---

Tartalom

Előszó

1. A SZENT SAS FÖLREPÜL
Beethoven és a császár. - Az évezredes sírbolt. - A Béke Oltára. - Az ércbe öntött önéletrajz. - Pannonia és Dacia a császár önéletrajzában. - A római legiók Magyarországon. - A Szent Sas kápolnája. - Turannius Firminus. - A Pegazus születésnapja. - Római kereskedők barbár földeken. - A politikus csizmadia. - Rémhírek a jeges északról. - Pannonia, a világ úrnője. - Augustus Pannoniában. - Tűz a hamu alatt. - A két Bato lázadása. - Két császári herceg: Tiberius és Germanicus. - Városok. - Tábornokok és közkatonák. - Augustus és a történelmi Magyarország.

2. BARBIUS VEZÉRIGAZGATÓ ÚR
Az aquileiai Barbius-cég irodájában. - Tiberius Barbius és a borostyán. - A két Barbius elindul. - Hálókocsi. - A hodométer vagyis útmérő, a taxaméter őse. - Barbárok és keletiek Nauportus kikötőjében. - Poetovio: jelentkezik a római vámos. - A bonyolult vámrendszer. - De azért kivételek akkor is voltak. - Hordók és bélyegzők. - Orpheus örök bánata és Kybele szerelme. - A százkezű Peculiaris. - Barbius itt, Barbius ott, Barbius mindenütt. - A mesebeli aranygyapjú.

3. SAVARIA TÜNDÖKLÉSE
A borostyánút. - Atta, Bato fia, kereskedő. - Savaria márványragyogása. - Divo Claudio. - Hajnali fények a Capitoliumon. - A polgármester és a borostyán. - Mullius Marcellus főtisztelendő úr. - Az 1900 éves város. - Séta Savaria kövei között. - Átok Domitianusra! - Élő halottak. - A sírok kincsei. - Constans császár őboldogsága. - Királyi fürdő. - A halálmadár. - Savaria fekete péntekje. - Claudius császár a püspöki palotában. - Sala terrena. - Ovidius sírverse.

4. A BOROSTYÁN LEGENDÁJA
Az ifjabb Tiberius Barbius, Savaria tanácsnoka. - A legendás borostyán. - Pytheas meséi. - A józan Plinius. - Nero és a borostyán. - A nimfák könnye: Phaethon siratása. - Káprázatos ékszerek. - A borostyán: sokszázezeréves méhek, hangyák, lepkék, rovarok tündöklő koporsója. - Martialis versei. - Tacitus, a borostyán és az észtek. - Aquileia tündöklése és nyomorúsága. - Scarabantia borostyánkincsei. - A Hűségkapu és a Capitolium. - Julia Titia bánata a gimnázium udvarán. - Senecio tanácsnok úr a múzeumban. - Élet és halál titkai Aebutius sírkövén. - Szegény kis Scarbantilla. - Hilaritas Populi Romani. - Németh Jóska az amfiteátrumban. - Akácfavirágok illata a véres aréna fölött.

5. A BIRODALOM BÁSTYATORNYAI
A harcias Carnuntum. - Apollo legiója. - Táborok, kisvárak és őrtornyok vasfala a jeges Duna mentén. - Commodus és a "tolvaj" barbárok. - Nagy Sándor Ácson. - Elbúcsúzunk Barbiustól. - Római monitor fedélzetén. - A földalatti Arrabona. - Januarius igyál, élni fogsz! - A komáromi Jókai Múzeum. - Római kenyér. - Kállay Ödönnel a római hadiúton. - Rablórégészet. - Brigetio és a kelták. - Pannonia neve a Palonya szóban. - A brigetiói római tábor és helyőrsége. - Statilius Maximus őnagyméltósága. - A császár halála. - Leányvári legendák. - Kűkecske. - Kilenc gróf és kilenc várkisasszony. - Solva hercegnő arca eltűnt a századok ködében. - Virágok a római bástyafalakon. - Aelius Proculus zászlótartó örök élete. - Szír tevék és íjászok Szentendrén. - Római Maginot-vonal. - Róma ledől s rabigába görbed.

