---

Tartalom

I. KÖTET

ELŐLJÁRÓ BESZÉD
Kezdődik a Dekameron nevezetű könyv, más néven Galeotto herceg, amelyben száz elbeszélés foglaltatik, melyeket tíz napon által elmondott hét hölgy és három ifjú úr.


ELSŐ NAP
Kezdődik a Dekameron első napja, amelyen a szerző elmondja: miképpen esett, hogy az alább színre lépő személyek egybegyűltek, hogy meséljenek egymásnak, annakutána pedig Pampinea uralkodása alatt kiki olyan történetet mond el, amelynek tárgyát tetszése szerint választotta.

Első novella
Ser Ciappelletto hamis gyónással becsap egy jámbor barátot és meghal; halála után pedig szentnek tisztelik, holott életében igen gonosz ember volt.

Második novella
A zsidó Ábrahám, Giannotto di Civigni ösztökélésére, elmegy a római udvarba; mikor pedig ottan látja a papok gonoszságát, visszatér Párisba és kikeresztelkedik.

Harmadik novella
A zsidó Melchisedech a három gyűrűről mondott novellájával megmenekül egy nagy veszedelemből, melyet Saladin tervel ellene.

Negyedik novella
Egy barát, ki súlyos büntetést érdemlő bűnbe esett, tisztességgel megmenekül a büntetéstől, szemére vetvén apáturának ugyanazon bűnt.

Ötödik novella
Monferrato őrgróf felesége tyúk-lakomával és néhány találó szóval lelohasztja Franciaország királyának szenvedélyes szerelmét.

Hatodik novella
Egy derék ember bizonyos talpraesett mondással megszégyeníti a barátok gonosz képmutatását.

Hetedik novella
Bergamino, Primassóról és Clugny apátjáról mondott novellájával, ügyesen megcsipkedi Cane della Scala urat, hirtelen rájött fösvénysége miatt.

Nyolcadik novella
Guiglielmo Borsiere csattanós mondással ostorozza Messer Ermino de Grimaldi fösvénységét.

Kilencedik novella
Ciprus királya egy gascognei hölgy gúnyolódására pipogya emberből bátor emberré válik.

Tizedik novella
Alberto da Bologna mester ügyesen megszégyenít egy hölgyet, aki őt akarta megszégyeníteni hozzá való szerelme miatt.


MÁSODIK NAP
Kezdődik a második nap, melyen Filoména uralkodása alatt oly emberekről mondanak történeteket, kik különb-különbféle sorscsapások után, holott már nem is remélték, szerencsés véget érnek.

Első novella
Martellino, aki nyomoréknak tetteti magát, úgy tesz, mintha Szent Arrigo holttesténél meggyógyulna, de minekutána turpissága kiderül, megverik, azután elfogják és ámbátor már-már ama veszedelembe keveredik, hogy felkötik, végezetül megmenekül.

Második novella
Rinaldo d'Asti, akit kirabolnak, Castel Guiglielmóba érkezik és szállást nyer valamely özvegy asszonynál, s minekutána kára megtérül, épségben és egészségben megtér otthonába.

Harmadik novella
Három ifjú eltékozolván vagyonát, szegény sorsra jut; egyik unokaöccsük kétségbeesésében hazatér egy apát társaságában, kiről kiderül, hogy Angolország királyának leánya; ez azután férjéül választja őt, bátyjainak mindent megtérít, mit elvesztettek s ismét jómódba juttatja őket.

Negyedik novella
Landolfo Ruffolo elszegényedik, felcsap kalóznak, a genovaiak foglyul ejtik, hajótörést szenved a tengeren, egy ékszerekkel teli ládán partra jut s minekutána Korfuban egy asszony pártfogásába veszi, gazdagon megtér otthonába.

Ötödik novella
Andreuccio da Perugia Nápolyba jön, hogy lovakat vásároljon, egy éjszaka során háromszor kerül kemény veszedelembe, valamennyiből megmenekül s egy rubintkővel hazatér.

Hatodik novella
Madonna Beritolát, ki két fiát elvesztette, két őz társaságában meglelik egy szigeten, annakutána pedig Lunigianába megy onnét; ottan egyik fia a házigazdájának szolgálatába lép és annak leányával szerelmeskedik, miért is börtönre vetik. Szicília fellázad Károly király ellen és a fiú, miután anyja felismeri, feleségül veszi amaz úrnak leányát; minekutána pedig testvérét is felleli, ismét jómódba jut.

Hetedik novella
Babilonia szultánja feleségül küldi egyik leányát Garbo királyának; a leány különb-különbféle kalandokon keresztül négy esztendő leforgása alatt különb-különb helyeken kilenc férfinak birtokába jut: végezetül szűz leány gyanánt visszakerül atyjához, ki is előbbi szándoka szerint feleségül küldi őt Garbo királyának.

