---

Tartalom

Előszó

I. a Kutatás háttere
1. A kéziratról
2. Források

II. Család-, társadalom- és művelődéstörténet
1. A Bodroghy Papp család története
  A) Uraiújfalu, Sopron, Győr, Bakony
  B) Mezőberény
  C) Mezőberény után
2. Bodroghy Papp István kapcsolati hálója
  A) Meghatározó tanáregyéniségek, lelkészek
  B) A diáktársak
  C) A patronáltak
    a) Székács József
    b) Szakál Lajos és Sárosi Gyula
    c) Haan Lajos
  D) Lakóhelyi ismeretségek
3. A család vallásossága, műveltsége
  A) Az evangélikus felekezet fontossága
  B) Műveltség

III. Faragószék
1. Kisfaludy Sándor hatása Bodroghy Papp István verseiben
  A) Bodroghy Papp Himfyje
  B) Bodroghy Papp István regéi
    a) Csesznek vára
    b) Rege
    c) László és Ágnes
2. Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Kis János hatása
  A) Ami tetszik
  B) Ars poetica
  C) Pictura és Sententia
    a) A reggel ábrázolása
    b) Az este ábrázolása
  D) Szerelmi költészet
  E) Alkalmi versek
  F) Vallásos versek
3. Gúnyversek

IV. BODROGHY PAPP ISTVÁN KÖLTÉSZETÉNEK ÉRTÉKELÉSs

Zárszó

IRODALOM
Források
Szakirodalom

FÜGGELÉK
Válogatás a Faragószék verseiből
  Epedő szerelem
  A Bodzafa Lantos
  Cseznek vára
  Rege
  László, és Ágnes
  Quodlibet
  A verselő
  Ujra meg zendéttem serdülő lantomat
  A' Reggel
  A' Füzfás
  A' Tulipán
  'Magasiról való emlékezés
  Julishoz
  Szabó Sebestyén neve napjára
  Ferenczy Mihálynak
  Szabó Sebestyénynek
  A' meg unt Élet
  Élet kivánás
  Cserző
  Horváth Mihályhoz

Névmutató

RESUME

---

Fülszöveg

Bodroghy Papp István egy, a 19. század derekán élt dunántúli evangélikus kisnemes, akinek megőrződött egy hetven alkotást tartalmazó, Faragószék címet viselő verseskötete. A költeményeket vizsgálva egyértelműen kijelenthető, hogy Bodroghy Papp István nem veheti fel a versenyt kora jelentős alkotóival, de kutatása mégis számos tanulságot rejt. A monográfiában bemutatott alkotások egyrészt bővítik Kisfaludy Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Kis János recepciótörténetét, másrészt betekintést engednek az evangélikus kisnemesi értelmiség műveltségi viszonyaiba és olvasási kultúrájába is. A szerző kísérletet tesz arra is, hogy elhelyezze a költőt a 19. század elejének irodalmi hagyományában is.

Ahhoz, hogy megismerhessük az irodalomtörténet számára eddig ismeretlen költőt, a kötet bepillantást enged Bodroghy Papp István és családjának történetébe. A vizsgálat során alkalmazott módszerek hozzájárulnak a genealógiai, migrációkutatási, társadalom- és művelődéstörténeti kutatásokhoz, valamint hálózatelemzési munkákat is alapul véve sikerült feltérképezni Bodroghy Papp István kapcsolati hálóját. Ez nemcsak újabb példaként szolgál a korszak evangélikus közösségének összetartó erejére, hanem erősíti a költővel kapcsolatos azon megállapítást is, hogy a Vas megyéből, Uraiújfaluból származó Bodroghy Papp István Sopronon, majd Győrön keresztül az Alföldre, Mezőberénybe kerülve jogosan nyerte el magának az irodalompártoló és -művelő címet.

Nemesné Matus Zsanett (1982) történész-muzeológus, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettese. Az észak-dunántúli regionális közösségi tudat és helytörténeti kutatás támogatására életre hívott Bedy Vince Alapítvány elnöke.

---