6. SÉTA AZ ÓKORBÓL A BELVÁROSBA
Aquincum, a helyiérdekű vasút állomása. - A múzeum és a táj. - Római úr a Csúcshegyen. - Tangót dúdol a kisasszony az öreg Pia Celerina szarkofágján. - A halottak kincsei a múzeumban. - Ceresnek koszorús homloka illatoz. - Barbárok a Gellérthegyen. - A császár papjai - Tűzoltók. - Római úr Aquincumban. - Egyre fogy a római város. - Attila és Árpád Aquincumban. - Colonia splendidissima. - A tábor Óbuda alatt. - A megbízható és hűséges II. tartaléklégió. - Őkegyelmessége, a császári helytartó. - Otacilia Severa, a tábor és a hadsereg anyja. - Frigeridus vezénylő tábornok az Eskü-téren. - Eraviscusok és jazigok. - Hanyatló Róma bús napfénye.

7. A HÖMPÖLYGŐ DUNA
Furius Rufus Baedekert vásárol. - A mindentudó Itinerarium Antonini. - Végig Középeurópán. - Az aquincumi rezesbanda. - Előkelő hölgy a fedélzeten. - Hilarus kapitány nagyot sóhajt. - A Duna: szent folyam. - A camponai tábori pénztár. - Marsigli Intercisában. - Az eltűnt tábor. - Aurelius Silvanus, az óriás. - Ókori tej a gyermeksírban. - Billenő pohár. - A Duna tengere. - Lussonium és Alta Ripa: a bogyiszlói átvágás. - Belenézek Furius Rufus útikönyvébe. - Alisca a forró dombok ölében. - Az éjhaju lány. - Röptében a Dunántúl fölött. - Lugio, a dunaparti Firenze. - Altinum, a dunai Venezia. - A dunai flotta. - Furius Rufus örökre itt marad.

8. VANNIUS PÜNKÖSDI KIRÁLYSÁGA
A barbaricum tüzei és szenvedélyei. - Barbár népek tengere. - Római katona a Duna balpartján, barbár nyilak záporában. - Élet a burgusokban. - A nógrádverőcei római híd. - Római út és őrtorony a Dobogókőn. - Barbárok Traianus és Marcus Aurelius oszlopán. - Germán, jazig és dák tolmács Aquincumban. - Portyázó barbárok: rabló világ. - Hintapolitika. - Arminius, Róma ostora. - Varus, add vissza legióimat! - Maroboduus és Catualda regényes története. - Arminius tragédiája. - Ravenna, az ókori Szent Ilona szigete. - Vannius király viharos harminc éve. - Ravenna, barbár sorsok kikötője. - Barbár ripacsok. - Gallienus császár és Pipa hercegnő. - Megért-e a szőke germán leány egy országot?

9. IRTAM A KVÁDOK FÖLDJÉN
Császárok a Duna mentén. - Hadrianus, Pannonia első helytartója. - Castricius Victor furcsa halhatatlansága. - Marcius Turbo őrnagy úr, a császár barátja. - Egy fényes katonai pályafutás. - Antoninus Pius is királyt ad a kvádoknak. - Nero királyt koronáz. - Marcus Aurelius a Garam torkolatánál, barbár csillagok alatt. - Stoikus hadjárat. - Három hadsereg: Róma keményen lesujt a barbárokra. - Az Elmélkedések. - A császár igazi arca. - A villámos legio és a csodálatos eső. - A póruljárt ellencsászár. - Marcus Aurelius nagy gondolata: a mai Magyarország geopolitikai egységének felismerése. - Commodus besorozza a barbárokat. - A sas és a sárkányok viaskodása. - Diocletianus, az ókori V. Károly. - Alkonyodik.