Nyolcadik novella
Antwerpen grófja hamis vád miatt számkivetésbe megy és két gyermekét különböző helyeken hagyja Angolországban, maga pedig ismeretlenül visszatér s szerencsés állapotban leli őket; annakutána pedig csatlós gyanánt beáll Franciaország királyának seregébe, s miután ártatlansága kiderül, visszanyeri méltóságát.

Kilencedik novella
A genovai Bernabót megcsalja Ambrogiuolo, miért is elveszti vagyonát s parancsot ad, hogy ártatlan feleségét megöljék. Az asszony megmenekül s férfiruházatban szolgálatába áll a Szultánnak; felleli a csalót, Bernabót pedig Alexandriába hozatja, hol is a csaló elveszi büntetését, maga pedig újból női ruhát ölt s férjével együtt gazdagon megtér Genovába.

Tizedik novella
Paganino da Monaco elrabolja messer Ricciardo da Chinzica feleségét; ki is midőn megtudja, hol az asszony, odamegy, barátságot köt Paganinóval, visszakéri tőle feleségét, az pedig hajlandó visszaadni neki, ha az asszony is úgy akarja. Az asszony nem akar férjével menni és messer Ricciardo halála után feleségül megy Paganinóhoz.


HARMADIK NAP
Végződik a Dekameron második napja; kezdődik a harmadik, melyen Neifile uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik valamely fölöttébb kívánatos dolgot ügyességökkel megnyertek, avagy visszaszerezték, mit elvesztettek.

Első novella
Massetto da Lamporecchio némának tetteti magát s kertésznek áll valamely apácakolostorban; az apácák pedig mind versengenek abban, hogy véle háljanak.

Második novella
Valamely csatlós Agilulf király feleségével szeretkezik, mit is Agilulf észrevesz, de nem szól: megleli a tettest és megnyírja s ekképpen kimenekül a csávából.

Harmadik novella
Valamely hölgy szerelmes egy ifjúba és tiszta lelkiismeretet színlelvén, gyónás örve alatt rávisz egy szigorú erkölcsű barátot, hogy tudtán kívül kezére járjon gerjedelme teljes-tökéletes kielégítésében.

Negyedik novella
Don Felice oktatja Puccio testvért, hogyan nyerhetné el az örök boldogságot s annakokáért penitenciát ró reá, melyet is Puccio testvér elvégez, azonközben pedig Don Felice a jámbor férfiúnak feleségével enyeleg.

Ötödik novella
Zima odaajándékozza paripáját messer Francesco Vergellesinek s annak fejében engedelmet nyer, hogy szólhasson feleségével; hogy pedig az asszony hallgat, ő annak nevében felel magának s a dolognak vége felelete szerint üt ki.

Hatodik novella
Ricciardo Minutolo szerelmes Filippello Fighinolfi feleségébe; megtudja, hogy az asszony féltékeny s azzal az ürüggyel, hogy Filippello az ő feleségével másnap valamely fürdőben találkozik, elcsalja oda az asszonyt, ki azt hiszi, hogy férjével van; annakutána pedig megtudja, hogy Ricciardóval mulatott.

Hetedik novella
Tedaldo hajbakap kedvesével, elutazik Firenzéből: majd visszatér oda bizonyos idő múltán zarándok képében: beszél a hölggyel s felfedi előtte tévedését, megszabadítja a haláltól annak férjét, kit elítéltek ama vád miatt, hogy őt meggyilkolta és kibékíti testvéreivel; annakutána pedig okosan élvezi szerelmét kedvesével.

Nyolcadik novella
Ferondo bevesz bizonyos port, mire halott gyanánt eltemetik, az apátúr pedig, ki feleségével enyeleg, kiveszi őt sírjából s börtönre veti és elhiteti vele, hogy a tisztítóhelyen van; minekutána pedig feltámad, tulajdon gyermeke gyanánt neveli fel feleségének az apátúrtól született fiát.

Kilencedik novella
Giletta di Nerbona meggyógyítja Franciaország királyának fisztuláját: férjéül kéri Beltramo di Rossiglionet, ki akarata ellenére feleségül veszi őt s mérgében Firenzébe megy, hol is valamely ifjú leány után settenkedik, de annak képében Giletta hál vele; minekutána pedig két fia születik tőle, megszereti és megtartja felesége gyanánt.

Tizedik novella
Valamely Alibech nevezetű leány remetének áll, Rustico barát pedig megtanítja, hogyan kell az ördögöt visszakergetni a pokolba: annakutána elviszik onnét és Neerbale felesége lesz.

