---

Tartalom

Zsigmond király Kevi városnak vásárjogot ad. Buda, 1405. ápril 25.
A titeli káptalan, Zsigmond királynak Budán, 1412. aug. 18-án kelt rendelete értelmében, Kevi város polgárait Bálványos és Skronovetz birtokába bevezeti. 1412. sept. 18.
Zsigmond király Kevi város polgárait: az adó, harminczadok, kamarai illetéktől felmenti; Bálványos és Zkronova birtokában megerősiti; minden idegen bíró joghatósága alól kiveszi; szabad halászatot és hetivásárt enged; és plébános-választási joggal felruházza. Karan-Sebes, 1428. nov. 29.
Zsigmond császár László vajdának megtiltja, hogy Kevi város polgáraitól, különösen "Seel" nevü birtokán adót szedjen. Pozsony, 1429. oct. 28.
Zsigmond császár Kevi város polgárait a királyi és királynői harminczad fizetésétől felmenti. Brűn, 1435. jul. 4.
Zsigmond császár, Kevi városban idegen kereskedőknek, az áruk részletenkinti eladását megtiltja. Brűn, 1435. júl. 4.
Zsigmond császár Kevi város polgárait a harminczad fizetésétől felmentettnek nyilvánitja. Székesfehérvár, 1436. jan. 12.
Zsigmond császár szigoruan megtiltja Radus, Hatyás és Seél birtokokon levő adószedőknek, hogy Kevi város polgáraitól adót követeljenek. Brűn, 1435. júl. 5.
Albert király megerősiti Kevi város azon kiváltságát, mely szerint minden adó és idegen birák joghatósága alól ki vannak véve. Buda, 1438. febr. 24.
I. Ulászló király a törökök elől menekülő Kevi város polgárai fölötti biráskodást magának tartja fenn. Buda, 1440. aug. 20.
I. Ulászló király engedélyt ád, hogy a régi Kevi, törökök által kiüzött lakói, Csepel szigetén, szent Ábrahám egyháza körül letelepedhessenek. Buda, 1440. oct. 10.
I. Ulászló király Kevi városnak révjogot ad. Buda, 1440. oct. 10.
V. László király megerősiti Kevi város lakóinak Zsigmond király által adott kiváltságait. Bécs, 1453. jún. 2.
V. László király Kevi város lakóinak régi jogát, mely szerint a harminczad fizetéstől mentek - megerősiti. Bécs, 1453. jún. 4.
V. László király meghagyja György rácz despotának és Albánia urának, hogy harminczadosainak tiltsa meg, miszerint Kevi város polgáraitól harminczadot követeljenek. Bécs, 1453. jún. 4.
V. László király Kevi város polgárait minden adótól és az idegen birák joghatósága alól felmenti. Bécs, 1453. jún. 4.
V. László király, Kevi város polgárainak - kik Csepel szigetén, Kis-Keviben, máskép Szent-Ábrahám-Telekén telepedtek meg - a régi Keviben birt kiváltságait megerősiti, és Gara László nádor és Csepel-sziget főispánjának s a többi fő- és alispánoknak meghagyja, hogy e kiváltságokat tiszteletben tartsák. Bécs, 1455. jul. 1.
V. László király Kevi város polgárainak régi kiváltságát, mely szerint minden rendkivüli taxa fizetéstől mentek - megerősiti. Bécs, 1455. júl. 1.
I. Mátyás király, Kevi város polgárainak V. László király által adott, fentebb XVII. sz. alatt, 32-34. lapon közölt kiváltságokat megerősiti. Buda, 1458. márcz. 16.
I. Mátyás király Kevi város polgárainak régi kiváltságait, mely szerint az adó és harminczad fizetésétől mentek és minden idegen biró joghatósága alól ki vannak véve, megerősiti. 1458.
I. Mátyás király, Kevi város polgárainak régi kiváltságait megerősiti és faizási joggal ruházza fel őket. 1464. máj. 8.
I. Mátyás király, egy régebbi keletű adomány levelét - melyben Kevi város polgárainak Kis-Kevi közelében levő darab földet adományoz, megerősiti. Buda, 1464. júl. 17.
I. Mátyás király előtt, Kevi város polgárai és Ujjfalusy Imre közötti határvillongásról szóló okmány. Buda, 1465. aug. 29.
I. Mátyás király szigoruan megtiltja, hogy Kevi város polgárai felett idegen biró itéljen. Buda, 1473. febr. 13.
I. Mátyás király Kevi város polgárait régi jogaikban megerősiti, s minden ellenkező intézkedést érvénytelennek nyilvánit. Buda, 1473. márcz. 3.
János, esztergomi érsek, megtiltja tisztjeinek, hogy Kevi város polgáraitól, az érseki birtokon, adót vagy vámot szedjenek. Buda, 1475. máj. 18.
