George Las Seymour
Miskolc városi vízellátás termelő forrásainak elszennyezése
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS
Tartalom
1. BEVEZETÉS
2. ÖSSZEFOGLALÁS
3. KÖVETKEZTETÉSEK
4. JAVASLATOK
5. A FORRÁSVÉDELEM KUDARCA
5.1. Kárfelmérés
5.2. A szennyező események ok és okozati leírása
5.2.1. Miskolc vízellátásának a 2006. évi karsztárvízhez kapcsolt biológiai szennyezése
5.2.2. Miskolc város vízellátásába bekötött Anna források elszennyezése
5.2.3. Miskolc város vízellátásába bekötött Szinva-fő (Csöves) forrás elszennyezése
Ábra 1. A Szinva-fő (Csöves) forrásrendszer és kapcsolata az Oroszkúti víznyelő eltemetett forrásbarlangjával
5.2.4. A Szinva- Turista (Felső) forrás elszennyezése kezdetét vette
Ábra 2. Az Oroszkúti Lovastanya szerves és fekália szennyezésének útja a Szinva- Turista (Felső) forráshoz
6. A SZINVA-FŐ (CSÖVES) FORRÁS SZENNYEZÉSE KAPCSÁN KIBOCSÁJTOTT SZAKVÉLEMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE
6.1. Szlabóczky Pál szakvéleménye
Ábra 3. Szlabóczky szakvélemény Google keresésének eredménye
6.2. Szlabóczky Pál térképe
Ábra 4. Szlabóczky Oroszkút - Szinva- fő (Csöves) forrás hidrogeológiai térképe
Ábra 5. A felszíni és felszínközeli, sekély mélységű talajszintekben elfolyó felszíni vizek természetes hidrográfiája Szlabóczky szakvéleményében bemutatott hidrográfiája ellenében
6.3. A Vízművek szakértőinek vizsgálati eredményei
Ábra 6. A "számított potenciális karsztvízszint" összeegyeztethetetlen négy, nagy mélységbe terjedő, meredek dőlésű vízzáró réteggel, amelyek öt diszkrét karsztvízrendszerre osztják fel a Bükk- hegységi karsztot
6.4. Háttér adatok az E-coli értékek értelmezéséhez
7. A SZERZŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYE
Ábra 7. Horányiné E-coli adatai 2018 évben, a Szerző értelmezésében (piros jelekkel)
Ábra 8. A felső-anizuszi (Fehérkői) mészkőrétegben kialakult karsztvízszint felületének szintvonalai átlagos karsztvízszint magasság mellett (Szabó, L.G., et al, 1966.)
Ábra 9. Hidrológiai szelvény - a karsztvízszint helyzete a felső-anizuszi mészkőréteg Lillafüredtől Jávorkútig terjedő térségében (Szabó, L.G., et al, 1966.)
Ábra 10. A Felső- Szinva völgyön keresztül kialakult karsztvízrendszer
Ábra 11. Az István karsztvízrendszer Lillafüred térségében, a Jelen, Würm és Riss eróziós szintek, a Würm és Riss eltemetett forrásbarlangjai (G. L. Seymour, M.Sc., 2012)
Ábra 12. Az Oroszkúti Lovastanya fekáliás szennyezésének útjai a Szinva forrásokhoz
8. A Szerző véleménye a felelősséget illetően
9. IRODALOM
Olvasásra ajánlott irodalom
APPENDIX - 1. VÍZBÁZIS VÉDŐIDOM
APPENDIX - 2. OROSZKÚTI NYOMJELZÉS
APPENDIX - 3. FELSZÍNI, TOPOGRÁFIAI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK - TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS
1. Karszt-ankét - 1966 - A Felső-anizuszi mészkő forrásainak topográfiai vízgyűjtői
2. Az István és Anna karsztvízrendszerek azonosítása
3. A Nagy-Sebes forrás vízgyűjtője
4. A Kecskelyuk barlang állandó patakjának vízforrása
APPENDIX - 4. HORÁNYINÉ MINTAVÉTELEI ÉS A MINTÁK BAKTERIOLÓGIAI VIZSGÁLATAINAK EREDMÉNYEI 2015 - 2018 ÉVEKBEN AZ OROSZKÚTI VÖLGYBEN
3) Vízminőségi eredmények
4) Korábbi kutatások, vizsgálatok
Összefoglalás
A közegészség, vízellátás és környezetvédelem biztosítása céljából a választott törvényhozók és a kormány intézményeket létesítettek a természeti források, közöttük Miskolc ivóvizét szolgáltató karsztforrások védelme feladatával, megfelelő szabályozási és büntető hatalommal, valamint az intézmény fenntartásához és a megkívánt szakértelem alkalmazásához szükséges pénzügyi ellátmány biztosításával. Ezek az intézmények, bár a 2012. évben kibocsájtottak egy Smaragd GSH Kft. által összeállított, és különböző mértékű szennyeződésekre érzékeny kategóriákra felosztott védőidomot (APPENDIX-1), valamint a vízrendszer szennyezését elhárító, és a forrásvédelmet célzó, az adott kategóriában tiltott szennyező cselekmények listáit (MIVÍZ, Vízbázisvédelem, Dátumozatlan). Mindezek ellenére, nem voltak képesek megakadályozni Miskolc város lakossági vízellátásába vont jó minőségű, évente felújuló karsztvíz források súlyos, közegészségre káros szennyeződését, és a beállott károsodás megszüntetését. A sorozatos mulasztások következtében az elmúlt 16 évben:
- Ivóvízzel terjedt járványos megbetegedés tört ki Miskolc városban a 2006. évi karsztárvizet követően,
- A Hámori tó súlyos elalgásodása miatt jelentős közköltséggel feltárt és vízellátásba bekötött Anna-1 és Anna-2 források végzetes elszennyezése következtében ki kellett azokat kapcsolni a vízellátásból,
- A Középtől kezdődő Kelet Bükk- hegység Felső- Szinva völgyig terjedő szakaszának legnagyobb, a vízellátás második legnagyobb forrását, a szintén jelentős társadalmi költséggel vízellátásba kapcsolt Szinva- Fő (Csöves) forrást szintén ki kellett zárni a vízellátásból az Oroszkúti Lovastanyáról származó súlyos biológiai szennyezés miatt,
- Jelenleg a vízellátásba kapcsolt harmadik forrás, a Szinva- Turista (Felső) forrás, illetve annak vízkészletéből táplálkozó vízkivételi táró került végzetes biológiai elszennyezés folyamatába a Lovastanyáról érkező fekáliás bioszennyezés miatt. A vízellátásból kizárt források a rendelkezésre álló napi átlagos forráshozamokat egy lekerekített 15000 m3-rel, évi mintegy 6 millió köbméterrel csökkentették, a vízbázis számára némi kényelmet nyújtó 10000 m3/nap többletét 5000 m3/nap, vagy évi mintegy 1800 m3 víz hiánnyá változtatva azt.
Következtetések
A forrásvédelem sikertelensége és a vízellátás súlyos sérülései -
- a szakértelem és ellenőrzés,
- a feladathoz megkívánt elkötelezettség, valamint
- a szabályozó és büntető hatalom egyike, vagy mindegyike alkalmazásának elmulasztásából származnak.