II. KÖTET

NEGYEDIK NAP
Végződik a Dekameron harmadik napja és kezdődik a negyedik, melyen Filostrato uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kiknek szerelme szerencsétlen végre jutott.

Első novella
Tancredi, Salerno fejedelme, megöli leányának szerelmesét s annak szívét aranytálban elküldi leányának, ki is méregitalt önt arra, az italt megissza s ekképpen meghal.

Második novella
Alberto testvér elhiteti valamely asszonnyal, hogy Gabriel arkangyal szerelmes belé, kinek képében ő többször is szerelmeskedik az asszonnyal: egyszer aztán megijed az asszony rokonaitól, kiugrik a házból s megbúvik valamely szegény embernek házában, ki is vadember gyanánt másnap a piacra vezeti őt, hol felismerik, szerzetes testvérei megfogják és börtönre vetik.

Harmadik novella
Három ifjú szeret három nővért s azokkal együtt Kréta szigetére szöknek; a legidősebb leány féltékenységében megöli szerelmesét: a második odaadja magát Kréta hercegének s megmenti az előbbit a halálbüntetéstől, de őt magát a kedvese megöli s az idősebbik leánnyal elmenekül: a gyilkossággal a harmadik nővért és ennek szerelmesét vádolják; és elfogatván, be is vallják a gyilkosságot, de félnek a haláltól, pénzzel megvesztegetik a porkolábokat és szegényen Rodos szigetére menekülnek, hol is nagy nyomorúságban végzik éltüket.

Negyedik novella
Gerbino amaz ígéret ellenére, melyet Guiglielmo király, a nagyapja, hit alatt tett, megtámadja Tunis királyának hajóját, hogy elrabolja annak leányát; minekutána pedig a hajó legénysége megöli a leányt, ő lekaszabolja a legénységet, végezetül pedig neki is fejét veszik.

Ötödik novella
Isabetta bátyjai megölik annak kedvesét: ki is megjelenik a leánynak álmában s megmutatja néki, hol van eltemetve. A leány titokban kiássa annak fejét s valamely bazsalikom cserépbe helyezi; ott zokog felette álló órahosszat minden áldott nap, mígnem bátyjai elveszik tőle s akkor a leány kevés idő múltán meghal fájdalmában.

Hatodik novella
Andreuola szereti Gabriottót: elmondja egy álomlátását, az viszont elmondja a leánynak a magáét: egyszerre csak meghal a leánynak karjaiban; miközben pedig a holttetemet a leány és cselédje annak házába viszik, elfogják őket a poroszlók; a leány elmondja, mi történt: a Városbíró erőszakot akar elkövetni rajta, de a leány ellene szegül; atyja megtudja, hogy hol van s minekutána ártatlansága kiderül, kiszabadítja: a leány azonban semmi áron nem akar tovább a világban maradni és apácának áll.

Hetedik novella
Simona szereti Pasquinót; midőn együtt vannak egy kertben, Pasquino megdörzsöli fogait zsályalevéllel és meghal; Simonát elfogják, ki is mikor meg akarja mutatni a bírónak, hogyan halt meg Pasquino, megdörzsöli fogait ugyanazon zsálya levelével és hasonlatosképpen szörnyet hal.

Nyolcadik novella
Girolamo szereti Salvestrát: Girolamo anyjának unszolására Párisba megyen; mikor visszatér, megtudja, hogy Salvestra férjhez ment. Titokban behatol annak házába és ottan mellette meghal; annakutána elviszik valamely templomba, hol is Salvestra mellette meghal.

Kilencedik novella
Messer Guiglielmo Rossiglione megéteti feleségével messer Guiglielmo Guardastagno szívét, kit az asszony szeretett, ő maga pedig meggyilkolt: mikor az asszony ezt megtudja, az ablakból a mélységbe veti magát és szörnyet hal, és szerelmesével együtt temetik el.

Tizedik novella
Valamely orvos felesége halott gyanánt ládába helyezi alvó kedvesét; a ládát két uzsorás elviszi maga házába. Az ifjú felébred és tolvaj gyanánt elfogják: a hölgy szolgálója megvallja a bírónak, hogy ő tette be a férfit ama ládába, melyet az uzsorások elloptak; miért is a férfi megmenekül az akasztófától, az uzsorásokat pedig a láda ellopása miatt pénzbírságra ítélik.


ÖTÖDIK NAP
Végződik a Dekameron negyedik napja: kezdődik az ötödik, melyen Fiammetta uralkodása alatt oly szerelmesekről lészen szó, kik kemény és siralmas megpróbáltatások után megnyerték boldogságukat.

