---

Tartalom

Előszó
A könyv szerzőinek bemutatása

ELSŐ FEJEZET
Előzetes kiindulási adatok

MÁSODIK FEJEZET
Az emberiség általánosan elfogadott fejlődésvonala. Irodalmi összefoglalás

HARMADIK FEJEZET
A Mátyás-templomi csontvázak származási rendje (genealógia)

NEGYEDIK FEJEZET
A székesfehérvári királyi bazilika déli hajójában lévő ötfős sírcsoport személyei

ÖTÖDIK FEJEZET
III. Béla fenotípusos jellegzetességeinek, a magzat laktóztoleranciájának meghatározása és NGS-re alapozott DNS szekvencia variációinak vizsgálata

HATODIK FEJEZET
A székesfehérvári, Szent István által épített bazilika

HETEDIK FEJEZET
A Szent Istváni-bazilika alaprajza a Mátyás-templomban őrzött Árpád-kori csontvázak sírhelyének feltüntetésével

NYOLCADIK FEJEZET
A középhajóban talált női és a déli oldalhajóban talált két férfi sír halottjának azonosítása

KILENCEDIK FEJEZET
A Mátyás-templomban őrzött Árpád-kori csontvázak azonosítási lehetőségei és perspektívái

TIZEDIK FEJEZET
A Mátyás-templomban őrzött csontvázak azonosítási listája

TIZENEGYEDIK FEJEZET
Új felismerések és következtetések

TIZENKETTEDIK FEJEZET
Magyar és angol nyelvű összefoglalás
  Summary
  Utószó
  Köszönetnyilvánítás
  Glosszárium
  Az alkalmazott módszerek
  Irodalom

---

Fülszöveg

Könyvünk előszava bepillantást enged abba a folyamatba, ahogyan az utolsó 4500 éves történelmünk és különösen az Árpád-kor történetének újragondolása szükségessé vált és elvezetett újabb történészi, régészeti, genetikai vizsgálatok megkezdéséig, amelyek eredményei várhatóan még további kutatásokhoz vezetnek.

Ez a könyv a székesfehérvári királyi bazilikából származó és a budapesti Mátyás templomban őrzött Árpád-kori csontvázakkal összefüggő, 2019 óta végzett közös munkánkat tartalmazza. Egyik fontos célunk volt, hogy bemutassuk az itt őrzött csontvázak fejlődés-történetét a kezdetektől a mai napig, amely a genetikai genealógia alkalmazásával sikerült. Az is célunk volt, hogy a korábban keletkezett, de valamilyen okból még nem publikált adatokról, és az azóta eltelt időszakban elért újabb kutatási eredményeinkről számot adjunk. A korábbi, de nem közölt adatok között említhetők a csontok mintavételére és az alkalmazni kívánt genetikai technikák feltételeinek megteremtésére vonatkozó modell kísérleteket, továbbá a hét Árpád-kori csontváz genom szekvenálási adatait, amelyek szükségesek voltak filogenetikai fájuk megszerkesztéséhez. Az újabb vizsgálatok között említhetők III. Béla király daganat-hajlamosító genetikai betegségeinek vizsgálata, valamint III. Béla és közvetve az Árpádok szem- bőr- és hajszínének meghatározása. Vizsgáltuk a szülés közben meghalt és Árpád-kori sírban nyugvó kijevi Predszláva magzatának laktóz toleranciáját és a tolerancia időbeli megjelenését. Meghatároztuk Szent István testvére Árpád-házi Ilona sírjának helyét és valószínű csontvázát. Itt említjük a Szent Istváni bazilika alaprajzának megszerkesztését együtt a Mátyás templomi csontvázak helyzetének megadásával. Azonosítottuk az I/H6 sír halottjaként Lombardiai Péter bíboros pápai küldöttet. Valószínűsítettük más sírok halottait és vélhető szerepüket, de őket nem tudtuk megnevezni.

Jó szívvel ajánljuk e könyvet mindazoknak, akik bepillantást akarnak kapni a Mátyás templomban őrzött Árpád-kori csontvázak személyeinek fejlődéstörténetébe és genetikájába.

---