---

Tartalom

Titkári előszó
A szerző előszava

I. FEJEZET. A HŐMÉRSÉKLET MEGFIGYELÉSE.
A hőmérő
A minimum és maximum hőmérők
A levegő hőmérsékletének meghatározása
A nappali és éjjeli hősugárzás mérése
A levegő hőmérsékletének napi és évi változásai
A hőmérséklet csökkenése a magassággal és a földrajzi szélességgel

II. FEJEZET. A LÉGNYOMÁS MEGFIGYELÉSE.
A barométer
A Gay-Lussac-féle barométer
A körtebarométer
Az aneroid barométer
Magasságmérés barométer segítségével
A 0°-ra javított légnyomásnak a tenger szinére való átszámítása
A légnyomás változása

III. FEJEZET. A PÁROLGÁS ÉS A LEVEGŐ NEDVESSÉGÉNEK MEGFIGYELÉSE.
A párolgásmérő
A levegő nedvessége
A harmatpont
Relatív nedvesség
A levegő nedvességének meghatározása
  Elemző módszerek
  Sürítő higrométerek
  A pszichrométer
  A pszichrométer a fagypont alatti hőmérsékletben
  Az Assmann-féle pszichrométer
  A parittya-pszichrométer
  A hajszálas higrométer
  A termohigroszkóp
  A spektroszkóp alkalmazása
A levegő nedvességének napi és évi ingadozása

IV. FEJEZET. A CSAPADÉK MEGFIGYELÉSE.
Az esőmérő
A csapadék mennyisége és gyakorisága
Harmat
Dér
Köd
Egyéb csapadék

V. FEJEZET. A SZÉL MEGFIGYELÉSE.
A szélvitorla
Különböző szelek

VI. FEJEZET. A FELHŐZET MEGFIGYELÉSE.
A felhők alakja és magassága
A felhőzet terjedelme és időszakossága
A napsütés tartamának megfigyelése

VII. FEJEZET. AZ ELEKTROMOS JELENSÉGEK MEGFIGYELÉSE.
Az elektrométer
Zivatarok

VIII. FEJEZET. IDŐJÓSLÁS.
Az időváltozás okai
Általános és helyi időjóslás
A barométer adataiból meríthető prognózis
A szél irányváltozásáról meríthető prognózis
A felhők jelentősége
Egyéb megfigyelésre méltó tünemények

A METEOROLÓGIAI ELEMEK MEGFIGYELÉSÉNEK IDEJE.

TÁBLÁK.
I. a. A telített vízgőz feszültsége milliméterekben Regnault szerint
I. b. A telített jéggőz feszültsége milliméterekben Juhlin J. szerint
  A jéggőz nyomása alacsonyabb hőmérsékleteken
I. c. A cseppfolyós víz gőzének feszültsége Juhlin J. szerint
II. Egy köbméternyi telített vízgőz súlya grammokban
III. Egy köbméternyi telített vagy nem telített levegőben foglalt vízgőz súlyának (gramm) kiszámítására szolgáló tényezők (F.)
IV. A relatív nedvesség kiszámítására szolgáló tényezők
V. a. Pszichrométer-táblák
  Levonó tábla
V. b. Légnyomás miatt való javítás
VI. A légnyomásnak 0°-ra való javítására szolgáló tábla
VII. Méterekben való magassága az olyan levegőoszlopnak, melynek nyomása egy milliméter
VIII. a. A RADAU-féle magasságmérő módszerhez való tábla
VIII. b. A RADAU-féle magasságméréskor a hőmérsékleti javításra szolgáló tényezők
IX. A nehézségerő miatt való javításra szolgáló tábla
X. Időegyenlítő-tábla
Betűrendes név- és tárgymutató

---

Előszó

A gyakorlati meteorológia czélja a meteorológiai elemek változásainak fölismerése s okuk kifürkészése, az időjárás változásainak megfigyelése s több éven át feljegyezése, hogy a megfigyelőhely klimáját megállapíthassuk, s ennek tekintetbe vételével egyes megfigyeléseinkből a legközelebbi időjárást megjósolhassuk. Megfigyeléseink tárgyát a következő meteorológiai elemek teszik: a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, az elpárolgás, a levegő nedvessége, a felhőzet, a csapadék, a levegő elektromossága, a napsütés tartama és a légkörben mutatkozó más tünemények. Ezek változásainak felismerésére bizonyos műszerekre van szükségünk, a melyeknek lehetőleg pontosaknak kell lenniök s melyekkel helyesen kell bánni tudnunk.