Első novella
Cimonenak a szerelemtől megjön az esze és kedvesét, Efigeniát hajón megszökteti: Rodosban börtönbe kerül, melyből Lisimaco kiszabadítja s akkor annak társaságában elrabolja Efigeniát és Cassandrát mennyegzőjük napján s velök együtt Krétába szökik; s minekutána mindegyik feleségül veszi kedvesét, velök együtt hazahívják őket.

Második novella
Gostanza szereti Martuccio Gomitót s mikor hírét veszi, hogy az ifjú meghalt, kétségbeesésében egyedül csónakba száll, melyet a szél Susába sodor: kedvesét Tunisban életben leli, felfedi magát előtte s mivel az bizonyos tanácsaiért nagy becsületben vagyon a királynál, feleségül veszi a leányt s vele együtt gazdagon megtér Lipari szigetére.

Harmadik novella
Pietro Boccamazza megszökik Agnolellával: rablók akadnak útjokba: a leány valamely erdőbe menekül s annakutána egy kastélyba viszik: Pietrót elfogják, de megmenekül a rablók kezéből s némi hányattatások után eljut ama kastélyba, melyben Agnolella van; feleségül veszi őt s vele együtt megtér Rómába.

Negyedik novella
Messer Dizio da Valbona ott lepi leányánál Ricciardo Manardit; akkor ez feleségül veszi a leányt, annak atyjával pedig megbékél.

Ötödik novella
Guidotto da Cremona leánykáját Giacomino da Pavia gondjaira bízza s meghal; a leányt Faenzában Giannole di Severino és Minghino di Mingole szereti; összeverekednek miatta; de akkor kiderül, hogy a leány Giannole húga, mire Minghinóhoz adják feleségül.

Hatodik novella
Gian di Procidát ott kapják kedvesénél, kit már annakelőtte Frigyes királynak ajándékoztak; akkor oszlophoz kötözik, hogy a leánnyal együtt megégessék: mivel azonban Ruggieri dell'Oria felismeri, megmenekül és feleségül veszi a leányt.

Hetedik novella
Teodoro szerelmes Violantéba, gazdájának, messer Amerigónak leányába, s teherbe ejti, miért is akasztófára ítélik; s mikor vesszőzés közben a vesztőhelyre viszik, atyja felismeri, megszabadítja, ő pedig feleségül veszi Violantét.

Nyolcadik novella
Nastagio degli Onesti szerelmes a Traversari család egyik hölgyébe; eltékozolja vagyonát, de nem tudja megnyerni annak szerelmét. Hozzátartozóinak kérésére Chiassiba megy: ottan szemtanuja, amint valamely lovag meghajszol egy leányt, megöli és két kutyának veti eledelül. Meghívja ebédre rokonait és ama hölgyet, kit szeret, ki ugyancsak szemtanuja lesz, amint ama leányt a kutyák marcangolják; és akkor félelmében, hogy vele is ilyesmi történhetik, feleségül megy Nastagióhoz.

Kilencedik novella
Federigo degli Alberighi szerelmes, de nem nyer viszontszerelmet és az udvarlásban eltékozolja minden vagyonát, csupán egy sólyma marad; mivel pedig egyebe nincs, ezt tálalja fel ebédre hölgyének, ki meglátogatja: ki is mikor ezt megtudja, megenyhül irányában, feleségül megy hozzá és gazdag emberré teszi.

Tizedik novella
Pietro di Vinciolo elmegy hazulról vacsorára; felesége felhívat magához egy fiút: Pietro hazatér: az asszony a fiút tyúkkas alá rejti: Pietro elmeséli, hogy Ercolano, kinél vacsorán volt, házában felfedezett egy ifjút, kit felesége bebocsátott: az asszony legyalázza Ercolano feleségét: egy szamár véletlenül rálép az újjára ama fiúnak, ki a tyúkkas alatt lapul, s erre elordítja magát: Pietro odaszalad, meglátja; megismeri felesége hűtlenségét, de végezetül is maga fajtalankodása kedvéért megbékél vele.


HATODIK NAP
Végződik a Dekameron ötödik napja, kezdődik a hatodik, melyen Elisa uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik valamely talpraesett válasszal vagy gyors elhatározással megszabadultak valamely veszteségtől, veszedelemtől, vagy megszégyenüléstől.

Első novella
Egy lovag azt mondja madonna Orettának, hogy egy novellával úgy elszórakoztatja, hogy úgy érzi majd, mintha lóháton mentek volna; de mivel ügyetlenül beszél, a hölgy kéri, hogy engedje leszállni a lóról.

Második novella
Cisti pék egy mondásával figyelmezteti messer Geri Spinát kérésének szerénytelenségére.

Harmadik novella
Monna Nonna de' Pulci Firenze püspökének túlságosan tisztességtelen tréfálkozására csattanós választ ad, mellyel elhallgattatja.