10. EGY ÓKORI FILMSZALAG
Minucius Rufus tábornok csatája. - Nos, mit hallottál a dákokról? - Burebista, a dák Napoleon. - Egy ókori szentszövetség. - Cotiso dák király szemet vet Julia hercegnőre. - Decebal és a római "tanosztagok". - A sziklába vágott hadiút. - Traianus felirata. - A vaskezű ember. - Dacia összeomlása. - Egy nép halála. - Traianus oszlopa, a daciai hadjáratok történelmi képsorozata. - Az ókori katonapoggyász. - Apollodoros mérnök úr. - A sas visszarepül. - Dacia Félix. - Sarmizegetusa, a fényes főváros. - A hétfejű ellenség. - A római Dacia alkonya. - Vér és vas. - Ókori Mária Teréziás vitézek. - Dákoromán ábrándok.

11. DACIA ARANYORSZÁG
Az arany varázsa. - Az ókor Kaliforniája. - Dacia Aurea. - Só, vas, márvány. - Pirusták és barudisták. - Csetátye Mare. - Az aranygyapjú. - Az ókor dinamitja. - A megláncolt csontváz. - Zalatna, az aranyvidék idegközpontja. - Hermias őméltósága. - Vámállomások. - Flavianus, a sirmiumi pénzverő műhely igazgatója. - Raevius ezredes Daciában. - Pollia Rufina isteni mosolya. - Rustilius mérnök úr, Alburnus Maior ura. - A szédületes római technika. - A robbanás. - Claudius Julianus törzsőrmester. - Dacia gyöngye, Sutta. - Athanarich aranykincse. - Aranyfejszék és aranyrudak. - Rejtelmes aranybélyegzők. - Aranyban sugárzó régi arc.

12. AZ ELTŰNT FŐVÁROS
Barbárok az arany városban. - Quod non fecerunt barbari. - Az elsüllyedt Apulum. - Római kövek a Maros fenekén. - Apulumi ismerőseink. - Antonius Secundus, "városunk szülötte". - Potaissa erődei. - Antonius Agrippinus, a napocai álláshalmozó. - Napoca mélyen a föld alatt nyugszik. - A Capitolium és a Szent Mihály templom. - Római halottak a Házsongárdon. - Felgyújtják Sarmizegetusát. - Róma ragyogása a hátszegi völgyben. - A császár oltára. - Két eltűnt remekmű. - A császárpapok palotája. - Az állam örök élete. - A Forum márványragyogása. - Az amfiteátrum és az idő vasfoga. - Rejtelmes betűk a márványszéken. - Hová lett Quintius Aurelius Tertius? - Raevius ezredes bevonul Sarmizegetusába. - Találkozom Március Turbóval. - Domus Divina. - Hallgat a táj.

13. KIRÁLYI VÁR
Vadvirágok illatában. - Utazás Porolissumba. - Fölnevet a város, Wesselényi és Ady városa. - Mindenki Dacia katonája. - A Meszeskapu. - Halott vulkánok tetején. - Gyorgye Tampa. - Ora et labora Romanum. - Egy alispán. - Torma Károly, Porolissum felfedezője. - Találkozom Pariobel istennel. - Caracalla Erdélyben. - Az ezerszáz kilométeres határsánc. - Magyar repülők a római tábor felett. - Óriások vára. - Aranyban ragyog a császár szobra. - Adcobrovatus, a brit obsitos. - Ágyúgolyó csap az amfiteátrumba. - A palmyrai íjászok hódolata. - Spanyol huszárok Daciában. - A Bisericuja csúcsán. - Gloria Romanorum. - Zilah jövője. - Porolissum, a magyar Saalburg.

