Monostori Károly
Ebtenyésztés
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Természetrajzi adatok
ELSŐ RÉSZ. AZ EB TESTÉNEK BELSŐ ÉS KÜLSŐ RÉSZEI
a) A csontváz
b) Az izmok
c)A bőr és szőr s a szín
d) A test üregei s az azokban levő szervek
e) A test külső részei
MÁSODIK RÉSZ. EBFAJTÁK
A) Vadász-ebek
Selymérek (Spanielek)
Tacskók (Borzebek)
Agarak, rövid szőrűek
Agarak, szálkás szőrűek
Agarak, hosszú szőrűek
B) Házi kutyák, őr- és pásztor ebek. Szelindekek
Szt. Bernárdhegyi, Ujfoundlandi ebek
Nyájebek, pásztorkutyák, uszkárok
Juhászkutyák, őrebek
Bangó ebek (Pincsek) és terrierek
C) Fitorkák. (Mopszok.) Fényüzési ebek. Törpe kutyák
Uszkárok
Őrebek
Bangók (Pincsek.)
Terrierek
Selymérek, Bulldogok, Agarak
HARMADIK RÉSZ. TARTÓZKODÁSI HELY
1) A szobakutya elhelyezése
2) Az istálló-eb elhelyezése
3) Házőrző eb elhelyezése
4) Vadászebek (falkák) elhelyezése
5) Felszerelés
NEGYEDIK RÉSZ. TENYÉSZTÉS
A) Tenyésztési eljárások
B) Tenyésztés
ÖTÖDIK RÉSZ. FELNEVELÉS. TANÍTÁS. IDOMÍTÁS
1. Tanítás figyelmességre, szófogadásra
2. Tanítás szobatisztaságra
3. Tanítás hangadásra
4. Tanítás szájkosárviselésre
3. Tanítás a gazda követésére
6. Tanítás egyéb műveletekre
7. A vizslaidomítás, főbb vonásokban
8. A borzeb-idomítás, főbb vonásokban
9. Idomítás nyájőrzésre
10. Idomítás rendőri szolgálatra
HATODIK RÉSZ. TÁPLÁLÁS, GONDOZÁS, ADÁS-VEVÉS, SZÁLLÍTÁS
1) Táplálás
2) Gondozás
3) Adás-vevés, szállítás
HETEDIK RÉSZ. FŐBB BETEGSÉGEK ÉS ROSSZ SZOKÁSOK
I. Belső betegségek
II. Külső betegségek
III. Rossz szokások
Előszó
Statisztika hijján lehetetlen még csak megközelítőleg is megmondani, hogy hány eb van szobákban, udvarokban, tanyákon, nyájak körül hazánkban, csak egy bizonyos, hogy t. i. sok van, s e sok kevés kivételtől eltekintve - oly zagyvalék, hogy ahhoz fogható nincsen egyetlenegy műveltebb európai államban sem.
Egyes ebkedvelőktől, vadászemberektől s újabban néhány szakértelmesebb kutyatenyésztőtől eltekintve, nálunk fogalmuk sincs az ebtartóknak ez állat felől sem állattanilag, sem fajtatanilag, sem tenyésztéstanilag s ez az oka, hogy ebjeink jelentékeny része nem csak hogy teljesen haszontalan, hanem egyben értéktelen is, mert nem értjük a módját a szemre is tetszetős, szolgálatra is alkalmas fajták megválasztásának, szaporításának s tökéletesbítésének, mint érti sok más nemzet, a kinek aztán a kutyaimportoknál súlyos pénzzel adózunk.
A kutya tüzetesebb megismerésére, tenyésztésének megtanulására nem is igen kínálkozott nálunk alkalom, hiszen egy könyv nem volna sok, de tudtommal még annyi sincs, mely ez állattal tenyésztésileg foglalkoznék. Pedig ma már ebből az állatból is nagyobb hasznot akarunk látni, mint valaha; ma szebbnek, jobbnak, értékesebbnek óhajtjuk azt, mint egykor; de ezt óhajtva nem hagyhatjuk ez állatunkat se a jóságos természetre egy magára, hanem be kell avatkoznunk a különféle célokhoz mérten, szaporodásának, tökéletesbülésének irányításába, a mit pedig csak okszerű, céltudatos fajta és tenyész-állat megválasztással, szaporítással, felneveléssel és elkészítéssel érhetünk el.
Oly magyar könyv, mint mondám, amely minderre kioktatná a tudnivágyót, nincsen s egyedül a vadászebek idomításában áll rendelkezésünkre egy-két jó magyar könyv. A hézagot elég tátongónak láttam én már évek előtt, úgy, hogy némileg betöltendő azt, mint tanár felvettem előadásaim sorozatába az ebtenyésztést; ettől fogva mind máig folytonosan hiányát éreztem azonban magam is, hiányát érezték hallgatóim is egy rövidre fogott kézikönyvnek, mely vezérfonalul szolgálhatna az idevágó tudnivalók tekintetében. Szem előtt tartva ezt a szükségletet és azt is, mely e tekintetben a gazdálkodásban, de a társadalomban egyáltalán is mutatkozik: előadásaimra szolgáló, a nemzetközi irodalom adataival is tetézett jegyzeteimet kibővítettem, könyv alakba szedtem s íme nyilvánosságra hoztam itt abban a vélekedésben, hogy evvel is hasznára lehetek a közügynek.
Vegye a t. olvasó e munkámat is, mely nyomtatásban megjelent kisebb-nagyobb műveimnek háromezeredike, szívesen.
Budapest, 1909 január
Monostori Károly
tanár