Negyedik novella
Chichibio, Currado Gian Figliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával, mentegetődzvén, Currado dühét kacagásra fordítja s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado megfenyegette.

Ötödik novella
Messer Forese da Rabatta és Giotto mester, a festő, Mugellóból jövet tréfálkozván, csipkedik egymást ágrólszakadt külsejük miatt.

Hatodik novella
Michele Scalza megbizonyítja némely ifjaknak, hogy a Baronciak a legnemesebb férfiak e világon és a tengeren és vacsorát nyer.

Hetedik novella
Madonna Filippát a férje rajtakapja kedvesével; törvénybe idézi, de ottan az asszony talpraesett és mulatságos válaszával kimenti magát és eléri, hogy a törvényt megváltoztatják.

Nyolcadik novella
Fresco azt tanácsolja unokahúgának, hogy ne nézzen a tükörbe, ha, mint mondotta, bosszúságára vagyon útálatos embereket látnia.

Kilencedik novella
Guido Cavalcanti valamely tréfaszóval udvariasan legorombít bizonyos firenzei lovagokat, kik megtámadták.

Tizedik novella
Cipolla barát megígéri bizonyos parasztoknak, hogy megmutatja nekik Gábriel Arkangyal szárnya tollát; de mivel azoknak helyében széndarabokat lel, azt mondja, hogy ezek ama szénből valók, melyen Szent Lőrincet megsütötték.


HETEDIK NAP
Végződik a Dekameron hatodik napja: kezdődik a hetedik, melyen Dioneo uralkodása alatt oly asszonyokról folyik a szó, kik akár szerelemből, akár azért, hogy valami bajból menekedjenek, megcsalták férjöket, akár rájött az, akár nem.

Első novella
Gianni Lotteringhi éjjel kopogtatást hall ajtaján: felkelti feleségét, ki is elhiteti vele, hogy kísértet kopog; odamennek, hogy megbabonázzák valamely ráolvasással, mire a kopogás megszűnik.

Második novella
Peronella hordóba bujtatja kedvesét, mikor a férje hazatér, mivel pedig a férj a hordót eladta, az asszony azt mondja, hogy ő is eladta valakinek, aki éppen benne van és megvizsgálja, vajjon ép-e. Akkor az illető kibújik, a hordót a férjjel kitisztogattatja és hazaviteti házába.

Harmadik novella
Rinaldo barát a komaasszonyával szerelmeskedik; a férj ott kapja őt az asszony szobájában; akkor tehát elhitetik vele, hogy a barát ráolvasott a fiacskája gilisztáira.

Negyedik novella
Tofano egy éjszaka kizárja a házból feleségét, ki is mivel semmi rimánkodás árán nem tud bejutni, úgy tesz, mintha a kútba vetné magát, de csak egy nagy követ dob bele. Tofano kijön a házból és odaszalad, mire az asszony besurran a házba, kizárja az urát és nagy nyelveléssel lepocskondiázza.

Ötödik novella
A féltékeny férj papnak öltözködvén, meggyóntatja feleségét, ki is megvallja neki, hogy szeret egy papot, ki minden éjjel meglátogatja; miközben tehát a féltékeny férj nagy titokban lesben áll a kapuban, az asszony a tetőn által beengedi kedvesét és mulat vele.

Hatodik novella
Madonna Isabellát meglátogatja messer Lambertuccio, ki szerelmes belé, éppen akkor, mikor Leonetto nála van; midőn pedig a férje hazajön, messer Lambertucciót tőrrel a kezében kiküldi a házból, Leonettót pedig a férj hazakíséri.

Hetedik novella
Lodovico felfedi madonna Beatrice előtt iránta való szerelmét; akkor a hölgy maga ruhájában leküldi a férjét, Eganót a kertbe, maga pedig szerelmeskedik Lodovicóval, ki is annakutána felkel, kimegy a kertbe és elnáspágolja Eganót.

Nyolcadik novella
Egy féltékeny embernek a felesége éjszakára madzagot köt maga lábaújjára és ekképpen tudja meg, mikor jön a kedvese hozzá. Férje észreveszi ezt s miközben üldözőbe veszi az asszonynak szeretőjét, az asszony maga helyett egyik szolgálóját fekteti ágyába, kit a férj csúful elver és levágja haját, annakutána pedig elmegy az asszonynak bátyjaiért, kik is látván, hogy a dolog nem igaz, kegyetlenül összeszidják a férjet.

Kilencedik novella
Nicostrato felesége, Lidia, szereti Pirrót, ki is, hogy az asszony meggyőzze őt, három dolgot kíván tőle, miket az rendre megtesz; annakutána Nicostrato szemeláttára szerelmeskedik az ifjúval, Nicostratóval pedig elhiteti, hogy az, mit látott, nem igaz.

