---

Tartalom

ELSŐ RÉSZ. VÁRAD KEZDETEI.
1. Mén Marót meséje
2. A bihari püspökség alapítása
3. Szent István vagy Szent László
4. Leodvin püspök
5. A bihari udvar
6. A váradi püspökség "alapítása"
7. Az ország egyensúlya
8. Latin építészet
9. Szent László életrajza
10. A magyar Compostela
11. Béla király háza
12. A tatárjárás

MÁSODIK RÉSZ. VÁRAD KÖZÉPKORA.
13. A váradi liliomok
14. A Toldi-monda
15. A bihari császár
16. Váradi humanisták
17. Politikus püspökök, 1501-1506
18. Az összeomlás, 1538-1570
19. A restauráció küzdelmei, 1571-1600
20. A régi Várad fénye és elmúlása, 1601-1660

HARMADIK RÉSZ. NAGYVÁRAD ÚJJÁÉBREDÉSE.
21. A müezzin imája elhalkul
22. Új élet a romokon
23. Boné András kútja
24. Rácok és mócok
25. Barokk Várad és váradi barokk
26. Jog és politika
27. A váradi jakobinusok
28. Bihari konzervatizmus, 1790-1840
29. A román megújhodás
30. A liberalizmus diadala, 1840-1848
31. Birmingham és Fontanele
32. Tisza Kálmán Biharországa
33. Orosz ellenség - orosz barát
34. Tavasz Váradon, 1896-1910
35. Tisza István Biharországa, 1910-1916
36. Az összeomlás, 1917-1918
37. A váradi forradalom, 1918-1919
38. A román kirakat, 1918-1920

Források és irodalom.

---

Ismertető

Ahogy maga mondja a szerző, Nagyvárad életéből csak néhány színt akar elénk tárni, de ennél sokkal többet ad, végigkíséri a város és a vár fejlődését ezer éven át. Nagyvárad már az első Árpádoktól kezdve mindíg elöljárt a magyar városok között. Kiváltságos egyházi helyzete, a Szent László iránti kegyes ragaszkodás királyaink és államférfiaink zarándokhelyévé avatta. Földrajzi helyzete a Királyhágó kapujában békében hatalmas kereskedelmi és ipari gócponttá, a törökkor háborúiban Erdély és Magyarország talán legfontosabb végvárává tette. A váradi, tágabb értelemben a bihari szellem, és annak hordozói ezért jutottak mindíg előkelő szerephez történelmünk folyamán. H. ügyesen forrasztja egybe a város és az ország életét, beleillesztve a magyar sorsba Várad fejlődését. Tanulhatnának tőle városi és megyei monográfiáink, amelyek bizony sokszor ügyet sem vetnek a szűkebb tárgyuk körül zajló életre. Csak talán túlságosan a középpontba állítja Váradot, nagyítva rajzolja meg jelentőségét, irányítását. Érdeklődése elsősorban politikai; emellett még a családi kapcsolatokat domborítja ki erősen. Sajnálatosan hiányzik azonban a vár és a város belső életének ismertetése. Polgárságáról, a város körüli parasztságokról alig hallunk pár szót, a társadalmi rétegződés, a gazdasági fejlődés ismertetése egyaránt elmarad. Nem tér ki a váradi végvári élet jellemzésére, pedig egészen bizonyos, hogy ezzel is sok eddig ismeretlen színnel gazdagította volna a törökkori magyar sorsról való ismereteinket. Csak pár szóval emlékezik meg a város közvetlen közelében végbemenő nagy néppusztulásról is, hogyan halt ki az élet az ősi magyar falvakban, hogy szivárgott helyükbe lassan-lassan az egészen más műveltségű, életformájú oláhság; pedig ha volt Nagyvárad életében tragikus esemény, ez bizonyára az volt: a város elveszítette gyökerét, a színmagyar Körösvölgyét. H. kitűnő könyve a váradi szellem kivirágzását csak a nemesség körében vizsgálja, pedig érdekelt volna bennünket, élt-e ez a szellem valamilyen alakban a szélesebb nép: a polgárság és a jobbágyság, vagy még inkább a végvári hajdúk között. A társadalmi, népi és gazdasági erők legalább annyira alakították Várad szellemét, mint a szerencsés vagy szerencsétlen események.

Benda Kálmán.

Forrás: Századok, 74. évf. 7-8. szám 1940. szept. - okt. 354-355. p.

http://real-j.mtak.hu/13691/

---