Boczonádi Szabó Imre
A méhek élete
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
I. Kasok
Kas nagysága
Kas alakja
Melegtartósság
Építkezés
A fészek kialakulása
A vagyon elhelyezése
A kas tartóssága
Keresztfák a kasban
II. Gyámolos kasok
Szűzlépesméz termelése a gyámolban
Elöregedett építmény a kasban
III. Kaptárak
A kaptár nagysága
A kaptár alakja
A keltésrothadás
Telelés a Grand-féle orsz. e. kaptárban
A Boczonádi kaptár megalkotása
A kaptárnak keretekkel való berendezése
Szűzlépesméz termelése a kaptárban
Tartaléklépek szaporítása
A lépépíttetés
A rajoztatás
A mézeltetés
Mézelő családok megrajzása
Fejlődő méhcsaládok kereteinek rendezése
A megtűrhető hereépítmény
A fekvő-kaptár
A fekvő-kaptár nagysága
Áttelepítés
A kezelés
Tavaszi első vizsgálat
A fenéktisztítás
Hézag a keretek alatt
A fejlődés
A fejlődés iránya
Kaptárbontás
Keretbak
Egyesítés
Műrajkészítés
Kijárónyílás szabályozása
Mézelvétel
A méhes mellőzése
Vándorlás
Az állvány mellőzése
Szellőztető- és etetőkészűlék
Téli takaró
Fekvő-kaptár 30 keretre
Fekvő-kaptár 20 keretre - pótfiókkal
A rekesztő ablakok alkalmazása
Kaptárszolga
IV. A méhlakások elhelyezése
A lépépítmény leszakadása
A kasba, vagy kaptárba fogott raj elhelyezése
Széljárta helyek
Sűrű, zárt sorú felállítás
Etetés, rablás
Az etetés módjai
V. A kijárónyílás
A kijárónyílás alakja
A kijárónyílás nagysága
A munka idején
A téli nyugalom idején
A szalmakas kijárónyílása
A deszkakas és a gyámol kijárónyílása
A szabályozó
A kijárónyílás elhelyezése
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése az alsó nyílású méhlakásban
Önvédelem
A levegőcsere az alsó nyílású méhlakásban
A fészek kialakulása és a méz elhelyezése a felső nyílású méhlakásban
A levegőcsere a felső nyílású méhlakásban
VI. Általános alapismeretek
A méhek téli nyugalma
A hő ingadozása
A Napfény
A szükséges meleg
A megélhetéshez
A külső munkáknál
A belső munkáknál
Az élet fentartására alkalmas levegő
A levegő megújulása és a vízpára a téli időszakban
Nem túl nagy-e a Boczonádi-kaptár?
Helyváltoztatás
Mely méhcsalád alkalmas a szállításra?
Téli fogyasztás
A mérleges kaptár
A kasok kirakása
A tavaszi első tisztulás
A lehalt méhcsalád
A népesedés kezdete
A tavaszi felsegítés, egyenlősítés
Egyesítés
A fiasítás bezápulása
A tavaszi első tisztogatás
Méhcsaládok tavaszi vásárlása
A meleg vizű itató
Lisztetetés
A virágpor vagy méhkenyér
Műlépek beragasztása
A keretnek sodronynyal való behálózása
Viaszfőzés
Viaszolvasztás a kenyérsütő kemencében
Viaszolvasztás a Nap hevének felhasználásával
Álanyás családok rendbehozása
Műlépöntés
Előkészítés
Az öntőhelyiség
A viasz megolvasztása
Az öntés
A műlépek leszabása
A műlépsajtó tisztítása
Elválasztó anyag
Áthelyezhetik-e a petéket a méhek?
Dobolás
A természetes rajzás
A mesterséges rajoztatás
Anyanevelés
Haragos méhek lecsendesítése
Herelépek építésének korlátozása
Hogyan petézik az anya?