Tizedik novella
Két sienai ifjú szeret egy hölgyet, ki komaasszonya az egyiknek; a koma meghal s ígérete szerint megjelenik cimborájának és elmeséli neki, miképpen megyen sora a másvilágon.

III. KÖTET

NYOLCADIK NAP
Végződik a Dekameron hetedik napja; kezdődik a nyolcadik, melyen Lauretta uralkodása alatt arról van szó, miképpen jár túl minden áldott nap nő a férfinak, vagy férfi a nőnek, vagy egyik ember a másiknak eszén.

Első novella
Gulfardo pénzt vesz kölcsön Guasparruolótól és minekutána annak feleségével megegyezett, hogy eme pénz fejében vele hál, a pénzt odaadja neki és az asszonynak füle hallatára azt mondja Guasparruolónak, hogy megadta a pénzt az asszonynak, mit is ez igaznak elismer.

Második novella
Varlungo plébánosa Monna Belcoloreval szerelmeskedik; zálogul ott hagyja nála köpönyegét; kölcsönkér tőle egy mozsarat s mikor visszaküldi, visszakéri köpönyegét, melyet zálogban ott hagyott; melyet is a jó asszony csípős kiszólás kíséretében visszaad.

Harmadik novella
Calandrino, Bruno és Buffalmacco lemennek a Mugnone partján, hogy megkeressék a Heliotrop-követ; Calandrino azt hiszi, hogy megtalálta; kövekkel megrakodva hazatér; felesége civakodni kezd vele, mire ő mérgében megveri, cimboráinak pedig elmeséli azt, mit azok jobban tudnak nála.

Negyedik novella
A fiesolei prépost szerelmes egy özvegyasszonyba, ki azonban nem szereti őt; s midőn azt hiszi, hogy az asszonnyal hál, tulajdonképpen egyik szolgálójával hál és akkor a menyecske öccsének útmutatására a püspök rajtakapja.

Ötödik novella
Három ifjú Firenzében lehúzza egy Marchei bírónak a nadrágját, miközben a bíró székében ül s igazságot teszen.

Hatodik novella
Bruno és Buffalmacco ellopja Calandrino disznaját; ráveszik őt, hogy próbát tegyen gyömbér-pirulával meg édes borral, hogy nyomára jusson a disznónak, s neki magának egymásután beadnak két aloéban főzött vadgyömbérpirulát s akkor kiderül, hogy ő maga volt a tolvaj; tetejében még kénytelen váltságdíjat adni nekik, hogy el ne mondják a feleségének.

Hetedik novella
Egy deák beleszeret egy özvegyasszonyba, ki mást szeret s egy téli éjszakán által állatja és várakoztatja a deákot a hóban; később a deák valamely dologban tanácsot ad a hölgynek, kit is július havában egész napon által meztelenül ott állat valamely toronynak a tetején, legyeknek és bögölyöknek és a nap tüzének prédájául.

Nyolcadik novella
Két jóbarát közül az egyik a másiknak feleségével szerelmeskedik; mikor a másik észreveszi, a feleségével egyetértésben úgy intézi, hogy a barátját ládába zárja s mikor az benne van, ő maga a láda tetején annak feleségével szerelmeskedik.

Kilencedik novella
Simone mester, az orvos, be akar jutni egy portyázó társaságba; Bruno és Buffalmacco elküldi őt éjjel bizonyos helyre, hol is Buffalmacco betaszítja egy pöcegödörbe s ott hagyja.

Tizedik novella
Egy sziciliai leány nagy furfangosan kicsalja egy kereskedőtől mindenét, mit az Palermóba hozott; mikor a kereskedő megint visszajön, úgy tesz, mintha még több árut hozott volna magával, kölcsönpénzt vesz a leánytól s annak fejében vizet meg kócot hagy neki.


KILENCEDIK NAP
Végződik a Dekameron nyolcadik napja: kezdődik a kilencedik, melyen Emilia uralkodása alatt kiki tetszése szerint való tárgyban mond novellát, amiről éppen kedve tartja.

Első novella
Madonna Francescába ketten szerelmesek, Rinuccio és Alessandro, de ő egyiket sem szereti, miért is az egyiket ráveszi, hogy halott gyanánt feküdjön be egy sírba, a másikat pedig, hogy ezt az élőhalottat vigye el hozzá; de mivel egyik sem tud végére járni a dolognak, ügyesen lerázza őket a nyakáról.