14. MENNYIBE KERÜLT PASSIA?
Sisakos honvéd Aquincum várfalán. - Sabaia, a kelták söre. - Julius Severus úr nem szorul senkire. - Viatorianus tanácsnok úr. - A póruljárt pék szerencséje. - Az ügyvéd úr a fürdőben. - A szegény tanító. - Flavius Felicio főtisztelendő úr bonyolult családi élete. - Sergius Orata őméltósága és a központi fűtés. - Vendéglő a Kakashoz. - A nagyszájú mozaikmester. - Eraviscus hölgyek teljes díszben. - Aicca, a "drága" asszony. - Beszélő nevek. - Római rostonsült hal. - A hal úszni akar. - Sonka és disznófő. - Fölemelem egy aquincumi ház födelét. - Palacsinta és mézeslepény. - A szoptatóüveg. - Romulianus, a bronzöntőművész. - Paprikáskrumpli a római rézüstben. - Secundus mester csengettyűje. - Hercules asszonyruhában. - A kőszegi néger. - Római sakkjáték. - Caracalla császár és a kislány. - Szeretlek, életem! - A verespataki viasztáblák. - Egy ókori Rip van Winkle. - Julius Alexander üzleti iratai. - Három hajfonat regénye. - Eladnak egy kislányt. - Fáklyafények az éjszakában.

15. PACATUS ŐMÉLTÓSÁGA
Kállay Ödönnel bélapusztai bor mellett. - Vivas! - Acastus lámpát gyujt. - Terra sigillata, az ókori porcellán. - Lángol a római rúzs. - Resatus mester edénygyára a Gellérthegyen. - Pacatus őméltósága, az Első Aquincumi Edénygyár vezérigazgatója. - A mursai fiók. - Marcus Aurelius a lepényeken. - Publius művészi porcellántálat ajándékoz Juliának. - Hordók a kútban. - A munka örök ritmusa. - Vidéki Venus, vagyis az aquincumi Bovaryné. - Abundantia, a gőgös kisvárosi szépasszony. - Két leány a sírkápolna falán. - A tánc szédülete. - Mennyei mámor. - Messzi századok mosolya.

16. A RÓMAI BALATON
A hold: lomha alabárdos. - Ezüsthíd a Balatonon. - Halott római testvéreim virrasztanak fölöttem. - A szalacskai pénzverő. - A szerszámok örök élete. - Megint a kőkecske. - A nemestördemici legények. - Római aranykarperec a magyar parasztasszonyon. - Galerius császár siófoki zsilipjei. - Fenékpuszta lappangó csodái. - Az olaszos balatoni táj. - Őrtornyok és villák füzére a partokon. - Neptunus oltára a pincében. - Valcum, a gócpont. - A hercegi istálló is római téglákból épült. - Az angol versenyló és az archeologia. - Római halvacsora Badacsonyban. - Tiszti regatta a Balatonon. - Nepomuki Szent János szobra a római nő sírkövén. - A kékkúti Krisztusmonogramm. - A taliándörögi Kabir istenek. - Primus és Secundus, két derék obsitos. - Római pince Csopakon. - Az örök szőlőfürt.

17. MAGYAR BOR
Dionysos, Bacchus és Liber Pater. - A bacchusi diadalmenet. - Bacchus tölt poharat. - Egy rabszolgát egy hordó borért. - A kétezerpengős vincellér. - Az italiai bor védelme. - Cicero és a gazdasági szabadság. - Probus császár, a tokaji "keresztapja". - Éppen szüretkor verik agyon. - Egy római rokokó szobor: a szüretelő Ámor. - Silvanus, a pannóniai paraszt-isten. - Antianae Aranyhegye. - Nektár a szekszárdi szarkofágban. - Liber-oltár Marcianus tanácsnok úr szamosparti szőlejében. - A sarmizegetusai vincellér-céh. - A túlvilági enyhülés. - Az ismeretlen borivó sírköve.

