---

Tartalom

A titkárság előszava
A szerző előszava

l. A FÖLD
A föld három anyagneme
  A) A levegő
    a) A levegő alkatrészei
    b) A levegő súlya és térfogata
    c) A levegő mint geológiai tényező
      α) A levegő mechanikai hatása
        Tengerparti buczkák - Földközi buczkák - Orkánok
      β) A levegő chemiai hatása
        Porlás - Mállás

II. A VÍZ
α) Az Óczeán
  a) Az óczeán vizének alkatrészei és tömöttsége
  b) Az óczeán súlya és térfogata
  c) Az óczeán hőfoki viszonyai
  d) Az óczeán mint geológiai tényező
β) Az édesvíz
  a) Az édesvíz mechanikai hatása
  b) Az édesvíz chemiai hatása

III. A SZÁRAZ
Hőviszonyok a Föld felett
Állandó hóhatár
Glecser
  I. Havasok glecser nélkül
  II. A Mont-Blanc
  III. Glecsermozgás
    Karczolás - Uszó jéghegyek - A glecser kőzettörmeléke

IV. A FÖLD SAJÁT MELEGE
A bányák adatai a Föld saját melegére nézve
  a) Tapasztalatok a mély aknákban
  b) A tunnelek adatai
  c) A mély furások hőviszonyai
Vulkánosság
  a) A vulkán alakja, szerkezete és eloszlása
    Alakja - A vulkán szerkezete - A vulkánok eloszlása

V. A VULKÁNI TEVÉKENYSÉG FÁZISAI
Az Etna 1869-iki kitörésének leírása
A Vezuv működése
A Cotopaxi működése
A vulkáni tevékenység mellék- és utóhatása
  a) A vulkáni mellékhatás
    Emelkedés - Sülyedés - Földrengés
  b) Vulkáni utóhatás
    Solfatára
    Gajzir
    A Yellowstone-park

VI. A FÖLD ANYAGA
Kristályos, törmelékes kőzet - Réteges tömeg kőzet - Neptuni, vulkáni, metamorf kőzetek
Egyszerű és összetett kőzetek
  Kisérlet poláros fénnyel

VII. A FÖLD TÖRTÉNELME
Beosztás idő és település szerint
A föld történelmének szakai
I. Újkori vagy kenozoi csoport érája
  Az ember időszaka
  A jégkorszak
  A lösz
  Az időszámítás s az ember időszaka

VIII. A RÉGIBB KENOZOI ÉRA (HARMADKOR)
Plioczén
Mioczén
Oligoczén
Eoczén
Kenozoi vulkánosság

IX. A KÖZÉPKORI VAGY MESOZOI CSOPORT ÉRÁJA
1. Kréta-szisztéma
2. Jura-szisztéma
3. Rhaeti-szisztéma
4. Triasz-szisztéma

X. AZ ÓKORI VAGY PALAEOZOI CSOPORT ÉRÁJA
1. Diasz- vagy permi-szisztéma
2. Carbon-szisztéma
3. Devon-szisztéma
4. Szilur-szisztéma
  Sziluri vulkánosság
5. Cambri-szisztéma

XI. ARCHAEI VAGY ŐSKORI CSOPORT ÉRÁJA

XII. A FÖLD KÉRGE
1. A Föld külső mozaikja
2. A Föld belseje
  Meteoritek - Gyémánt
3. A Föld kora
4. Geológiai körfolyamat

Betűrendes tárgymutató

---

Előszó

Mindjobban és jobban bebizonyúl, hogy a népszerű sorozatos előadások tartása a nagy közönség nemesebb szükségletének felel meg. A nagy látogatottság és érdeklődés, melyben ez előadások részesülnek, valamint a könyvalakban megjelénő előadások kelendősége egyaránt a mellett tanuskodik.

S vajjon, mi az a haszon, mely a sorozatos előadásokból általában háramlik?

A sorozatos előadások első sorban a fővárosi tagtársak számára rendeztetnek; az ő számuk a Társulat tagjainak számához mérten nem sok ugyan, de azért a legnagyobb előadóterem is rendesen szűknek bizonyul az érdeklődők befogadására. Korlátolt tehát azok száma, kik az előadásokat közvetettemül élvezhetik.

A kidolgozott előadások, a nyomtatvány kellékeihez szabva, adják meg a tudományos sétákon szerzett emlékeknek a maradandóságot, s teszik a hallottakat közkincscsé. Röpke a szó, maradandó az irás!

Az előadók, tudományos életünk kitünőségei, s főiskoláink elsőrendü tanárai, tulajdon hallgatóiknak, a tudományban majdan utódaiknak, megbecsülhetetlen vezérfonalat szolgáltatnak akkor, mikor egy-egy tudományszakot nagy vonásokban ugyan, de a lényegnek kellő kidomborításával, megvilágítanak. Valóban, a tanuló ifjuság nemzedékei táplálkoznak azokból az előadásokból, melyek első sorban a nagy közönség épülésére voltak szánva.

De a közélet embere, kit szintén érdekel a tudományok haladása, azonban lépten-nyomon való követésében gátol elfoglaltsága, ő is kincses bányára talál egy-egy ilyen könyvben, mely a szellemi haladás magasabb fokára emeli.

Az igazságnak ama szavai tehát, melyek eredetileg korlátolt számú hallgatóság előtt hangzottak el, a betü révén eljutnak az ország minden tájára, miként a világosság, árasztván a tudás világát s az élvezet melegét.

Ily körülményeknek köszönik eredetöket az - Előadások a geologia köréből is, melyeket tudományos életünk egyik vezére, Társulatunknak egyik legrégibb oszlopa, a népszerű irány indítványozója és szerencsés mivelője: Szabó József, egyetemi tanár, az 1892. év első negyedében tartott, s melyeket, ime, nyomtatásban átadunk a közhasználatnak.

Budapest, 1893. szept. 2.
Dr. Lengyel Béla,
a k. m. Term, tud. Társ, első titkára.

---