Második novella
Valamely fejedelemasszony sebtiben felkel a sötétben, hogy szerelmesével az ágyban kapja az egyik apácát, kit bevádoltak nála; mivel pedig nála éppen egy pap van, abban a hiszemben, hogy az apácafőkötőt teszi a fejére, a papnak a nadrágját teszi fel: mikor pedig a bepanaszolt apáca észreveszi ezt, a fejedelemasszonyt figyelmezteti rá, mire megszabadul a büntetéstől s azontúl kénye-kedve szerint együtt lehet szerelmesével.

Harmadik novella
Simone mester Bruno és Buffalmacco és Nello unszolására elhiteti Calandrinóval, hogy teherbe esett; miért is ez a három fent mondott fickónak orvosságra kappanokat és pénzt ad és szülés nélkül megszabadul terhességétől.

Negyedik novella
Cecco di messer Fortarrigo mindenét eljátssza Buonconventóban, azonfelül pedig Cecco di messer Angiulieri pénzét is s egy szál ingben utána szalad s azt kiabálja, hogy amaz kirabolta őt, mire Angiulierit a parasztok elfogják s akkor Fortarrigo magára ölti amannak ruháit, felszáll annak lovára s elvágtat, őt magát pedig egy szál ingben ott hagyja.

Ötödik novella
Calandrino beleszeret egy leányba; Brunótól talizmánt kap, mellyel is midőn a leányt megérinti, az vele megy; de Calandrinót rajtacsípi a felesége és istenigazában lepocskondiázza.

Hatodik novella
Két ifjú éjjeli szállást vesz egy atyafinál; közülük egyik a fogadósnak leányához fekszik, a fogadósnak a felesége pedig tévedésből a másik ifjúval hál. Az, ki a leánynál volt, később az apja mellé fekszik és mindent elmond neki, abban a hiszemben, hogy a cimborájával beszél. Hangos pörlekedésükre az asszony észbekap, átmegy leányának ágyába s talpraesett mondással elsimítja a zűrzavart.

Hetedik novella
Talano di Molese azt álmodja, hogy egy farkas szétmarcangolja feleségének nyakát és arcát: óvatosságra inti az asszonyt, de az nem hallgat rá s ekképpen a dolog valóban megesik.

Nyolcadik novella
Biondello becsapja Ciaccót egy ebéddel, miért is Ciacco nagy ravaszul bosszút áll s úgy intézi, hogy Biondellót irgalmatlanul elagyabugyálják.

Kilencedik novella
Két ifjú tanácsot kér Salamontól; az egyik abban, hogy miképpen nyerjen szerelmet, a másik, hogy miképpen fenyítse meg akaratos feleségét. Az előbbinek feleli, hogy szeressen, a másodiknak pedig, hogy menjen a Libahídhoz.

Tizedik novella
Don Gianni varázslatot végez Pietro koma kívánságára, hogy ennek feleségét kancává változtassa; és mikor arra kerül a sor, hogy a farkat is rá varázsolja, Pietro koma beleszól, hogy neki nem kell a farok s ezzel elrontja az egész varázslatot.


TIZEDIK NAP
Végződik a Dekameron kilencedik napja; kezdődik a tizedik, melyen Pamfilo uralkodása alatt oly emberekről folyik a szó, kik nagylelkűen vagy nemesen cselekedtek valamit a szerelemben vagy más egyéb dologban.

Első novella
Valamely lovag a spanyol király szolgálatában áll; de úgy érzi, hogy nem nyer tőle méltó jutalmat, miért is a király biztos próbával megbizonyítja neki, hogy nem ő a hibás benne, hanem a lovagnak balszerencséje; annakutána pedig dúsan megajándékozza.

Második novella
Ghino di Tacco elfogja Clugny apáturát és meggyógyítja gyomrának nyavalyáját, annakutána pedig szabadon bocsátja. Ez pedig visszatérvén a római udvarba, Ghinót megbékélteti Bonifác pápával, ki őt ispotályos lovaggá teszi.

Harmadik novella
Mitridanes irígykedik Náthánra annak nemeslelkűsége miatt; elindul, hogy meggyilkolja, bár nem ismeri; rábukkan s akkor az tájékoztatja a dolognak módja felől, mire az ifjú a megegyezés szerint találkozik vele az erdőben s mikor ráismer, elszégyelli magát s barátságot köt vele.

Negyedik novella
Messer Gentile de' Carisendi Modenából jövet kiveszi sírjából a hölgyet, kit szeretett s kit halott gyanánt eltemettek; ki is magához tér és fiat szül, messer Gentile pedig őt is, fiacskáját is visszaadja a férjének, Niccoluccio Caccianimicónak.

