---

Tartalom

I. JENŐ HERCEG IFJÚSÁGA
A spanyol világhatalom öröklése
A bécsi udvar nehézségei
Felmerül a német egység gondolata
Hotel Soissons
A Colbertek a Rajna mellett
Fény és árny a Hotel Soissons fölött
Menekülés
A császár szolgálatában

II. A MARSALOK ISKOLÁJA
Nyugat és Kelet a császárság ellen
Szavója csillaga
A háború megindul
Keresztes hadjárat
A hercegek lázadása
Lajos király rendelkezik
Buda megvétele
Magyarország felszabadítása
XIV. Lajos hadba vonul
Lipót felkészül a háborúra
Jenő herceg Szavójában
A békemű: Vigevano
A békemű: Rijswijk
A békemű: Zenta és Karlóca
A békemű vége: Madrid
Álom és valóság

III. A FEGYVEREKÉ A SZÓ
Bécsi láz
Szavója! Szavója!
A hugenották segítenek
Államcsíny Bécsben
Habsburg Károly királysága
Blenheim-Höchstädt
Provencei vállalkozás
Pro Patria Libertate
Kelet impériuma
Az orosz probléma

IV. VÁLTAKOZÓ SZELEK
Versailles megváltozik
Háború Flandriában
A két Károly
Marlborough napja lemegy

V. MINDEN RENDBEJÖN
Szavója és Orange
Anglia árulása
Rákóczi veszít
Angolországi tanulmányút
Felhő Nyugaton
Felhő Keleten
Dunai konstrukció
Hannover átveszi a vezetést
A barátság vége: Rastatt
Losbois és Belvedere

VI. JENŐ HERCEG ESTÉJE
A monarchia megépül
Birodalom két világ között
Suttogó galériák
Déli szél
Napnyugati mese
A madridi kézfogó
Mária Terézia keze: Észak beleszól
Mária Terézia keze: Európa közepe megmarad
Az utolsó játszma
Szavójai Jenő: az arckép
Szavójai Jenő: az örökség
Szavójai Jenő: az emlék

FORRÁSOK ÉS IRODALOM

---

Ismertetés

A XVIII. sz. történelmének második felét három erőtényező ütközése határozta meg Közép- és Keleteurópában: Az európai hegemóniáért küzd a Habsburg császárság, de őt keletről a török, nyugat felől pedig a Bourbon-ház hatalmi céljai szorongatják. A franciák a Rajna jobb partján igyekeznek tért hódítani, Lipótnak pedig ugyanekkor Bécset kellett védeni a török ostrommal szemben. Ebben a nehéz helyzetben tünt fel a bécsi udvarban Savoyai Jenő alakja. Hadvezéri célja az volt, hogy először a törököt szorítja ki Magyarország területéről; hogy ezen az oldalon biztosítva a birodalom határait, fordulhasson XIV. Lajos imperialista törekvései ellen. E két ellenség leverése után akart kísérletet tenni arra, hogy a spanyol trónt is megszerezze az osztrák Habsburgoknak.

Ismert fegyverténye a zentai csata, mellyel a Délvidéket felszabadította a török-hódoltság alól. Már ekkor kitört a régóta húzódó bonyodalom a spanyol királyságért. Jenő hg. Marlborough támogatásával sorra veri meg XIV. Lajos seregeit, úgyhogy a Napkirályt már nem fegyveres ereje, hanem csak diplomatáinak (Torcy és Croissy márki) leleményessége tudja csak megmenteni.

A szerző főhősén keresztül annyira belehelyezkedik a császárok keleti nagyhatalmának Habsburg-elképzeléseibe, hogy helyenkint Rákóczi Ferencet is, aki ennek útjában állt, elmarasztalja. (233 sköv.)

Hangsúlyoznunk kell, hogy a könyv nem regényes életrajz - a "vie romancée" kifejezésnek divatos értelmében. Horváth Jenő történeti korrajzot ad, melynek talán az a jóhiszeműségből eredő fogyatkozása van, hogy a szerző a háttér rajzolásában annyira részletező, hogy olykor már a főhőst is szem elől téveszti. Viszont készséggel elismerjük azt a törekvését, hogy igyekszik hősét a zajló történelem színpadára állítani, de nem hitvány kulisszák között; Savoyai Jenő életkereteit u. i. a korszak nagy eseményei és személyiségei adják meg. A mű komoly szakmunka igényeivel lép fel, s a szerző valóban tartózkodik is pletykák elmesélésétől vagy költött párbeszédek beszövésétől. A kultúrtörténeti események összefüggéseit nyomozva rámutat két problémára (Rákóczi és Sav. Jenő, illetve Sav. Jenő és Leibniz kapcsolataira). Ezeknek részletes felkutatása a magyar és egyetemes művelődéstörténet számára nemcsak tanulságos, hanem sürgető feladat is.

Forrás: Nevelésügyi Szemle 1943. 9-10. sz

http://acta.bibl.u-szeged.hu/50309/

---