Az anya
A munkás méhek
A hímek
A méhek fejlődésének tartama
A méhek életkora
A méhek párosodása
A peték termékenyülése és az ivarkiválás
A szűznemző képesség
Az öröklés
A méhek repülésének sebessége és terjedelme
A viasz és termelése
A viasz felhasználása
A méhcsaládok népessége
Savanyodott méz
Érett méz
A pergetés
Kipergetett keretek
A méz
A nádcukor
A szőlőcukor
A méz fajsúlya
A méz színe
A jegecesedésre való hajlandóság
A méz, mint táplálék
Molyok kártételei
A méhek kiköltözése
Mézbor
A gyümölcsbor
A mézsör
Parasztkasok teleltetése vermekben
Önvédelem
Tetvek
VII. Időszaki munkák
Január
A méhcsalád téli nyugalma
A változó időben
A túlkorai szaporítás
A túlmeleg telelés
A kijárónyílás szűkítése
A friss levegő
A napsugártól és széltől való védelem
A méhek téli ellenségei
Február
A telelés második időszaka
A készlet fogyasztása
A népesedés
Az első tisztuló kirepülés
A lehalt méhcsalád
A méhek téli ellenségei
Március
A zárt helyen telelt méhek
A családok tavaszi átvizsgálása
Anyátlan, árva, álanyás, hasmenésben legyengült családok
Egyesítés
Egyesítésre szánt családok
Álanyás családok
Kasos családok
A családok fejlődése
A fiasítás táplálása
Éhező családok
Lisztetetés
Itatás
Tavaszi megfigyelések
Tartaléklépek
Április
Tavaszi átvizsgálás
Családok osztályozása
Etetés
Áttelepítés
Áttelepítés lefejlesztéssel
Áttelepítés gyámolból kaptárba
Tartaléklépek
Május
Májusi raj
Lerajzott család
Természetes rajzás
Raj biztosítása
Utórajok
Műrajok
Tartalékanyák nevelése
Rajállapotba helyezett család
Méhcsaládok szaporítása
Kasok mesterséges rajoztatása
Szálláskereső méhek
Vízszintes alap
Lejtős alapon nyugvó kaptár
Tartaléklépek
Junius
Az új anyákkal bíró családok átvizsgálása
Egyesítés
Anyásítás
Az öreg anyákkal bíró családok átvizsgálása
Anyacsere
Dühöngő méhcsalád
Az építő családok átvizsgálása
Tartaléklépek
Méz elszedése
A fészek összezsugorodása
Pergetés
Méz szűrése és eltartása
Napviaszolvasztó
Tartaléklépek
Július
Rablás
Kipergetett lépek, lépnyesedékek
Sűrű, zárt sorú felállítás
Rablás megszűntetése
Utórajok
Tartaléklépek
Napviaszolvasztó
Augusztus
Késői rajok felsegítése
Az építmény rendezése
Élelemhiány
Népességhiány
Öreg anyás családok átvizsgálása
Herék üldözése, pusztítása
Kasos családok gondozása
Kasos családok anyásítása
Anyátlan és álanyás kasos családok feloszlatása
Utolsó rendezés
Vándorlás
Vándorlásra alkalmas családok
A családok berendezése vándorlásra
Vándorlásra alkalmas lépépítmények
Szellőztetőkészülék a vándorlásnál
A kaptárak sorrendje az új állomáson
Nap heve, eső, szél
A fölösleges méz elszedése a visszaszállítás előtt
Kaptárak sorrendje otthon
Őszi pergetés
Szállítás ideje
Kaptárak a szekéren
Szállításhoz szükséges kellékek
Napviaszolvasztó
Tartaléklépek
Szeptember
Őszi mézelvétel
Télire való berendezkedés
A darazsak
Darázsfogók
Tartaléklépek
Október
A nyugalomra térő méhcsalád
A téli eleség
A téli eleség minősége
Levegőcsere
A kijárónyílás megszűkítése
Vadon élő méhcsalád
Kasos méhek lefojtása
Salétromos vászon
A méhek leszédítése
Tartaléklépek
November
A méhcsalád téli csomóba való tömörülése
Novemberben petéző anya
Az őszi anyanevelés
Hímfiasító anya
Idegen vérű méhek tiszta tenyésztése
A téli nyugalom
A méhek őszi vásárlása és szállítása
A telelő méhcsalád népességének pontos meghatározása
Tartaléklépek
December
A méhek téli nyugalma
A hideg telelés
A kijárónyílás téli nagysága
A méhek téli ellenségei
Bevezetés
"A méhészet a mezőgazdaságnak egyik jól jövedelmező mellék ága." Igy olvastam, így hallottam; mondhatni tehát, hogy ez az általános meggyőződés megnyilatkozása. Mivel azonban több út vezet Rómába és ezek az útak nagyon is különbözők: nem lehet reánk nézve közömbös, hogy melyiken kivánunk oda jutni.
Hazánk jeles méhészei felismerve a méhészkedés áldásos voltát s látva az irány nélkül való tévedezést, legfőbb feladatúl tűzték maguk elé annak egy határozott rendszerbe való foglalását. Megalkották a kaptárt és az egységes keretméretet, megteremtették a rendszert és az ezzel járó kezelési, tenyésztési szabályoknak egész seregét. De bár a legjobb szándék, a legönzetlenebb odaadó buzgalom vezérelte is őket, úttörő munkájuk nem lehetett teljesen célra vezető, mert kifeledték a számításból az ákác és tarlóvirág rendkívüli mézelőképességét, a szigorú telet és a nyári szárazságot.
Ezer és ezer méhésznek több évtizedes tapasztalása bizonyítja, hogy az ákác és tarlóvirágban rejlő kincset az orsz. e. kaptárral ki nem aknázhatjuk, ahhoz bizony nagy kaptár kell, az eddigi méretnek legalább is kétszerese. A hosszan tartó szigorú tél és a nyári szárazság ellen pedig csak úgy védekezhetünk sikeresen, ha a tavaszi főhordás után megejtett szüret alkalmával nagy mézkészletet hagyunk a méhcsaládnak; de ehhez is nagy kaptár kell, mert a kis kaptárban úgy sem hagyhatunk nagy mézkészletet, ha egyáltalában nem szüretelünk. Sőt azt a végnélküli sok haszontalan pepecselést sem hallgathatjuk el, amit az orsz. e. kaptár kezelésénél a betelelés, kitelelés, tavaszi átvizsgálás, fészeknagyobbítás, anyahajszolás, anyaelzárás, anyabölcsőlebontás és a herefiasítás lekúpolásának munkái követelnek.