Ötödik novella
Madonna Dianora januárban májusi gyönyörű kertet kér messer Ansaldótól. Messer Ansaldo elkötelezi magát valamely varázslónak s megadja a kertet a hölgynek, kinek ura engedelmet ad, hogy messer Ansaldónak kedvét töltse; ez a férj nagylelkűségének hallatára feloldozza a hölgyet ígérete alól, a varázsló pedig feloldozza messer Ansaldót és semmit nem fogad el tőle.

Hatodik novella
A győzedelmes öreg Carlo király beleszeret valamely ifjú hajadonba, de elröstelli magát bolondos gondolatja miatt s a leányt és annak testvérét nagy tisztességgel férjhez adja.

Hetedik novella
Pietro király értesülvén, mely forró szerelemmel viseltetik irányában a betegségben sínylődő Lisa, megvigasztalja őt; annakutána pedig férjhez adja valamely nemes ifjúhoz, homlokon csókolja s magát lovagjául örökre elkötelezi.

Nyolcadik novella
Sofronia azt hiszi, hogy Gisippus felesége, holott Titus Quinctius Fulvus felesége és ezzel Rómába megyen, hová Gisippus szegény sorban ugyancsak megérkezik és abban a hiszemben, hogy Titus megveti őt, azt mondja, hogy embert ölt, hogy meghalhasson. Titus megismeri s hogy megmentse, magát vallja gyilkosnak; ennek hallatára azonban az igazi gyilkos felfedi magát; miért is Octavianus mind valamennyiüket felmenti, Titus pedig húgát Gisippusnak adja feleségül s megosztja vele minden javait.

Kilencedik novella
Saladint, ki kereskedő képében jár, megvendégeli messer Torello; megindul a kereszteshadjárat; messer Torello időt szab feleségének, midőn újból férjhez mehet; fogságba esik; a szultán hírét hallja, mint ügyes sólyomidomítónak; felismeri, magát is felfedi és Torellót nagy tisztességgel vendégeli; messer Torello nyavalyába esik és varázslat segedelmével egy éjszaka alatt Páviába jut; minekutána pedig a lakodalmon, melyet felesége új menyegzőjén tartanak, felismerik, feleségével együtt megtér házába.

Tizedik novella
Saluzzo őrgrófja, kit belső emberei kéréseikkel zaklatnak, hogy megházasodjék, hogy mégis maga feje szerint válasszon feleséget, elveszi egyik parasztnak a leányát, kitől két gyermeke születik; ezeket állítólag megöleti. Annakutána ürügyül veti, hogy megbánta házasságát és azzal a szösszel, hogy mást vesz feleségül, hazahozatja tulajdon leányát, mintha az volna új felesége, maga feleségét pedig egy szál ingben kiűzi házából; de látván, hogy az asszony mindent békességgel tűr, meggyarapodik iránta való szerelme, visszahívja házába, megmutatja neki nagy gyermekeit s őrgrófné gyanánt tiszteli és tiszteletet szerez neki.

Végezetül szól az íródeák

A fordító megjegyzése

---

Utószó

Boccaccio Dekameronja az örökké aktuális könyvek közé tartozik: elmúlhatatlan értéke az irodalomnak. Ez az egy szempont eléggé igazolja, miért kívánja minden újabb nemzedék újabb, frissebb fordításban olvasni. A Dekameronnak már több magyar fordítása van; ez az új, teljes fordítás azért talán mégsem lesz fölösleges. A fordító, hogy az új fordítás jogosságát és szükségességét igazolja, olyan kísérletre szánta magát, amelyre elődei nem gondoltak: régies árnyalatú magyar nyelven adja a legrégibb olasz próza mesterének elbeszéléseit, abban a meggyőződésben, hogy ez a szelíden archaizáló stílus teljesebben és hívebben érezteti Boccaccio művének eredeti zamatát s egyik legfőbb irodalmi értékét. A forma áhítatos tisztelete vezette abban az eljárásában is, hogy megtartotta Boccaccio hosszú, gyakran sallangosnak és mesterkéltnek tűnő mondatszerkezeteit, hadd érezze a magyar olvasó is a nagy mesternek úttörő küzködését a még szűz forma roppant kincseivel és lehetőségeivel. A fordító igyekezett mindkét dologban mértéket tartani s úgy érzi, hogy kísérlete nem ment a könnyen-érthetőség s a folyamatosság rovására. Reméli, hogy céhbeli társai s az olvasók meg fogják érezni, hogy a komolyan meggondolt munka révén, amelynek felelősségét a fordító szívesen viseli, az eddigieknél igazibb Boccacciót kaptak a kezükbe.

A fordítás a "Bibliotheca Romanica"-ban megjelent szövegkiadás és az "I Classici Edizione Florentia" c. sorozat 1923-ben megjelent Dekameron-szövege alapján készült.

---