Beatrix királyné, Kevi város polgárainak régi jogait és kiváltságait megerősiti és nekik faizási jogot ad. Buda, 1481. febr. 21.
I. Mátyás király, Kevi város polgárait minden adótól és az idegen birák joghatósága alól felmenti. Buda, 1489. jún. 2.
I. Mátyás király, Kevi város polgárainak régi kiváltságairól - miután az ezekről szóló okmányok a Kevi városát elpusztitott tűzvészben elégtek - uj okmányt állit ki, melyben őket régi jogaikban és kiváltságaikban ujra megerősiti. Buda, 1489. aug. 15.
II. Ulászló király, Kevi város polgárait a nekik I. Mátyás király által (Lásd a XXIX. számu okmányt) adott jogaikban és kiváltságaikban megerősiti. Buda, 1490. oct. 16.
II. Ulászló király, megtiltja Pakosi Albert és Földvári Zivkor Jánosnak, hogy Kevi város polgáraitól adót vagy vámot követeljenek. Buda, 1492. júl. 13.
II. Ulászló király, Kevi város polgárainak I. Mátyás király által (Lásd a XXV. számu okmányt) adott kiváltság levelet megerősiti. Buda, 1498. márcz. 30.
II. Ulászló király, Kevi város polgárainak, fentebb XI., XXI. és XXII. számok alatt közölt adomány leveleit megerősiti. Buda, 1501. febr. 2.
Anna királyné, Kevi város polgárait, a Kevi határában levő halastó birtokában - mint jogos tulajdonukban - megerősiti. Buda, 1503. aug. 18.
II. Ulászló király felelősségre vonja a földvári révészeket azon vakmerőségükért, hogy Kevi város polgáraitól erőszakkal vámot követeltek. Buda, 1511.
II. Lajos király, Kevi város polgárait - régi kiváltságaik alapján - minden adó és vám fizetésétől felmenti. 1524. máj. 18.
Szapolyai János király, Kevi város polgárainak II. Ulászló király által (Lásd fentebb XXXII. szám alatt, 58-59. lapon) és I. Mátyás király által (Lásd fentebb XXV. szám alatt, 47-48. lapon) adott kiváltságos leveleket részéről ujra megerősiti. 1536. oct. 5.
Szapolyai János király, Kevi város polgárainak II. Ulászló (Lásd fentebb XXX. szám. alatt, 55-57. lapon) és I. Mátyás (Lásd fentebb XXIX. szám alatt, 53-55. lapon) királyok által adott kiváltságos leveleit - részéről is megerősiti. Várad, 1536. szept. 11.
A győri káptalan átirja, Zsigmond király által Kevi város polgárai részére kiadott kiváltságos levelet. (Lásd fentebb, III. szám alatti, 4-9. lapon.) 1626. jún. 16.
A győri káptalan átirja a titeli káptalan által Kevi város polgárai részére kiadott (Lásd fentebb II. szám alatt, 2-4. lapon) okmányt. 1626. jún. 18.
III. Ferdinand király, Kevi város polgárainak, Zsigmond és II. Lajos királyoktól nyert kiváltság leveleit megerősiti. Pozsony, 1646. okt. 29.
Pest stb. megyék Fülek várában egybegyűlt karai és rendei átirják Kevi város polgárainak III. Ferdinand király által adott kiváltság levelét. Fülek, 1647. nov. 7.
Kevi város polgárai a pozsonyi káptalan előtt protestálnak a peregi lakosok jogtalan bitorlásai ellen. Pozsony, 1676. márcz. 17.
T. győri káptalan t. Nótáriussa levele, melyből világos, hogy 1628-ban az Eszterházy Familia statutioja ellen Rácz-Kevi városa contradicált. Győr, 1793. jún. 23.
Skaricza Máté versezete Keviről. 1581.
Rácz-Keve második Megszállása után lévő jó gondviselő Biráknak dicséretre méltó forgolódásuk
A tisztviselők eskü-formája
Mária Krisztina főherczegnő a rácz-kevei urodalomba beigtattatik (1780)
A ráczkevei becsületes ifju molnár czéh oklevele. 1729.
Ráczkevei szür-szabó czéhnek oklevele. 1817.
Ráczkevei molnár czéhnek oklevele. 1817.
Ráczkevei takács czéhnek oklevele. 1817.
Ráczkevei csizmadia czéhnek oklevele. 1817.
Buda város csizmadia czéhe, az iffju czéh articulusait, a ráczkevei iffju csizmadia czéh részére másolatban kiadja. 1721.
Ráczkeve város róm. kath. lakosainak névsora 1769-ben
Nemes Horváth Mihály bucsuztatója (1800 körül)
Versezet, mely el mondatott a ráczkevei görög nem egyesült templom tornya keresztjének feltétele alkalmával 1795-ben

