---

Tartalom

BEVEZETÉS
1. A legelőről általában
2. A jó legelő fontossága és haszna
3. A legelők beosztása
  a) Keletkezésük szerint
  b) Használatuk tartamossága szerint
  c) A használat neme szerint
  d) Helyrajzi fekvésük szerint
4. A legelők kiterjedése, elosztása és jogi minősége

A) A LEGELŐ MEGJAVITÁSA
I. TAKARITÁS
1. Fák, cserjék és bokrok eltávolitása
2. Tuskó- és gyökérirtás
3. Gyomirtás
  a) Lelegeltetés által
  b) Levágás, kiszurás által
  c) Leégetés által
  d) Kigyomlálás által
  e) Kikapálás, kiásás által
  f) A talaj feltörése által
  g) Trágyázás által
  h) Meszezés, márgázás által
  j) Lecsapolás, elárasztás által
4. Kőszedés

II. TELKESITÉS
1. Gyepes hangyabolyok és vakondturások lecsapása és elteregetése
2. Zsombékos helyek feltörése
3. Fadőléses buczkák levágása
4. Kisebb talajsérülések elegyengetése
5. Vizenyős helyek lecsapolása és kiszáritása

III. TALAJVÉDELEM
1. Kopárfásitás és vizmosáskötés
  a) Kopárfásitás
  b) Vizmosáskötés
2. Faültetés

IV. TRÁGYÁZÁS ÉS TALAJJAVITÁS
1. Természetes trágyázás
  a) Trágyázás a fekvőhelyek megváltoztatása által (karámozás)
  b) Trágyázás juhokkal (kosarazás, esztenázás)
  c) Gyüjtött trágyával és trágyalével való trágyázás
  d) Keveréktrágya (komposzt)
  e) Zöldtrágyázás
2. Mesterséges trágyázás
  a) Nitrogéntrágyák
    α) Chilisalétrom
    β) Kénsavas ammoniak
  b) Foszfortrágyák
    α) Szuperfoszfát
    β) Thomas-salak
c) Kálitrágyák
    α) Kainit
    β) 40%-os kálisó
    γ) Kénsavas kálium
d) Mésztrágyák
e) Fahamu
f) A mesterséges trágyázás foganatositása
g) A műtrágyák hatása
3. Öntözés

V. TALAJMIVELÉS

VI. GYEPESITÉS
a) Természetes gyepesedés
b) Foltvetés
c) Kihasznált erdőtalaj begyepesitése
d) Gyepfelfrissités
e) Uj legelő létesitése
f) Magkeverékek összeállitása
g) Gyakorlati értékkel biró legelőnövények
h) Gyep létesitése szénamurvával

VII. CSORDAITATÓK BERENDEZÉSE
1. Természetes itatók
2. Mesterséges itatók
  a) Csordaitatók berendezése élőforrásnál
  b) Itatóberendezés patakból való vízkivétel által
  c) Csordaitatók berendezése kútásás által
  d) Vízgyüjtés tavacskába (tóka), aknába (cziszterna)

VIII. GONDOSKODÁS AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS SZÜKSÉGELLÁTÁSÁRÓL
  a) Védelmet nyujtó különféle alkotmányok és épületek
  b) Tartalékszéna gyüjtése

IX. EGYÉB MUNKÁLATOK ÉS INTÉZKEDÉSEK
1. Csordaátjárók létesitése
2. Utak és marhacsapások rendezése
3. A legelő külső és belső határainak állandósitása

B) A LEGELŐ GONDOZÁSA ÉS KARBANTARTÁSA

C) A LEGELTETÉS SZABÁLYOZÁSA
1. A legelő területi beosztása
2. A legeltetés sorrendjének megállapitása
3. A fel- és lehajtás idejének megjelölése
4. A legelő jószágbirása
5. A pásztortartás és őrzés szabályozása

---

Bevezetés

A legelő olyan gyepterület, amelynek fütermését friss állapotban sarjadzás közben, az állatokkal való lerágás - lelegeltetés - által használjuk ki. A kaszáló és rét fütermését ellenben csak virágzáskor kaszáljuk le, szénát készitünk belőle és megszáritott állapotban etetjük fel az állatokkal.