...
Figyelmes szemlélője voltam eme lefolyt küzdelmeknek; sőt hogy nem tétlenül néztem a harcolók összecsapásait, azzal bizonyíthatom, hogy több éves tanulmány tárgyává tettem az ezen időszakban felmerült minden újabb eszmét, minden változtatást és mesterfogást; az orsz. e. kaptár mellett a Mayer-, a Neiszer- és a Liebner-rendszereket is tanulmányoztam. S tapasztalva mindezek hibáit: felvetettem az alábbi hét kérdést, a "Magyar Méh" 1894. évfolyam 131. lapján:
1. Erős családok rajzási hajlam nélkül.
2. Sok méz kevés munka árán.
3. A természetes rajzásnak megszűntetése kényszereszközök nélkül.
4. A Hanemann-féle rács, a választó-, rekesztő-deszka nélkülözhetése.
5. A jól petéző anyák legnagyobb mértékben való kihasználása a főhordás idején.
6. Olyan intézkedés, mely által a legerősebb, legnépesebb, anyátlan családok is csupán a meganyásodásra törekedjenek, hogy a számfölött való anyabölcsők keresése és lebontása fölöslegessé váljék.
7. Alkalmazhassuk egyenlő előnynyel mindenféle (álló, fekvő, gyámolos, lapozó stb.) keretes kaptárban.
Befejezésül pedig eme hét kérdés után ezeket írtam: "Ez tehát ma még nem egyéb, mint hét kérdésnek a láncolata, melyre ma én sem felelhetek; de lehetséges, hogy pár év mulva, ha Isten éltet, felelni fogok. Addig pedig legyen ez egy kis fejtörő azok számára, kik érdekkel figyelnek meg minden jelenséget a méhek háztartásában, akik szűntelenül fürkészik a "miként"-et és a " miért"-et, akik mérlegelnek minden okot és körülményt; mert kitalálni egyáltalában nem tartom lehetetlennek, sőt azt sem tartom szükségesnek, hogy azt épen én találjam ki. Mert "nem azé a madár, aki elszalasztja, hanem azé, aki megfogja."
Senkit sem vádolok, de az események kérlelhetetlenül beigazolták, hogy a méhészek nagy számú seregében senki sem találkozott, aki érdemesnek tartotta volna, hogy az elszalasztott hét madár után fusson. De olyan sem akadt, aki a küzdelmet és költséget megosztva, jobbját nyujtotta volna, vagy aki a csüggedés óráiban biztatott, bátorított volna. Ekként magamrahagyottan épen hét év kellett a hét madár összefogdosására. De hála a jó Istennek! Lépre került mind a hét. Mert talán mondanom is fölösleges, hogy ez a hét tétel az, mely rendszeremnek alapját képezi.
Soha inkább, mint ekkor tapasztaltam, hogy az idők folyását lehetetlen megállítani. Engem is vitt, sodrott magával ez az áradat és ámbár hullámverése el-elcsüggesztett egy-egy pillanatra, de kimeríteni nem tudott; hanem a velem született erős akarat megedzette tagjaimat s hét évi szakadatlan küzdelem után partra szállottam s amint szilárd talajt érzettem a lábain alatt, felsóhajtottam: Hála neked jóságos Istenem! Végre eljutottam kitűzött célomhoz s hiszem, hogy nem küzdöttem hiába.
Ugyanis hét évi kisérletezés után végre megtaláltam azt a kaptárt s azt a méhészeti rendszert, melyben a legkevesebb munkával a legtöbbet termelhetjük.
Első cikkem megjelenése óta eltelt 8, - a "Méhészet" megindítása és a " Boczonádi-rendszer ismertetése" első kiadása óta pedig eltelt 6 év; kaptáram és rendszerem tehát jobb és silányabb években, úgy az Alföldön s a Dunántúl, mint a Kárpátokban és Erdélyben nemcsak egyformán kiállotta a tűzpróbát, hanem ma már az egész országban folyamatban van a régibb méhészeti rendszerek mellőzése, vagy kiküszöbölése és a Boczonádi-kaptár és rendszer felkarolása. Sőt a teljes átalakulás eseteivel is lépten-nyomon találkozunk, mert míg a korábbi években túlnyomó részben apró rendelések képezték a szállítást, mutatva azt, hogy akkor csupán a kísérletezés volt a cél: Ma épen ellenkezőleg a nagyobb rendelések léptek előtérbe, jelezve azt, hogy a méhészek ma már a nagyobb befektetéseket sem tartják kockázatosnak.