---

Előszó

A föld, melyen bölcsőnk ringott, hol ifjuságunk ártatlan örömeinek tanyája létezik, az édes emlékek soha nem lazuló kötelékével bilincseli le szivünket. Ismerni kedves szülőföldünk multját, az ott lezajlott eseményeket ki nem vágyódnék?

E vágy ösztökélt engem is arra, hogy Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyék területén, Ráczkeve (máskép Csepel) szigetén fekvő Ráczkeve város multjáról, a történelem mezején egyet-mást összeböngésszek.

...

Szerény véleményem szerint tehát Árpádnak fényes fejedelmi udvara a mai Ráczkeve mellett volt. Ez volt ama hely, hol övéit, mig ő a harczok mezején dicsőséget aratott, biztonságba helyezte; itt volt rokonának Kadosának családja is, kit a koszorús költő így beszéltet:

"Van pedig egy hölgyem, deli tiszta tekintetű Jóla,
S anyja körül játszó kis gyermekem, ékes Alamber,
Kik Csepel árnyai közt a zúgó nagy Duna partján
Várnak emelt karral, s szomorú dalt zengnek utánnam".

Igen a mai Ráczkeve volt ama hely, hol párduczos Árpád és nemzetünk nagyjai, állandó tűzhelyeiket építék, a családi szentély, az édes otthon itt állott. Ide szállott a nagy honalkotónak sóhaja a véres csatatérről, azok üdvéért emelve fel nemes lelkét, szivét a magyarok Istenéhez, kik itt várták édes vágygyal hazatértét. A ligetek árnyaiban itt töltötte életének legboldogabb perczeit, itt mutatott be ősi szokás szerint ősei Istenének hála áldozatot. Ez a hely, melyet kimondhatatlanul meg szeretett, volt a központ, a honnan a honfoglalás nagy munkája folytatást és befejezést nyert; innen indultak a gyakori követségek, s ide érkeztek az idegen követek, s itt tartattak a nemzetnek tanácskozásai.

S a magyar nemzet történetében örök fénynyel fog ragyogni e hely, a melyen az édes haza területén az Árpád-ház első sarja Zsolt fejedelem született, mert "itt nemzé Árpád vezér Zsolt nevű fiát, s lőn nagy öröm a magyarok között" s itt tartatott az uralkodó Árpád-házban az első menynyegző, "Árpád vezér Mén-Marót leányát Zsolt nejévé fogadá, s mint ily nagy vezér mátkáját illeti, eléje menvén, tisztességesen fogadá s a vezért lakhoz vivé, és menynyegzőt ülve, nagy lakomát tartának".

