---

Tartalom

Pályakérdés és annak felfogása

I. SZAKASZ. AZ ÉLŐFA ÉS ERDŐ SZEREPE A TERMÉSZET HÁZTARTÁSÁBAN.
1.§. Vélemény megoszlás
2.§. a) A légköri csapadék törvénye
3.§. b) A hő hatása a különféle területen s az erdőségek szereplése a lég és föld nedvességi viszonya körül
4.§. c) Az erdőségek szerepe a helyi csapadék, különösen az esőmennyiség szaporitása körül
5.§. d) A légkörnek különféle növény s állati test tápanyaggal gazdagitása s termékenyitése az erdőségek által
6.§. e) Az erdőségek hatása az emberre

II. SZAKASZ. AZ ERDŐPUSZTITÁS KÖVETKEZMÉNYEI.
7.§. Vonatkozó történelmi adatok jelentősége
8.§. Az ó-világ, Ásia, Afrika
9.§. Az ifju Amerika
10.§. Európa
11.§. Magyarország
  a) Erdőségeink állapota most, milyenek voltak azok hajdan, s mikép jutottak a mostani állapotra
  b) Folytatás s különösen rövid helyszini adatok az erdőpusztitás tényleges következményeire nézve
  c) Az 1863-ik évi nagy aszály s annak legvalószinübb főoka
12.§. Összesített levonatok az erdőpusztitásnak éghajlat-változtató hatására nézve
13.§. Az erdőpusztitás következményei termelési tekintetben
  a) Az erdőpusztitás közvetlen kapcsolata a tulajdonképeni erdőhaszonvétellel
  b) Más haszonvételi módhoz viszonyitás
  c) A vidék átalános termékenységi módosulása
14.§. Az erdőpusztitás következménye az egésségre

III. SZAKASZ. ERDŐSZETI VISZONYOK MAGYARORSZÁGON A JELENBEN.
15.§. Rövid foglalatja annak, a mit itt mondani lehet

IV. SZAKASZ. AZON INTÉZKEDÉSEK, MELYEKET AZ ERDŐK S A GAZDASÁGI FATERMELÉSSEL SZEMBEN HAZÁNKBAN AZ ORSZÁGNAK, KÖZSÉGEKNEK ÉS EGYESEKNEK TENNIÜK CZÉLSZERÜ, SŐT SZÜKSÉGES VOLNA.
16.§. A kérdés tisztázása, különösen jogi szempontból
17.§. Jó erdőtörvény
18.§. Még némely teendők, melyek a kormánytól volnának várandók
19.§. Észlelő telepek
20.§. A szakértelem kifejtése az erdei haszonvétel körül s a haszonvétel fokozásának tényezői
21.§. A kőszén fogyasztás népszerüsitése s terjesztése
22.§. Erdőjavitás
  a) Hegyomlások, kiárkosodott, vizmosásos helyek
  b) Megfagyott, szarkatapodta, csepőtés erdőségek
  c) Kopár déloldalok és tisztások
23.§. Uj erdősitések:
  a) Homok erdősités
  b) Magaslatok s meredek helyek erdősitése
  c) A túl a tiszai erdősitések és fásitások
24.§. Dugványolás, magvetés, ültetés és csemetések
25.§. A munkamegosztás nagy elvének kérdése
26.§. Közkereseti társaságok, vagy gyakorlati erdőszszövetségek
27.§. A magyar erdei terménybank

---

Előszó

A Magyar tudományos akadémia 1876. junius 7-ikén tartott nagygyülésén az erdők fontosságáról és a befásitásról kitüzött kérdésben Galgóczy Károly munkájának itélte oda a pályajutalmat, jelentvén, miszerint: "a néhai Vitéz József alapitványából kitűzött 40, és Korizmics László tiszt. tag ajándékából hozzátett 40, e szerint 80 aranyas jutalomkérdésre, mely az erdősitésre vonatkozott, versenyző négy pályamű közül a III. osztály birálói az I. számut (jeligéje Colberttől) emelik ki és azt nemcsak önálló becscsel biró tudományos munkának, hanem ugy, mint kivántatott, gyakorlati irányu dolgozatnak tüntetik ki és a jutalomra érdemesnek tartják."

A III. osztály birálói mind a négy pályaműre kiterjedő részletes jelentésének záradékában ez foglaltatik: az I. számú pályamű "nemcsak viszonylag a legjobb, hanem általán véve is dicséretes, sőt jeles munka. - Tehát az I. számú pályaművet, melynek jeligéje: Francziaország a fahiány miatt elvész (Colbert), mint oly munkát, mely a kitűzött pályakérdést elméletileg és gyakorlatilag helyesen és alaposan fejti meg, a Vitéz-Korizmics dijra érdemesnek s megjutalmazandónak jelentjük ki."

Ezen előzmények után a Nemzetgazdasági egylet 1876. november 14-ikén tartott választmányi gyülésén azt határozta, hogy ezen, mint a nemzetgazdaság egy igen nevezetes tárgyával foglalkozó mű, az egylet kiadásában nyomassák ki és minden egyesületi tagnak tagsági illetőség képpen küldessék meg.

Midőn a Nemzetgazdasági egylet e munkát ily több oldalról jövő előleges kitüntetés mellett közrebocsátja, azon hazafias óhajtással kiséri azt: vajha az édes magyar hazánkra nézve igen fontos ügyet tárgyazó ezen mű a gyakorlat mezején is oly fogadtatásban s a kitüzött czél megközelitése körül oly eredményben részesülne, mint a milyenben az azt ismerők részéről előzetesen részesült!

Budapest 1877. jan. 15.

KORIZMICS LÁSZLÓ
mint a Nemzetgazdasági egylet elnöke.

---