A legelő és rét azonban nemcsak a fütermés felhasználásának módjában különböznek egymástól, hanem főleg abban is, hogy a legelő növényzete jó részben más, mint a rété. A legelőn általában több a füféle, mint a réten, ellenben kevesebb a hereféle, mert ez utóbbiak a lerágást és tiprást a fehér herén kivül nem jól birják. A legelőn tulnyomók a dus levélzetü törpe, lágy, ugynevezett aljfüvek, mig a réten meg a szálastakarmány az uralkodó. A legelőn a füvek aránylag tovább élnek, mint a réten, ahol magba mennek és életerejük javarésze ebben kimerül. A legelőn ugyanis a növények életereje fokozódik, mert a lerágás miatt magba menni nem tudnak, fentartási ösztönüknél fogva azonban mindenképpen arra törekszenek. Ezen oknál fogva a legelőn levő növények jobban is sarjadzanak és jobban birják a lerágást és tiprást, mint a réti növények. Az állandó lerágás és a folytonos sarjadzás pedig azt eredményezik, hogy a legelő fütermése ugyanazon körülmények között nagyobb, mint a rété, gyepezete pedig mindenkor sürübb, tömöttebb és finomabb, mint a réti növényzeté, ugyszintén azok gyökérzete is. Ebből meg természetszerüleg az következik, hogy a legelő gyepezete a talajt ugy a kiszáradás, mint a külső sérülések ellen jobban megvédi, mint a kaszáló gyérebb és durvább növényzete. De persze ez csakis akkor van igy, ha a legelő a kellő ápolásban és gondozásban részesül; szóval ha mindig jó karban van. A silány, sovány legelő gyepezete bizony többnyire gyér, hamar kiszárad és ha emellett még kiméletlenül is használtatik, a temérdek állat tartós esőzések alkalmával ugy össze-vissza járja, tapossa a legelőt, hogy különösen a meredekebb oldalakon a gyepezet a talajjal együtt csakhamar tönkremegy.

De nemcsak a rét és a legelő gyepezete között van különbség, hanem a magassági elterjedés s illetve az éghajlat szerint felette változik magának a legelőnek a gyepezete is. Egészen más növényekből áll a száraz, homokos, szikes alföldi legelők gyepezete, mint az agyagos domvidéken levő legelőké és ez ismét nagyon különbözik a hegyvidéki és különösen a havasalji legelők gyepezetétől. Ez virágosabb, tarkább, de egyuttal tömöttebb és alacsonyabb, mint az alantabb fekvő vidékeken (A növények növése törpe és nyomott, a szár rövid, a levelek tehát sürübben állanak. Mindez azért van, hogy a növények a meleget kisugározó talajhoz közelebb legyenek és őket a hóréteg a fagyok ellen jobban megvédje. Sejtanyagjuk tömött, illetve fehérnye és zsirokban gazdag, minélfogva a fagyoknak jól ellentállanak. Tápértékük nagy, izük és zamatjuk kiváló. Mivel a havason a tenyészeti idő rövid és a magérés bizonytalan, a legtöbb havasi növény évelő. A talajmelegség és erős napfény következtében igen gyorsan kifejlődnek és virágzanak. Nagyszámu havasi növénynek örökzöld, vastag, husos levele van, vagy pedig a levelek szőrösek, főleg azért, hogy a köves száraz talajokon a kiszáradás ellen védekezzenek.)

Mindeme tulajdonságok pedig az éghajlat és a környezet következményei. A havasi éghajlat sokban különbözik az alvidék klimájától. A havasokon felfelé haladva, a derült napok száma mindinkább nagyobbodik, a növények tehát több világosságban és napfényben részesülnek, de azért a levegő nem igen melegszik fel, minélfogva a talaj viszonylag melegebb. A talajnedvesség a gyakori ködök és harmat következtében nagyobb, a légköri nedvesség pedig gyorsan változik. Mindezekhez a havasi növényeknek alkalmazkodniok kell.

---