18. AELIA SABINA ISTEN VELED!
Commodus Őfelsége a katonai amfiteátrumban. - Ünnepi díszelőadás. - Őfelsége fanyalog. - A népség és katonaság pompásan szórakozik. - Attila vára, vesztőhely, Királyhegy. - Állatviadalok és gladiátori játékok. - Nemesis, a végzet véres istennője. - Mi lappangott a Csigadomb alatt? - Feltámad a polgári amfiteátrum közönsége. - Az előkelő úr, a gazdag hölgy, a börtönőr. - Petraites, gladiátorok csillaga. - Balett és bohózat. - Az aquincumi színészkamara. - Flavius Secundus, a sugó. - Leburna, a színigazgató, "így még sohasem halt meg". - Leég a tűzoltók székháza, megmarad az orgona. - Az egyetlen ókori orgona. - Aelius Justus, a II. legio duplazsoldos orgonistája. - Hangverseny Aquincumban. - Aelia Sabina, Aquincum csalogánya. - Quintus Aelius Apollonius koporsója és sírverse. - Lupus, a költő, előlép ismeretlen századok ködfüggönye mögül.

19. DR. POMPEIUS CARPUS
A gyógyító isten és leánya. - Aurelius Veteranus tábornok meggyógyul Mehádián. - A brigetiói kegyhely. - Cutius Gallus fülei. - Frontonianus csodás gyógyulása. - Atilia Firma fürdője Aquincumban. - A gyógyító nimfák. - Bassus verse. - A 2500 éves orvosi eskü. - Numisius ezredorvos úr. - Tiberius Martius, a katonakórház főorvosa. - Filetio doktor úr koporsója a budai Szent János templomban. - Tökéletes orvosi műszerek. - Venusius Aper, a kórház gondnoka és az ápolók. - Szemorvosok és orvosságaik. - Galenus egyetemi tanár úr római előadásai. - Pompeius Carpus doktor úr és Asillia Polea doktorkisasszony. - Euelpistes meghal. - Az orvosházaspár aquincumi kertje. - Galenus szobrát rózsával koszorúzzák.

20. KÉTEZERÉVES BÁNATOK
A kis katona koporsója. - A gyermek és a halál. - A halott kocsin megy a sírba. - Az öregasszony múmiája. - Köszvény és rizspor. - Britta a Gyopár-utcában. - A sírkő: leltári tárgy. - A szegény kislány törött üvegjei. - Az aranysír titokzatos halottja. - Te csak szeress! - A cickány ég a lélek. - A behúnyt szem. - Canius, az állatkereskedő. - Sabina kismadara. - Attis feltámadása. - Fiatal halottak. - A holtak rózsaünnepe. - Kis kertem minden rózsáját szórd a poromra. - Fabia Secundina drága jó anyukájának. - Isten veled, leányka, örökre Isten veled! - Flavia Nicopolis, mint a virág. - A pók hálójában vergődő lepke. - Legyen neked könnyű a föld. - Csak a teste! - Tapsoljatok! - Soranus, a világbajnok. - Have pia anima.

21. ISTENEK ÉS ANGYALOK
A császár áldozata. - A Capitolium három istene. - Az istencsászár. - A tábornok látomása. - A mehádiai küldöttség fogadalmi oltára. - Felséges Urunk Oltára. - Az ókori b. u. é. k. - A három Dacia parlamentje. - Trónjukvesztett kelta istenek. - A félhold, a csillag, a kulcs és a csuklyás törpe. - Az örök istennek, Junónak és az angyaloknak. - Az ezernevű Isis. - Malagbel és Bebellahamon. - Aziz, a jóságos gyermekisten. - Jupiter Dolichenus, a lovasisten. - A Győzhetetlen Napisten, Mithras. - Az ókori karácsony. - A holló, az oroszlán, a napfutó és az atya. - Mithras Aquincumban. - Fonti Perenni.

