Szabó József
Pest-Buda környékének földtani leírása
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Toldy Ferenc: Titoknoki Előszó
Bevezetés.
Pest-Buda környékének földtani leírása az egyes képletek szerint.
A) Vizi képletek.
a) Mostaniak.
b) Negyedkoriak.
c) Harmadkoriak.
d) Másodkoriak.
B) Vulkáni képletek.
a) Bazalt.
b) Trachyt.
Bevezetés
Budapest környékének földtani megismertetése oly égető szükség lett, hogy annak eszközlését mind a Magyar Természettudományi Társulat, mind a Magyarhoni Földtani Társulat már évek előtt sürgős feladata gyanánt karolta fel, s módot nyújtott a cél sikeresb elérésére, semmint magán embertől rendesen várható.
Szerencsés lévén mind a két társulat által megbízva lenni, adott szavamnak a tudomány iránti velem született szenvedélylyel s némileg a természet működésétől elsajátított állhatatossággal kívánván eleget tenni, megbízatásom körében 1854 óta működöm.
Mint a Magyarhoni Földtani Társulat geológjának feladatom: Pestbudáról kiindulva sziklafajokat s kövületeket gyűjteni, s előjövéseik körülményeit tanulmányozni. Kész lévén a közelebbi környékkel, tovább nyomúlok, nevezetesen éjszaki irányban a Duna bal partján, s az idei nyáron (1858) már Nógrád megyébe jutok. Értekezéseim e szellemben a Magyarhoni Földtani Társulat szakgyülésein adom elő a tárgyak bemutatása mellett, melyek aztán a társulati alapszabályok értelmében a Muzeum gyüjteményébe kebleztetnek be.
A Magyar Természettudományi Társulat részéről feladatom Budapest környékét meghatározott területen földtanilag áttanulmányozni, térképet s átmetszeteket készíteni, s hogy a geológia barátjai magokat könnyebben tájékozhassák, az egyes kirándulásokat részletesen leírni. Értekezéseimet ez irányban a Magyar Természettudományi Társulat szakgyülésein tartottam, s azok egybefoglalva fognak világot látni a Társulat idei (1858) évkönyvében.
Ezen munkálkodásom közepett tűzte ki a Magyar Akademia a földtani pályakérdést 1857-re, és annak értelmében, nyert adataim nyomán Pestbuda földtani viszonyait szükebb határok közé szorítva "az egyes képletek szerint" dolgoztam ki, s elláttam egy olyan térképpel, minőt körülményeink kiállítani engedtek. Itt tehát területünk földtani viszonyai az összes tudomány jelen állása szerint vannak adva általános áttekintetben, míg a Magyar Természettudományi Társulat Évkönyvében az érdekesb s az egészhez kulcs gyanánt szolgáló pontok "egyes kirándulások" rovata alatt lesznek kiemelve s átmetszetekkel felvilágosítva. Azonkivül bele ereszkedem az irodalom és segédforrásaim megismertetésébe, sőt hasonlag ehhez, csakhogy nagyobb területre vonatkozva s a dolog megkivánta változtatással, az egyes képleteket áttekintetben is fogom adni, s a rétegek meg rétegcsoportok geographiai elterjedésének kitüntetése végett színezett térképpel is ellátni.
Általában szabadjon annyit mondanom, hogy amint a tanulmányhoz fogtam, segédeszköz, meg elődolgozat úgy szólván semmi sem volt; itt mindent magából a feladott tárgyból kellett kifejteni, s nyomtatott könyvek helyett magában a természetben figyelmesen lapozni. A kezdet megvan, sőt 1856 óta ketten működünk, s ezen fokban szaporodik ismeretünk.
Vajha sikerülne jelen munkának a fiatal nemzedékben vidékünk számára többeket nyerni meg, kik azon buzgósággal szentelnék magokat a részletes tanulmányozásra, melytől semmi szakértő meg nem vonhatná helyeslését, mely magának a tudós világban ellenállhatlanul utat törne, és mely elvégre Pestbudát is oda juttatná, hogy annak földtani viszonyait a maga helyén kiindulási pontul vennék az összes geológiai irodalomban.
Tekintvén, hogy testvérvárosunk a magyarhoni nagy medencének is a fővárosa, s így az az egykor ennek mélységeit kitöltött tengernek Konstantinápolya, helyzeténél fogva e szereplésre valóban hivatva van.