó Dezső társadalomképének, politikai eszméinek a fiatal nemzedékre gyakorolt hatásáról értekezett, Keresztury Dezső pedig nem sokkal Szabó Dezső halála után született írásában olyan alkotóként jellemezte az írót, mint "akinek nem műve, hanem annak hatása a fontos", a népi mozgalom, amelyet gondolatai tápláltak, jelentékenyebb, mint maguk a művek. A jelenbéli történettudományi köztudat is a Horthy-korszak politikai eszmetörténetének kulcsszereplőjeként tartja számon Szabó Dezsőt. Ez egyrészt Az elsodort falu közgondolkodást formáló erejével, másrészt az író eszméinek a népi mozgalomra gyakorolt hatásával nyer alátámasztást.

Szabó Dezső megkerülhetetlen eszmetörténeti jelentősége tette indokolttá, hogy az MMA MMKI tudományos konferenciát szervezzen életművéről Szabó Dezső helye a magyar kultúrában címmel, amelyre 2019. október 28-29-én került sor a Pesti Vigadóban. A tudományos eszmecsere az életmű szerteágazó jellegéből, sokirányú hatástörténeti vektoraiból fakadóan különböző tudományterületek képviselőit hívta párbeszédre, s mint ilyen, az MMA MMKI korábbi, többek között Németh Lászlóról, Csoóri Sándorról szóló előadás-sorozatainak volt a folytatója. Jelen kötet a konferencia előadóinak tanulmányait tartalmazza. A tanulmányok témájukat tekintve egyaránt felölelik Szabó Dezső életpályáját, családi hátterét, kortársi kapcsolatrendszerét, politikai eszmerendszerét, irodalomszemléletét, valamint az életmű recepció- és hatástörténetét.

Kovács Dávid

---