22. KRISZTUS PANNONIÁBAN
A Szent Sas lehull. - Meghalt a nagy Pán. - Legendák arany - köde. - Keresztény bazilikák. - Az óbudai temetőkápolna. - Julius Herculanus, a keresztény veteranus. - Jupiter és a Jó Pásztor. - Nagy Constantinus, a kereszténység hőse. - A szövetbe csomagolt kenyér: az Eucharistia. - A Krisztusmonogramm. - Alfa és Omega. - Hospita, élj boldogan! - A lugiói keresztény házaspár esküvői emlékpohara. - A gerulatai torzalak. - Igyál, élni fogsz boldogan örökké! - A pécsi sírkamrák. - Szent Márton élete és legendája. - A toursi püspök csodái a szombathelyi székesegyház fényességében. - A két vándorfestő. - A sírásó is meghal. - Fritigil királyné. - Krisztus, neked hódol a világ. - A keresztény hazafiság. - Feltűnik a Kereszt.

23. A LÉLEK ÉGBE SZÁLL
Savaria kereszténysége. - A hiteles jegyzőkönyvek. - Diocletianus keresztényüldözése. - Quirinus, Siscia püspöke, a viharban. - Az ördögök oltára. - Fényesség a börtönben. - Amantius helytartó. - Tárgyalás a színházban. - Quirinus hitvallása. - A szent püspök vértanúhalála. - A szent ereklyék sorsa. - Maulbertsch és Altdorfer. - Prudentius, a költő, Pannoniában. - Szent Quirinus bazilikája és a Soproni Kapu. - A ragyogó mozaikszőnyeg. - Szent Quirinus a borostyán úton. - Zeng a himnusz: Teljes a Te dicsőséged! - Az Ezüst Sas Rómája megdől. - A lélek égbe száll.

FÜGGELÉK. KÖVEK ÉS KÖNYVEK
A régész és ellenségei. - A magyar régészet hőskora. - Az új nemzedék. - Római nyomokon. - Jegyzetek helyett. - A könyvek. - A római császárok.

---

Előszó

Könyvem ötlete már azóta kísértett bennem, hogy ifjú éveimben repeső gyönyörűséggel olvastam és élveztem Boissier könyveit (Proménades archéologiques: Rome et Pompéi. - Nouvelles proménades archéologiques: Horace et Virgile). Bizonyára a francia szellem ragyogása és a stílus világossága ragadott el ezekben az írásokban, amelyek a tudomány előkelő és művészi népszerűsítésének örök mintaképei maradnak. Évtizedekig senki sem tudta megközelíteni ezt a francia eszményt, míg végre a közelmúlt években a latin szellem egy másik kitűnő képviselője, Amedeo Maiuri, a Passeggiate Campane és a Breviario di Capri lenyűgöző köteteiben túlhaladta Boissier művészetét is; új műfajt teremtett, a "peripatétikus archeologia" műfaját. Boissier csak átvitt értelemben "sétál", Maiuri valósággal végigjárja olvasójával Campania római emlékhelyeit, sőt nemcsak a térben "sétál" velük, hanem az időben is: visszaviszi őket az ókorba, amely így már nem kívülről szemlélt tárgy vagy tantárgy, sőt nem is régiségtan, hanem mély és maradandó élménye mindenkinek, aki Maiurival, az archeologia költőjével és művészével járja az elsüllyedt ókor néma rommezőit. Mert ez az archeologus nemcsak tudós, hanem költő és rajongó is és valami rejtelmes evocatio csodálatos adományával tudja megérezni és feltámasztani rég elmúlt korok lelkét és életét.

