A segítő pedagógia aspektusai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
FRANG GIZELLA: A MAGYAR HAGYOMÁNYRENDSZER SEGÍTŐ ÉRTÉKKÖZPONTÚSÁGA
Bevezetés
Az ember helye a földgolyón
A teremtett világ és az ember
Kultúra és civilizáció
A műveltség és a hagyomány
A hagyomány
A néprajz önismereti és önfejlesztési tárház, egészséges együttélési normarendszer
A néprajz és a hagyományrendszer
A népi műveltség nevelő ereje a néprajzi területek felosztása alapján
Emberi és népi karakterek a népmese és a nevelés összefüggésében
Hogyan hasznosítható mindez a pedagógiában?
Irodalomjegyzék
GÖDÉNÉ TÖRÖK ILDIKÓ: A MESE, A MESETERÁPIA, MINT AZ ÉLETVEZETÉS SEGÍTŐJE
Irodalomjegyzék
TRIXLER BETTINA - PUSZTAFALVI HENRIETTE: MILYEN NEHÉZSÉGEK ADÓDNAK AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROKBAN ÉRINTETT SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA SORÁN?
Bevezetés
Autizmus spektum zavarok jellemzői
Előfordulási gyakorisági adatok
Egészségügyi ellátás jellemzői
Diagnózis és betegút
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos néhány tudományos vizsgálat eredményeinek bemutatása
Hazai vizsgálatunk főbb eredményei
Megbeszélés
Irodalomjegyzék
RÉVÉSZ JÓZSEF: FÓKUSZBAN A (ZENEI) KREATIVITÁS
Bevezetés
A zenei kreativitás megelőző vonatkozásai és hatásai
A zene észlelési síkjai
A zene objektív vetületei
Produktív, reproduktív és improvizatív zenei kreativitás
Produktív zenei kreativitás
Reproduktív zenei kreativitás
Improvizatív zenei kreativitás
Irodalomjegyzék
SOMOGYI ANETT: A NEMEZ TÖRTÉNETE ÉS FELHASZNÁLÁSA AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN
Bevezetés
A gyapjú és a nemez történeti gyökerei, tulajdonságai
A nemez története
A szkíták
A hunok
A Kárpát-medence nemezművészete
A gyapjú meghatározása
A gyapjú feldolgozása
A nemezelődés elve
A nemez mesterei Magyarországon
A szakralitás és a nemez kapcsolata
Népi játék, népművészeti anyagok az óvódában
A népi játékok szerepe az óvodában
A nemez és a népi játékok
Nemezelés az óvodában
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
VIDA GERGŐ: MI A JOBB, A SZEGREGÁCIÓ VAGY INTEGRÁCIÓ? TÉVES KÉRDÉSFELVETÉSEK ÉS FÓKUSZTÉVESZTÉSEK A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN
Bevezetés
Az integráció elvi és gyakorlati lehetősége
A hatékonyság kérdése - kit integráljunk, kit szegregáljunk, mi is a fogyatékosság?
Integráció, szegregáció és abdukció
Összegzés
Irodalomjegyzék
ZÁVOTI JÓZSEFNÉ: DIPLOMÁSOK EGZISZTENCIA TEREMTÉSE NYELVVIZSGA NÉLKÜL
Bevezetés
A fogyatékos hallgatók befogadása a felsőoktatásba
A pszichés fejlődés zavara (diszlexia, diszgráfia)
Kutatás
A kérdéscsoportok témái a megkérdezettek felé
Összegzés
Irodalomjegyzék
Előszó
Az utóbbi évtizedeink új pedagógiai szemléletmódját a segítő-központúság jellemzi. Ez a pedagógiai gondolkodás nem a tanuló teljesítményét helyezi előtérbe, hanem annak egész személyiségét. A tanítás-tanulás folyamata részévé válik a segítő tevékenységeknek, így a pedagógia feladata ma elsősorban a személyiségfejlődés segítése úgy, hogy az önállóság, valamint a proszociális értékrend megismerése, elfogadása és elsajátítása áll a célkeresztjében.
A gyógypedagógia vagy mai terminológia szerint a fogyatékosságtudomány interdiszciplináris jellegű, az az több tudományágból szerzett ismereteket kell egyidejűleg működtetni ahhoz, hogy ezeket integrálva megtaláljuk, kiválasszuk a segítés leghatékonyabb módját.
Ehhez szeretne a kézben tartott tanulmánykötet, a segítő pedagógia alapelveit követő, de annak különböző aspektusait kutató kollégák tanulmányainak közreadásával támpontokat, kapaszkodókat kínálni.
Frang Gizella dolgozatában kifejti, hogy a hagyományokon alapuló nevelés is valami állandót próbál megmutatni és értékké tenni, ezzel is segíti megtalálni az ember helyét a világban.
"Ehhez legfőképpen a pedagógushallgatók ismeretanyagát, felismerő képességét, elemző-készségét, értékrendjét kell fejleszteni. Ennek egyik módja, hogy készség szintjén ismerjék meg a népi szimbólumrendszert a kultúra változásának tükrében, alkalmazzák a mesék értékelésének és elemzésének szempontjait, értsék meg a mese és a mesemondás jelentőségét a nevelésben és az oktatásban, illetőleg ismerjék meg a jelképek kibontásának technikáját és a jelentés megfogalmazásának módját."
"Az emberi együttélés normáinak továbbhagyományozódása, a múlt tanulságaiból történő jövőépítés miatt fontos mindez. Vagyis a hagyományok a mi múltunkat őrzik, s a múltunk valamennyi fontos jellemzője jövőnk alapjává válik! Az egyes ember csak akkor állhat szilárd talajon, ha erősek a gyökerei - emberileg, pszichésen, morálisan és öntudatban."
