---

Tartalom

Előszó

ELSŐ RÉSZ. RENDSZERTANULMÁNYOK A TÖRTÉNELEMBEN
Bevezetés. A történelem tanulmányozásáról
  I. A történelem fogalma
    1. A történettudomány ismerettana
    2 A történettudomány módszertana
  II. A civilisatorikus alaptényezők
    1. A környezet ismeretköre és a történettudomány
    2. A területi fejlődés természete
    3. A faji fejlődés természete
    4. A társadalmi fejlődés természete
  III. A civilisatorikus alaptényezők munkája
    1. Az anyagi művelődés természete
    2. Az értelmi művelődés természete
    3. Az aesthetikai művelődés természete
    4. Az ethikai művelődés természete
  IV. A civilisatorikus alaptényezők munkájának irányítása, a politikai művelődés természete

MÁSODIK RÉSZ. AZ EMBERI MŰVELŐDÉS KORSZAKAI, ALAPELVEI ÉS IRÁNYESZMÉI
Korszakok a történelemben
  I. Az antik civilisatio eredményei
  II. A modern művelődés természete
    1. A nyugati művelődés általános irányai
    2. Az egyházi fejlődés természete
    3. Az állami fejlődés természete
    4. A társadalmi fejlődés természete

FÜGGELÉKEK. EGY SYNTHETIKUS TÖRTÉNELMI RENDSZER VÁZLATA
  I. Rendszertanulmányok a történelemben
  II. Az emberi művelődés irányeszméi

---

Előszó

E tanulmány a történettudomány általános szempontjait akarja megvilágitani oly időben, mikor a tudományok művelése nagyon is előre haladt, a történettudomány pedig egyedül várja rendszerezőjét. Egy másik nehézség, mellyel megküzdenie kell az, hogy a rendszer kivételével a történettudomány nem nélkülöz terjedelmes tanulmányokat, melyek a vitás kérdések tömegét tisztába hozták, több tudással és nagyobb elmeéllel. Egy harmadikat is találnék, mert irodalmunkban tudtommal az első a jelen dolgozat, mely a tiszta általánositásnak, megvallom sokszor hálátlan utjára indul. A terjedelmesebb tanulmányok között pl. Márki Sándor dr. nagystilű fejtegetései is a tudomány fejlődésének rövid áttekintése után speciális kérdésekre szoritkoznak. Mégis e munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kisérletet tegyek a kérdés körül alakult és alakuló nézeteimet csoportositani. Ugy véltem, kiválóan szükséges ez akkor, mikor a külföldi történetirás fokozott erővel rendszert keres a történettudomány alaptanaiban. Ha azonban valaki összehasonlitást tesz, ugy fogja találni, hogy a jelen dolgozat amazoktól jelentékenyen különbözik. Talán merészebb és általánosabb, talán kevésbé világos és jobban kihivja a kritikát, de mégis e tanulmánynak nem a fogalmak szeszélyes dobálása, miben korunk eruptiv lángelméi annyira kiválnak, hanem az emberi művelődés hosszas értékelése adott létet. Ugy is adom át a történettudomány barátainak, mint vázlatát azon megállapodásoknak, melyekre az egyetemes történelem vizsgálatában jutottam, melyek igényt fognak arra tartani, hogy később - több tapasztalattal és talán több sikerrel is, - a történelmi fejlődés érveitől támogatva ujra megjelenjenek.

Gyula, 1907. május hó 1-én
Dr. Horváth Jenő

---