Abban a cikkben, amelyben Maiuri ragyogó munkásságát részletesen ismertettem (Budapesti Szemle 1939: 119-128.;, felvetettem azt a gondolatot, hogy szükséges volna a magyarországi római emlékek és az egykori pannoniai és daciai római élet ismertetése, Maiuri modorában: népszerű tálalásban, lírai és novellisztikus elemekkel átszőtt művészi előadásban, színes és vonzó stílusban, s már akkor megadtam ennek a kívánatos könyvnek a címét is: Séták a római Magyarországon. Mikor a m. kir. külügyminisztérium kulturális osztályának támogatásával 1942 decemberében Olaszországba utaztam, hogy az Istituto Ungherese di Cultura per l'Italia programmjának keretében előadásokat tartsak a római-magyar kapcsolatok köréből, éppen ezt a tárgyat választottam s ugyanezt a címet is adtam előadásomnak (Passeggiate archeologiche nell' Ungheria Romana. Corvina, 1943: 45-58.). Ezekből a csírákból sarjadt könyvem, amelynek egyetlen célja: megszólaltatni Pannonia és Dacia néma köveit.

A római Magyarország kutatása régi keletű: már több mint másfél százada folyik rendszeresen. A tudomány az adatok és emlékek ezreit hozta felszínre; magyar tudósok támogatásával maga Mommsen adta ki a latin feliratok monumentális sorozatában Pannonia és Dacia latin feliratait, amelyek a régi római életnek ezer arcát világítják meg a mai közönség előtt. Korszerűen képzett magyar archeologusok lelkes és tudós gárdája hozza felszínre szinte napról-napra az érdekesebbnél érdekesebb emlékeket és leleteket, úgy hogy az utóbbi években nem egyszer az egész világ érdeklődése Budapest felé fordult, különösen az aquincumi orgona felfedezésekor. De fel kell vetni a kérdést: általában mit tud a magyar és a külföldi művelt közönség a római Magyarországról? Igaz, egy-egy érdekes és meglepő lelet híre az újságok révén feltűnést kelt, de másnapra az érdeklődés az újsággal együtt meghal. A magyar, sőt a budapesti közönség javarésze még nem látta Aquincumot és nem látta a legújabb, világraszóló érdekességű leleteket sem. A tudósok munkájának eredménye nem megy át a köztudatba; a magyar művelt közönség sem tudja még, hogy mit jelentett ez a föld a rómaiaknak és mit jelentettek a rómaiak nekünk.

...

Ez a könyv is az embert keresi mindenütt a kövek mögött, az embert és az életet. Nem kézikönyv, nem leltár, nem lexikon, nem a pannoniai és daciai emlékek pontos és száraz leírása, - hiszen ez könnyen hozzáférhető a tudományos kiadványokban - hanem inkább azt a módszert választja, hogy a kövek, emlékek és feliratok mögött megkeresi az ókori pannoniai és daciai ember arcát és lelkét, megszorítja rég halott testvérei kezét a távoli századok ködéin keresztül és mintegy varázspálcával megeleveníti az évezredek köveibe fagyott életet.

*

Szeretném, ha könyvem valóban betöltené ezt a hivatását, - szeretném, ha az olvasó új és ragyogó élményekkel gazdagodnék, - szeretném, ha megérezné az ókor lelkét s úgy szemlélné Róma elnémult köveit és szunnyadó emlékeit, mint Giovanni Battista Strozzi, a renaissance-költő, Michelangelo szimbolikus "Éjjel"-szobrát a Mediciek síremlékén s a költővel együtt mondaná: Perchè dorme, ha vita - Alszik, tehát él.

Ebben a könyvben is meg-megállítja az olvasót egy-egy szimbólum. Az első fejezetben fölrepül a légiók ezüst sasa kemény harcokra, büszke hódításokra, - az utolsó fejezetben pedig lehull a vakmerő sas és megzendül a keresztény hazaszeretet himnusza: scandit spiritus ardua - a lélek égbe száll!

S még egyet: az is szimbólum, hogy ennek a könyvnek első és utolsó szava: Róma. Róma fénye ragyogja be, Róma lelke lüktet benne. Ez a név és ez a lélek a címere és nemeslevele.

Ajánlom ezt a könyvemet kis unokámnak, Tóth Ágnesnek, hogy mindig emlékezzék nagyapjára, aki őt nagyon szerette.

Mátyásföld, 1943 október 1.
Révay József

---