---

Tartalom

Irodalom
Javítás és pótlás
Jegyzéke a kristályhálókban foglalt 60 mintának

1. §. ÁSVÁNY. - 2. §. ÁSVÁNYTAN

ELSŐ FŐRÉSZ. Az ásványok tulajdonságai
I. szakasz. Alaki tulajdonságok
II. szakasz. Fizikai tulajdonságok
III. szakasz. Kemiai tulajdonságok

MÁSODIK FŐRÉSZ. Az ásványok leirása
I. osztály. Termés elemek
II. osztály. Sulfidok, Selenidek, Telluridok, Arzenidok, Antimonidok
III. osztály. Sulfosók
IV. osztály. Haloidok
V. osztály. Oxidok
VI. osztály. Oxigen-sók
VII. osztály. Orgános savak sói. Oxalátok. Mellátok
VIII. osztály. Hidrocarbon vegyek

---

Előszó

Ásványtanom harmadik kiadása óta a tudomány haladása az egyes ágak szerint valóban rohamosnak mondható. Ezen 18 év alatt nemcsak a több száz uj nevü és nem egy hézagpótló ásvány, de a régi nevüek uj lelőhelyekről is dagasztották a Mineralógiát; másrészt a kutatás legtöbb iránya szerint szaporodtak a specialisták. A tankönyvirás nehezebbé válik, mindazonáltal elutasíthatlan. Annak a nem könnyü feladata a tudomány összeségét a jelen színvonalnak megfelőleg ugy állítani egybe, hogy a tanuló egy minden részében harmoniás épületbe találja magát bevezetve, honnan a tájékozást az egyes irányokban megkapja.

Ezen negyedik kiadást legnagyobbrészt ujból kellett irnom. A kristálytani részben a Miller jegyezést is behoztam és a Naumann-félével vegyest vagy felváltva használom. Az optikai vizsgálatok felette nagy haladást tettek, s ezeknek igen tanulságos tárgyát legtöbbször a műkristályok tévén, ezeket ilyen szempontból szintén figyelemre méltattam. A kemiai részben hasonlókép tetemes változás állott be nemcsak a törekvésben az ásvány kemiai szerkezetének szövevényébe behatolni, mi azonban folyvást nagyon nehéz problemának marad, hanem a jelentékenyen felszaporodott uj analizisek, sintézisek, valamint az ásványhatározási uj kemiai módszerek által is. Végre az előfordulási viszonyok szabatosabb kitüntetése is, melyre jelenleg a törekvés méltán irányul, megkívánt több javítást és hozzáadást.

Magát az ásványrendszert a leiró részben ismét Dana munkája szerint adom. csakhogy mig a harmadik kiadásnál James Dana ötödik kiadása (1868) az addig megjelent pótlékokkal szolgált vezérkönyvül, most az apa munkáját folytató fiu Edward Dana hatodik kiadása (1892) azon jeles mű, melyet igen fontosnak tartok a magyar irodalomba a megfelelő rövidítésekkel átültetni. E. Dana a kristálytani részben nagy munkát végzett az által, hogy minden ásványfajnál igyekezett az eredeti észlelő alapszögeit kipuhatolni és azokból a tengelyarányt ujból számította ki, a fontos szögeket pedig minden közönségesebb fajra nézve a tengelyekből hozta ki.

Azonban bármennyire igyekezzünk is munkánkat minden ágában egyöntetüvé tenni, nehéz elkerülni, de nem is kell attól idegenkedni, hogy a szerző kiválóbb hajlama szerint annak külön jelleget ne adjon: egyik a kristálytani, más a fizikai, harmadik a kemiai tulajdonságokat pártolja és emeli ki jobban. Én ezen utóbbiak közé tartozom, mert az ásvány ismeretének alapja az anyagának ismerete, ezt pedig csak kemiai kisérletek indítják meg, melyeket a mineralognak magának kell tudni végezni; olyan eljárások ezek, melyek a kemia (qualitativ és quantitativ) analitikai eljárásától részben eltérnek és külön begyakorlást igényelnek. Itt nemcsak a számos ujabb eljárás és ezek között Bunsen módszerének általánosabb alkalmazása van felvéve s különösen a lángkisérletek kibővítve, de az egyes fajok kemiai viselkedésének leirásán kivül, egyesítve vannak vagy 60 elemre nézve előforduló kisérletek (306 l.) azon §-ok szerint, a melyekben foglaltatnak; ugyszintén átvettem az előbbi kiadásból az ásványhatározás rendszeres menetét Kobell alapján azon változtatásokkal, melyek annak a szerző halála után is megjelent ujabb kiadásában és saját kiegészítéseim által is szükségesekké váltak.

Köszönetét mondok két tanársegédemnek Dr. Erőss Lajos és Dr. Braun Gyula uraknak, kik munkám megirását táblák készítése, korrekturai fáradságok és Dr. Braun különösen több uj rajz készítése által hathatósan mozdították elő.

Budapest. 1893. május
Dr. Szabó József

---