Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

T. Igor Csaba

Sárkányfogas címer alatt

TARTALOM, UTÓSZÓ


Tartalom


ELŐJÁTÉK.
A halál előszobája

ELSŐ RÉSZ
A fejedelem szolgálata
  Két fiatal legény
  A Bornemissza házban
  Az Univerzitáson
  Szentpál
  Utak és utasok
  Készülődés. Anna feltalálja a szabad verset

MÁSODIK RÉSZ
A haza hálája
  Az orosz háborúban
  Új napkelte, új fejedelem
  Interludium. Lengyel és erdélyi események
  Tudásra szükség van
  Hazatérések
  Padovában
  Feszült évek
  Ami a tiéd

BAKFARK UTÁN
(Magyarázatok)



Utószó

Bakfark után (Magyarázatok)

Meg ne ijedjen a Tisztelt Olvasó! Távolról sem valami bakkecske farkáról van szó e rövid utószóban. Hanem adva van, hogy Bakfark Bálint a magyar reneszánsz idejének legnagyobb lantművésze volt. Mint játékos, mint zeneszerző egyaránt. Amiből aztán következett a mondás, miszerint "Bakfark után lanthoz nyúlni...." és ez azt a tevékenységet jelentette, amelyet megtenni nem érdemes, merőben fölösleges, végletes hiúság.

Nos, ilyen értelemben nyúltam én most Bakfark után lanthoz. Mert óriási hiúság az is, ha Gárdonyi regényóriásához valaki folytatást mer írni. De vannak mentségeim.

Először is, az ötlet nem az enyém volt. Felmerült ugyanis, hogy Báthory István lengyel királyságának idejéről írjak könyvet és főleg arról, ami utána következett. És azt a kort leírni Bornemissza János (és Gergely) tragikus sorsának megkerülésével nem lehetett. Hisz főszereplői voltak a kornak.

Másrészt: annak idején, amikor Gárdonyi Géza az Egri Csillagokat megírta, még messze nem álltak rendelkezésére azok a dokumentumok, amelyek ma már hozzáférhetők.

Ilyen dokumentumok, amelyeket e munka folyamán leginkább felhasználtam, a következők:

Dr. Szádeczky Lajos: Báthory István lengyel királlyá választása.
Szabó Béla: Báthory István fejedelem és lengyel király hadi tevékenysége (doktori értekezés).
Dr. Veres Endre: Berzeviczy Márton.
Bornemissza Gergely testámentuma.
Kálnói és ádámföldi Bornemissza (Bornemisza) család családfája.

És még sok más.

Volt, ahol feltétlenül ragaszkodtam a történelmi igazsághoz - ahol lehetett, mert azért a dokumentumok is ellentmondanak egymásnak néhol - és volt, ahol nem. Ahogy a történet megkívánta.

A mona Maria könyvei elvesztek valahol. Nemrég hallottam, hogy megkerült az egyik, egy Woinich nevű ember talált rá, de ő sem tudott mit kezdeni vele. Más sem. És azóta sem.

Nem tartozik szigorúan a történethez, de ide kívánkozik még a tény, hogy nagyjából egy évvel a megírtak után Báthory Zsigmond fejedelem megnősült. Császári feleséget szerzett neki Bocskai uram. (Vagy hát talán inkább szerette volna saját magának azt a feleséget, de nem lehetett, mert már nős volt? Erre is mutatnak némi jelek). A házasság azonban teljes kudarcba fulladt. Ordítva jött ki Zsigmond fejedelem a nászszobából. Okolták később emiatt azt, hogy esetleg a fiúkat szerette inkább, de olyan vélemény is van, hogy nemi betegsége volt, amit még serdülő korában szerzett.

Ilyen okok közt jól megférhet az átok és a méreg is.

Végül is ez nem történelem, hanem csak történelmi regény.

Marosvásárhely
2018. december 3.


×