Tartalom

Előszó

A magyar iparegyesület, ezen, "népszerű könyvtár" megindításával munkatervének ismét egyik új szakát kezdvén meg, az igazgató választmány élni kivánt ez alkalommal, hogy az egyesületet, mellynek ekkorig az isteni gondviselés minden vállalatát szembetünőleg megáldotta, azon új közönséggel, mellyel e 'népszerű könyvtár' által találkozni vél, főbb vonásaiban megismertesse. Mert egyesületeknek a köz részvétben rejlik élet-erejök: s talán hogy akadand e füzetkének olvasói közül, a ki ösztönt érzend magában, tagjává lenni az egyesületnek, melly alig egy pár éve létezik bár, még is nemes örömmel tekinthet viszsza műveire, miket parányi pénz-erővel eszközlött, nemes örömmel tekinthet viszsza művei sikerére, s munkálatinak fejlődésére; adván azokban biztos zálog-jelt a közönségnek, hogy mennyi jót, mennyi üdvöst eszközölhetne, ha a közönség által nagyobb erővel gyámolítatnék.

...

"Az iparegyesület czélja" így szól a tek. kerületi választmány "az iparegyesület czélja hasznos ismereteket terjeszteni a nép minden osztályaiban, különösen pedig a műiparos néposztályt ismeretekben részesíteni. E czélt az egyesület a hasznos ismeretek egész köréből szerkezendő munkák, s folyóíratok; a természettani, s mathematikai tudományokból mind a központon, mind fiók egyesületek eszközléséből a vidékeken is tartandó felolvasások, mester-inasok számára felállitandó rendes iskolák, a műipar egész mezejéről öszsze-szerzendő szerszám és minta-gyüjtemény, az iparűzletet érdeklő irományok teljes könyvtárát birandó olvasóterem, iparmükiállitások, ezek alkalmával, s egyesek kivánatára mindenkor gyakorlandó műbírálatok, és dijazások, jutalomkérdések kitűzése, a külföldön feltünő ujabb találmányok, javítások, rajzok, minták és mutatványok lehetőleg gyors megismertetése, egyes iparűzőknek adandó kölcsön és segély-pénzek, végre hazánk ipar-állapotját tárgyazó, s részint az iparműkiállitás, részint a felállítandó iparutasító intézet segedelmével, úgy nem különben utaztatásokkal, és ipar-schematismus szerkesztésével szerzendő statistikai adatok gyüjtése által szándékozik elérni."

...

Az értelmi kifejlődés minden haladás mulhatlan feltétele. A világtörténet tandus lapjai fenhangon hirdetik azon fontos tényt, hogy nemzetek csak akkor emelkedhetnek ki a semmit-nem-jelentőség homályából, s csak akkor juthatnak el a szerencsés lét és nemzeti boldogság szembeszökő fokára, ha az ismeret élet-adó sugárai köztök lehetőleg megtörék az előitéletek lélekbilincselő hatalmát, eloszlaták a tudatlanság sötétségét, munkásságra gerjeszték a lelkeket, felébreszték a szunnyadozó talentomokat, s így az állati szükségeken túlemelkedve, szellemi erőnek hódolnak társasági viszonyaik- s intézkedéseikben.

S e világ-történeti tan rendíthetlensége olly köz-elismerésre jutott minden mivelt nemzeteknél, hogy a haladás e dicső korszakában, nincs polgár, kitől a kor, helyzetének megfelelő ismereteket ne követelne, s nincs egy ága is a polgári életnek, mellyen tudományos ismeretek nélkűl hasznosan s eredményesen működni lehessen. - Az emberi eszmék bámulatos felfedezései a tudományok roppant mezején mulhatlanúl szükségessé teszik minden miveltséget igénylő, minden hasznos polgárrá lenni kivánó egyedre nézve, hogy magának alapos ismereteket szerezzen. - S ez különösen a gyakorlati élet szükségeire nézve kitünő fontosságú. - Mert itt egymást érik a sok nagyszerü s nagy hatású javítások, találmányok és felfedezések. Egy pár év a legnevezetesebb találmányt is a munkás elmék szakadatlan működései által új tökéletesb alakba öltözteti, s ki alap isméretekkel nem bir, az ezen kifejléseket követni, értelmileg felfogni, s ön czéljait hasznosan alkalmazni nem képes. Ki ennélfogva a mindennapiság homályából kiemelkedni s pályáján haladni kiván, annak az előzményeket ismerni, s tudományos szempontból kell megítélni tudni, hogy a mindenütt fáradhatlanúl működő elmék által meg ne előztessék.

Az ismeretek mulhatlan szükséges voltát hát csak az tagadhatja, kiben az emberi nem rendeltetésének érzelme, csirájában kialudt, vagy kinek nem vala módja a keblében szunnyadó szellemi szikrákat felkölteni, s czélirányos táplálat által lángra gyulasztani. S ime a szükség ezen érzete, az ismeretek iránti vágy felébresztése és táplálása, általában véve pedig hasznos ismeretek terjesztése, azon szent és magasztos czél, melly végett a magyar iparegyesűlet más egyebek mellett egy népszerű könyvtár létesitését is munka-körébe foglalá. - Ezen könyvtár szakadatlan folyamban mindennemű hasznos ismereteket közlend az olvasóval, különösen pedig ollyakat, mellyek a gyakorlati élet szükségeibe vágnak, s mellyek biztos alapul szolgálhatnak mindenkinek ismereteit növelni, s gyarapítani.

Minden évben több feladat tűzetik ki az ismeretek külön nemű ágaiból, mellyeknek megfejtése könnyen érthető nyelven, de a tudomány jelen állás-pontjának megfelelőleg, közöltetik apró fűzetecskékben.

Az iparegyesűlet igazgató választmánya ezen hasznos könyvtárt méltólag vélte a jelen füzetke által nyitni meg, melly az élet-bölcseség fővonásait érdekes, és a gyakorlati élet minden ágaiban egyiránt használható alakban nyújtja. - Adja az ég, hogy az minden jámbor olvasóra nézve jótékony hatású legyen.