Gödéné dr. Török Ildikó meseterápiával foglalkozó dolgozatában megállapítja, hogy a mesék mentálhigiénés funkciót is betöltenek mindamellett, hogy élményhez, az alkotás élvezetéhez is juttatják a mesék hallgatóit. A mesében az a jó, hogy mindenkiben olyan hatást fejt ki, amire az aktuális élethelyzetében szüksége van. A mesék segítőtársaink, de a bennük rejlő útmutatást mindenkinek magának kell felfedeznie. A mesét azért lehet olyan jól alkalmazni az élet minden területén - kiváltképp a gyógyításban és a felnőtté válás, valamint a felnőttkor útvesztőiben -, mert a történetek mindig valami olyan dologról szólnak, ami az élet működését, folyamatát veszélyezteti. Mondhatni: az egyensúly megbomlása alaphelyzetnek számít a mesékben, s a mese hősei nem csinálnak mást, minthogy megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott vészhelyzetből vagy problémából.
Trixler Bettina, Pusztafalvi Henriette munkájuk összegzésében írják, hogy az autizmus jellegzetes tüneteire adaptált egészségügyi ellátás megvalósítása rendkívül komplex feladat, már csak az egyéni különbségekre tekintettel is. Az ellátó helyek szükségszerű kooperációja többek között jogi (ha a gyermek pedagógusa együttműködik az orvossal, milyen információkat szolgáltathat ki az egészségügyi dolgozóknak), financiális kérdéseket is (más tudományterületen dolgozó szakember segítő munkájáért mikor és hogyan részesül az egészségügyi rendszer által támogatásban) felvet. E kontextusban vizsgálva a témakört pedig felmerül ugyancsak az a kérdés is, hogy a képzési rendszer újragondolása nem adódik kardinális szempontnak. A szakterületek kooperációját, egy erős szakmapolitikai felhangot, számtalan támogatást és ösztönzőket kívánna meg a változtatás egy olyan rendszerben, ami jelen formájában munkaerőhiánnyal és a források elosztásának nehézségével működik. A kutatási eredmények döntően amellett szólnak, hogy egy valós problémára sürgetően tényleges megoldást kell találni.
Révész József írásában rögzíti, hogy zenepedagógusként a legfontosabb cél és feladat a zene értő szeretetének a megtanítása, hogy a zenét és tágabb értelemben a művészetet természetes közegként éljék meg a gyermekek, hogy így váljanak kiegyensúlyozott, egészséges idegrendszerű és lelkületű felnőttekké. Dolgozatában kihangsúlyozza, hogy a zenepedagógiai munkában nem a professzionális zeneoktatás vélt vagy valós problémáira keresik a megoldást, hanem az a törekvés mutatkozik meg szándékunkban, hogy milyen pedagógiai lehetőségek kínálkoznak az óvodapedagógus képzés segítségével arra, hogy nagyszámú, a zenét "értőn szerető" gyerekeket neveljünk.
Somogyi Anett dolgozata a pedagógiai gyakorlat egyik konkrét eszközét mutatja be, a nemezt, amely több évezredes hagyományokkal rendelkező, ősi tudást magába foglaló anyag, amelynek egykori mesterei vitathatatlanul hatással voltak a magyar népművészetre is. Megállapítja, hogy napjainkban már a művészeti oktatásban is méltó helyet kapott és egyre többen ismerik fel a különböző foglalkozások során megtapasztalható fejlesztő és terápiás hatását is. Az óvodai gyakorlatban nem csak a népművészeti nevelés miatt fontos a nemezelés, hanem a kisgyermekekre gyakorolt kedvező hatása is figyelemre méltó.
Vida Gergő véleménye szerint "alátámasztható az, hogy valójában az első és legfontosabb kérdés nem is az, hogy integráció vagy szegregáció, hanem sokkal inkább a hatékonyság, hiszen bármelyiket is választja adott oktatási rendszer, a jogosultak körének meghatározása alapvető fontosságú." Tapasztalata szerint a diagnosztikus kategóriák megtartása, a teszteredmények helyén kezelése és az abduktív diagnosztikus modell megoldás lehetne és a szegregáció és integráció békés egymás mellett élését is biztosíthatná. Feltételezhető, hogy a vizsgálatkérelmezés gyökeres átalakítása a fentiekben feltártak alapján változásra kényszeríthetné az SNI megállapítás módját. Természetesen ez fordítva is igaz, azaz egy másfajta diagnosztikai folyamat az oktatási rendszer hétköznapi gyakorlatára is hatással lehet.
Závoti Józsefné kutatásának alapfeltevése: "ha a képzés során a szakmai kompetenciákkal felvértezett fiatalok csakis az idegennyelv elsajátítási korlátozottság vagy lehetetlenség miatt nem kaphatnának diplomát, rendkívül leszűkülne egzisztenciális jövőjük, holott az adott szakterületen jártasságot, készséget és tudást szerezve kiváló szakemberekké válhatnak tanulmányaik befejezése után." Feltevését pályakövető vizsgálattal támasztotta alá. A vizsgálati adatok összességében megerősítették abban, hogy a jó képességű, a szakma elsajátítás iránti motivált diplomások, akik a nyelvvizsga kötelezettsége alól felmentést kapnak, nem elkallódnak a munka világának útvesztőiben, hanem többségében a diploma meglétére támaszkodva a szakmában maradnak, az egzisztenciájuk megteremtésének alappillére a diploma lett.
Így együtt az olvasó értékes és változatos kötetet tart a kezében, amely tükrözi egy mindannyiunk számára nagyon izgalmas témakörben a téma elméleti és gyakorlati szakembereinek a segítő pedagógia változásaival való együtt gondolkodását, keresve a szakterületük helyét ebben a közegben.
Tengerdi Antal