Koppány Attila festőművész
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Curricullum vitae
Kiállítási megnyitók, elemzések
Dr. Pogány Frigyes (1968.)
N. Mészáros Júlia (2006.)
P. Szabó Ernő (2006.)
Pápai Emese (2007.)
Székely Zoltán (2008.)
Kéthelyi Eszter (2008.)
Böröndi Lajos (2009.)
Tolnay Imre (2010.)
P. Szabó Ernő (2012.)
Ízinger Katalin (2012.)
Wehner Tibor (2013.)
Rajzok
Grafikák - rézkarcok és litográfiák
Festmények
Elektrográfiák
Síkplasztikák
Dobozművek
Kiállítások jegyzéke
Egyéni kiállítások
Csoportos kiállítások
Irodalomjegyzék
Előszó
Ezúttal úgy döntöttem, hogy magamra vállalom a 70-edik évemben készülő - némi túlzással életmű - katalógusom előszavát megírását. Erre több okom is van. Először is szeretném személyesen megszólítani azokat a tárlatlátogatókat, barátokat, ismerősöket és ismeretleneket, akik figyelemre méltatják jubileumi kiállításomat.
Másodszor szeretnék e helyen is köszönetet mondani mestereimnek, akik elindítottak alkotó művészi pályámon. Közülük is kiemelném Ballagó Imre festőművészt, aki a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanársegédje volt és ezt az állást cserélte fal Székesfehérvárra költözéssel a megyei rajz szakfelügyelői állással. Számos, később ismertté vált művészt fedezett fel Székesfehérváron és környékén. Elég talán a Kőnig testvérekre gondolni, egyikük a Képzőművészeti Főiskola rektorává vált. A fehérvári Derkovits Képzőművészeti Körben diákkoromtól kezdve mintegy tíz évig irányította, korrigálta munkáimat Ballagó mester. Számomra a legnagyobb ajándék volt, amikor búcsúzóul nekem ajándékozta féltve őrzött főiskolai vázlatfüzetét.
Pályám másik meghatározó személyisége Máriási (Masznyik) Iván festőművész volt. Egyetemi éveim alatt folyamatosan irányította munkámat. Kivételes lehetőség volt számomra, hogy Máriási mester rendszeres, alapos korrektúrája mellett a Műegyetem Építészmérnöki Karán a Rajzi és Formaismereti Tanszék Műtermében dolgozhattam. Nagy örömömre szolgált, hogy már hivatásos művészként megszervezhettem a győri múzeum képtárában egykori mesterem retrospektív kiállítását.
Harmadszor pedig, most van itt az ideje egy átfogó visszatekintésnek. Vajon honnan hová jutottam? Erre a kérdésre persze nem én vagyok hivatott válaszolni. A katalógusban műfajonként válogatott képeket szerepeltetek, nyilván a teljesség igénye nélkül, de mégis valami jellemzőt szeretnék mutatni. Ne tévesszen meg senkit a műfajok sokfélesége, hiszen a közel ötven év alatt született mintegy ezer alkotás közül válogattam. Általában összefüggő képciklusokon dolgozom egy-egy időszakban. Ez talán a képmellékletekből is látszik. Amikor „kifárad” egy téma, vagy feldolgozásmód, akkor váltok. Ez persze nem zárja ki azt, hogy később visszatérek egy korábbi útra. Az utóbbi években rátaláltam az elektrográfia eszközrendszerére és nagy érdeklődéssel próbálom a határait feszegetni. Ez a technika nem az ecsetet, festéket és vásznat helyettesíti, hanem olyan kifejezési módokat tesz lehetővé, amiket hagyományos módon nem lehet elérni.
Azt szeretném érzékeltetni a katalógus olvasói és minden tárlatlátogató számára, hogy a művészeti alkotásoknak - az enyémeknek is - sajátos belső szerkezetük, lelkük van. Ez az, ami el nem mondható, le nem írható, hiszen akkor már más művészeti ág területére tévednénk. Ha valaki elfogultságtól mentesen, nyitott szívvel nézi és fogadja be a látványukat, akkor a művek megnyílnak, megszólalnak. Nem is folytatom tovább, beszéljenek helyettem a képek.
Koppány Attila