---

Tartalom

Előszó

Veres András: Király István Adyja
Gintli Tibor: A szimbolizmus felől közelítő Ady-olvasatok (Három példa: Lukács György, Szabó Richárd, Komlós Aladár)
Rákai Orsolya: A modernség lehetetlen kultusza - Ady és a modern autonómia ambivalenciája
Bezeczky Gábor: Ady és Krúdy éjszakái
Földes Györgyi: Dénes Zsófia és az Ady-kultusz
Kappanyos András: Az Ady-Kassák tengely
Wehner Tibor: A monumentális Ady - Ady Endre "szobrászati fogadtatása" 1918-2018
Mélyi József: Ki látott engem? - Az 1977-es Ady-év
Szabó Ferenc János: Modern zene, kabarédal és giccs - Korai Ady-megzenésítések (1907-1927)
Rákai Zsuzsanna: Reinitztől Reinitzig
Ignácz Ádám: Vers dalszöveg helyett - A populáris zene találkozásai Ady költészetével a késő Kádár-kori Magyarországon
Arató László: Mítosz és kultusz összefüggése Ady költészetében és befogadásában
Fenyő D. György: Kultusz és tanítás - Lehetőségek Ady Endre tanításának kultusz felőli megközelítésére
Boka László: Lajtorja, faltörő kos, igazoló levél - Kanonizációs kísérletek, pozícióstabilizálások és a kiépülő Ady-kultusz stációi 1909 és 1919 közt
Kosztolánczy Tibor: "pátosz nélkül kellene" - A Nyugat 1909-es Ady-száma
Széchenyi Ágnes: "Azt az Adyt kell adnom, aki volt és úgy, ahogy volt" - Schöpflin Aladár Ady-monográfiája (1934)
Szénási Zoltán: Az Új Nemzedék Ady-képének változása 1919 és 1929 között
Major Ágnes: "valódi s művirágok igen tarka fűzére" - Az Ady koszorúja antológia
Deczki Sarolta: Az Ady-mémgyár

Személynévmutató
A kötet szerzői

---

Fülszöveg

Ady Endre halálának centenáriuma a 20. század legnagyobb szabású irodalmi kultuszának centenáriuma - noha az Ady-kultusz már a költő életében jelentős (a 20. században páratlan) méreteket öltött. A halála óta eltelt évszázadban kanonizációs és dekanonizációs kísérletek követték egymást. Bár Ady korai ismertségében minden bizonnyal szerelmi tematikájú versei játszották a legnagyobb szerepet, halála után a szövegek újbóli kiaknázási kísérletei túlnyomó részben politikai célzatúak voltak. A textuális és történeti kontextusukból kiragadott szövegszilánkok segítségével - az Ady név tekintélyével megtámogatva - a legkülönfélébb politikai pragmatizmusokat ruházták fel a metafizikai determináltság aurájával. Ezáltal éppen egy olyan életmű lett a 20. (és 21.) századi heteronóm feldolgozások legkedveltebb tárgya, amelyben a maga idején az autonóm irodalmiság egyik bevezetőjét és úttörőjét köszöntötték - vagy éppen kárhoztatták.

Ennek az összetett történetnek a szemrevételezése azért is különösen időszerű, mert a magyarországi irodalmi kultuszkutatás az utóbbi évtizedekben önálló diszciplínává vált. A BTK Irodalomtudományi Intézet által rendezett kétnapos konferencia ebbe a gondolkodásmódba illeszkedett, ezt kívánta célzottan tovább fejleszteni. Kötetünk ennek a 2019. szeptember 11-12-én megtartott konferenciának a tanulmánnyá fejlesztett előadásait tartalmazza

---