A meteorológiai központi intézetek közös megállapodás szerint jelölik meg a fölsorolt elemek közűl azokat, a melyeket a felügyeletök alatt levő másod-, harmad- és negyedrangú állomásokon meg kell figyelni. A másodrangú állomásokon a levegő hőmérsékletét, a légnyomást, a levegő nedvességét, a szelet, a felhőzetet, a csapadékot s a légkörben mutatkozó más tüneményeket figyelik meg, a harmadranguakon a levegő hőmérsékletét, s a csapadékot, a negyedranguakon csak a csapadékot. Az idevágó utasítások egyöntetűek s csak annyiban térnek el, a mennyiben egyes központok a hozzájok tartozó állomásokat esetleg eltérő szerkezetű műszerekkel látják el. Különféle irányú, önálló kísérletekkel az országos intézeteken foglalkoznak, s többnyire beható elméleti fejtegetések alapján ismertetik eredményeiket a szakfolyóiratokban. A meteorológiai nagyobb munkák a műszereket s ellenőrzésöket csak röviden ismertetik; ellenben a meteorológiai elemeket többnyire kimerítően tárgyalják. Az elemekből, különösen a légnyomás általános eloszlásából kiinduló időjóslást, többé-kevésbbé kimerítően szintén tudományos munkák ismertetik. A tisztán helyi megfigyelésekből meríthető időjóslással kisebb népszerű munkák foglalkoznak.

A mondottakból következik, hogy nem fölösleges az olyan könyv, melyben az önálló kisérletezéshez szükséges előismeretek meglegyenek és mely a különféle alapból kiinduló - különösen a helyi megfigyelésekből meríthető - időjóslást eléggé kimerítően tárgyalja.

E könyv, melyet jelesebb kútfők és saját tapasztalataim nyomán írtam, azt hiszem, megfelel az imént felsorolt kivánalmaknak. Óhajtom, hogy róla olvasóim is így vélekedjenek.

A könyv ennélfogva a meteorológiai műszerekkel és elemekkel foglalkozik. Az önálló megfigyelésekhez szükséges előismereteket világossá teszi a saját kísérleteimből merített számos példa. A felhőalakokat a nemzetközi felhőatlaszból vettem. A regisztráló, leginkább a központi intézeteken használatban levő műszerek közűl csak a napsütés tartamának meghatározására szolgáló egyszerűbb szerkezetű sunshine recordert vettem föl.

A könyv ezen részét első sorban a központi intézet felügyelete alatt levő vidéki állomásainknak szántam. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy - mivel ezek az állomások a központi intézet utasításait tartoznak követni, - a munkámban leírt s esetleg eltérő megfigyelés-módok csakis önálló kísérletekre lehetnek irányadók.

Az időjóslást illetőleg a fősúlyt a megfigyelés helyén kapott adatokra és a légkörben végbemenő más változásokra helyeztem. A könyv eme részének azok is hasznát vehetik, a kik a gyakorlati meteorológiával rendszeresen, vagy behatóbban nem foglalkozhatnak, de a legközelebbi időjárás felől saját megfigyeléseik alapján kívánnának tájékozást szerezni.

Könyvemet azzal az óhajtással adom át a nyilvánosságnak: vajha vele némi szolgálatot tehetnék a meteorológiának!

Kelt Rév-Fülöpön, 1899. évi november havában.
Dr. Alföldy Dénes.

---