S ámbár később megszünt fejedelmi lakhely, de soha sem szünt meg a fejedelmek és királyok kedves helye lenni, hol az országlás fáradalmait víg lakozások közben szivesen felejtették; miért is polgáraival jóakaratuknak számos jeleit éreztették.

Ezen Ráczkeve város irányában tanusított királyi kegyelmeket sorolom fel most előzőleg e művemben közzétett 43 királyi oklevélben az 1-81-ik lapig, melyekről megjegyzendőnek tartom, hogy az I-XVI-ig (kivéve a X-XII-iket) terjedő oklevelekben foglalt kiváltságok ugyan a régi Keve, a mai Kubinra vonatkoznak; de miután az 1440-ben a régi Kévéből a törökök elől a mai Ráczkevére menekülő szerbek eme kiváltság-leveleiket magukkal hozták, és Ráczkeve polgárai ugyanazon jogokban és kiváltságokban megerősíttettek; ennélfogva azokat is szükségesnek tartottam közölni. (Ráczkeve város levéltárában levő eredeti okmányok után.)

A 83-93. lapon van Skaricza Máté versezete. (Ráczkevei levéltárból.)

A 94-185. lapon Ráczkeve város főbiráinak névsora 1605-1836-ig és érdekes közlemények a város beléletéből. (Ráczkevei levéltárból.)

1836-1888-ig a város élén állottak a következő főbirák:

1836-1839. Gáspár István rom. kath.
1839-1842. Károly János rom. kath.
1842-1845. Nagy János és Bereczki Péter református.
1845-1848. Gózony István rom. kath.
1848-1858. Dimon István gör. keleti.
1858-1861. Szakál István és Bakos János református.
1861-1864. Gáspár János rom. kath.
1864-1867. Nagy Sándor református.
1867-1870. Gózony István rom kath.
1870-1873. Id. Fejes Károly református.
1873-1876. Száz Márton rom. kath.
1876-1879. Id. Fejes Károly református.
1879-1882. Mészáros György rom. kath.
1882-1885. Nagy Bálint református.
1885-1888. Taligás Mihály rom. kath.

Ezután a 186-194. lapon van a városi tisztviselők esküformája.

A 195-210. lapon Mária Krisztina főherczegnő beigtatási oklevele. (Ráczkevei cs. k. urod. levéltárból.)

A 211-258. lapon a ráczkevei "ifju molnár" "szürszabó" "molnár" "takács" "csizmadia" és az "ifju csizmadia" czéhek levelei. (Az illető társulatok előljáróitól.)

A 259-267. lapon Ráczkeve város r. k. lakosainak névsora 1769-ből, (sz.-fehérvári püsp. levéltárból), és végül 268-272. lapon egy bucsuztató, - és egy alkalmi versezet a szerb torony keresztjének feltétele alkalmával.

Mellékelve van:

1) Csepel sziget térképe 1726-ból.
2) Ráczkeve látképe a 19-ik század elején.
3) A ráczkevei: csizmadia, molnár, takács, szabó, szijártó, szücs, és az egyesült szijártó, lakatos és asztalos czéhek pecsétjei.

Nem mulaszthatom el, hogy mélyen érzett hálámat ki ne fejezzem kegyelmes Püspökömnek, Róth Ignácz kir. tanácsos, cs. és kir. uradalmi főtiszt, Ludaics Miksa kir. járásbiró, Taligás Mihály ráczkevei főbíró uraknak, és a czéhek tisztelt előljáróinak, kik oly kegyesek voltak, ez okiratok beszerzéséhez a legnagyobb szívességgel segédkezet nyújtani.

Érzem és tudom, hogy csekélység az, mit e mű magában foglal, nem is akar az egyéb lenni, mint bizonyíték arra nézve, hogy ha a jó Isten életemnek kedvez, Kegyelmes Uram és Püspököm iránti mély tiszteletem, ragaszkodásom és szeretetteljes fiui hódolatom zálogául, - kinek arczképe e munkámat díszesíti, s ki 1814. évi augustus hó 1-én Ráczkeve városában született, - e város történetét - ezen most kiadott és egyéb összegyűjtött adataim nyomán - a jó Isten segítségével meg fogom irni.

---